Magyar autógyártás a Monarchiában: A Magyar Posta, mint autóipari innovátor + videó

Autó2024. márc. 15.Tarsoly Bálint

A posta meghatározó szerepet töltött be a hazai motorizáció fejlődésében. Az állami vállalat 1900-ban triciklikkel kezdte meg a levélgyűjtés motorizációját, majd alig két évvel később már külföldről beszerzett használt automobilokkal szállították a csomagokat.

Le merem fogadni, hogy a “magyar autógyártás” hallatán elsőként Ön is a hazánk területén létesített külföldi autógyárak egyes típusaira, a ‘90-es évek Opel Astráira vagy Suzuki Swiftjeire, esetleg az Ikarus buszokra és további haszonjárművekre gondol.

Éppen ezért mára egy igazán különleges témával készültünk, melyben Hidvégi János, a Közlekedési Múzeum muzeológusa részletesen feltárja a hazai autózás korai történetét.

Peugeot Livraison a Közlekedési Múzeum raktárában * Forrás: Háfra Zsolt / Klasszik Kasztni

Talán elsőre meglepőnek tűnhet, de a Magyar Királyság utolsó éveiben felbukkanó gépkocsi ipar egyik legnagyobb hajtóereje és innovátora maga a posta volt.

Az állami vállalat 1900-ban triciklikkel kezdte meg a levélgyűjtés motorizációját, majd alig két évvel később már külföldről beszerzett használt automobilokkal szállították a csomagokat.Közéjük tartozik a fenti képen látható Peugeot Livraison is, melynek sziluettje még inkább egy ló nélküli szekérre, mintsem autóra hasonlít.Érdemes megfigyelni, hogy a kormánya még nem kerek, a váltó és kézifék karjai a géptesten kívül helyezkednek el, illetve fa küllős kerekei vannak, melyek abroncsai még nem bordázottak.

Csonka János csomagszállító járműve a Közlekedési Múzeum raktárában * Forrás: Háfra Zsolt / Klasszik Kasztni

A posta a fentebb említett Peugeot-n kívül további járműveket is beszerzett, viszont hamar kiderült, hogy praktikusabb lenne egységesíteni a flottáját. 1904-ben pályázatot írt egy legalább 10 lóerős jármű megtervezésére, ami legalább 30 km/h-val képes haladni.A pályázatot a porlasztó atyja, Csonka János 12 LE-s változata nyerte meg, ami egy négyhengeres erőforrást kapott. A járműből több mint 90 darab készült, melyeket a győri Magyar Waggon és Gépgyár és a budapesti Röck István Gépgyára közösen szerelt.

Annak ellenére, hogy Csonka János csomagszállítója már inkább hasonlított a nosztalgikus értelemben vett “autó formára”, nemhogy szélvédője, de még visszajelző műszerei sem voltak. A sofőr kényelmét mindössze egy üléspad biztosította, a tank a műszerfal helyén, a kormány előtt helyezkedett el, ráadásul a elektromos önindító hiányában (ami csak évekkel később, 1916-ban a Cadillac-eken jelent meg elsőként) a motort kurblival lehetett indítani.

Persze, egy kezdetleges gépkocsiról beszélünk, de ezek a csomagszállítók jelentősen felgyorsították a kézbesítés folyamatát, fenntartásuk hosszú távon jóval kedvezőbb volt a korábbi lovaskocsikénál, és, ami talán a legfontosabb, hogy hatalmas inspirációt jelenthettek a korszak fiatal mérnökeinek.

Csonka János levélgyűjtő automobilja a Közlekedési Múzeum raktárában* Forrás: Háfra Zsolt / Klasszik Kasztni

A fenti képen látható kétszemélyes levélgyűjtő kisautót szintén Csonka János tervei szerint készítették, eredeti célja a korábban említett triciklik felváltása lett volna.

Az 1909/ 1910 körül tervezett négyhengeres járművet kétség nélkül nevezhetnénk “ritka gyűjtői darabnak”, mivel a Titanic elsüllyedésének évéig kevesebb mint 15 darab készült.

Sajnos időközben kitört az I. Világháború, ezért a további példányokat vagy hadi szolgálatba állították vagy már nem is szerelték már össze.

Ha Ön is kíváncsi a magyar tervezésű és gyártmányú autók történetére vagy részletesebben is megismerné a posta behatását a hazai autóiparra, nézze meg a Klasszik Kasztni bemutatóját: