Tíz százalék felett a hazai alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank a piaci konszenzussal összhangban 1,00 százalékponttal 10,75 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén.

Az egynapos betéti kamatlábat 10,25 százalékra, az egynapos fedezett hitelkamatlábat 13,25 százalékra emelte a Monetáris Tanács. Az egyhetes fedezett hitel kamata 13,25 százalékra emelkedett.

Csütörtökön pedig a korábban irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes betéti kamatlábat szintén 10,75 százalékra emelheti az MNB.

A határozott lépés forinterősítő hatású és segít az infláció gyorsabb mérséklésében.

Mi várható?

A kereskedelmi banki várakozások alapján 12 százalék közelében tetőzhet az alapkamat hazánkban az év vége tájékán, de természetsen a kamatpályát befolyásolja a háborús infláció és az energiaválság alakulása.

A jegybank addig folytathatja a szigorításokat, ameddig az infláció és az inflációs várakozások az előrejelzési pályán fenntarthatóan visszasüllyednek 3 százalék környezetébe.

Az infláció előreláthatóan az őszi hónapokban tetőzhet, majd fokozatosan mérséklődhet. Nagyon sokat segítenek az árstop intézkedések és a rögzített rezsiárak, melyek nélkül lényegében másfélszer nagyobb lenne az infláció hazánkban.

Az üzemanyagárstop intézkedések hiányában például 480 forint helyett közel 800 forintba kerülne egy liter benzin. Ez az üzemanyagáremelkedés pedig a gazdaság minden szegmensébe begyűrűzne. Emellett alapvető élelmiszerek lényegesen drágábbak lennének az élelmiszerárstop intézkedés hiányában.

A régióban valamennyi jegybank szigorít a monetáris politikán, melyek közül az MNB reagált a leggyorsabban a megemelkedett inflációra.

EKB

Az elmúlt héten az Európai Központi Bank is elkezdte a kamatemelési ciklusát, aminek fényében 0,5 százalékponttal emelkedtek a kamatok az eurózónában.

Ez már időszerű is volt, hiszen az Európai Központi Bank közel fél éves lemaradásban van a kamatemelésekkel. Az euróövezeti infláció ugyanis júniusban 9 százalék közelébe gyorsult.

Reálkamatok

A régióban messze Magyarországon a legmagasabbak a reálkamatok. Az MNB alapkamata 10,75 százalékon áll, amihez 11,7 százalékos infláció társul. Ez nagyságrendileg -1 százalékos reálkamatszintet jelent.

Ezzel szemben Lengyelroszágban 15,5 százalékos inflációhoz társul 6,5 százalékos alapokamat. Ez -9 százalékos reálkamatot jelent.

Csehországban 17,2 százalék a pénzromlás üteme, míg az alapkamat 7 százalék. A cseh reálkamat ennek fényében -10,2 százalék.

Romániában 15 százalékos az infláció és 4,75 százalékon áll az alapkamat. Ez szintén -10,25 százalékos reálkamat.

A fentiekből jól látszik, hogy az MNB megtette a tőle elvárható szigorítás nagyját. A régiós viszonylatban magas hazai reálkamatok forint erősítő hatásúak.

Az elmúlt időszakban bejelentett költségvetési kiigazító lépések és az EU-val várható megállapodás az uniós forrásokról szintén hozzájárulnak a forint későbbi erősödéséhez, amely az elmúlt hónapokban lényegesen gyengébb a fundamentálisan indokolt szintektől.