A magyar fiatalok 27 évesen hagyják el szülői otthonukat
ElemzésekÁtlagosan 27 éves korukban hagyják el szülői otthonukat a magyar fiatalok, a fiúk későbben, mint a lányok, a „mamahotel” biztonságát ők tovább élvezik. Hasonlóan a legtöbb Európai Uniós (EU) tagállamhoz, az „elválás” ideje kitolódik, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. évi adatokra hivatkozó tanulmánya szerint egy 2005. évi felméréshez képest hazánkban 50 százalékról 62-re nőtt a 18-34 éves magyarok saját otthonba költözésének ideje.
A meghosszabbodó tanulmányi idővel, a munkaerő piaci, munkavállalási lehetőségekkel, valamint esetenként anyagi, megélhetési gondokkal is magyarázható, hogy sokan a húszas és harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek felnőttkoruk kezdetén a fiatalok.
Ez azonban nem magyar sajátosság, a KSH tanulmánya szerint például a szomszédos Horvátországban, valamint Lengyelországban, Olaszországban, Spanyolországban is hasonló tendenciák és okok figyelhetők meg.
A későbbi önállósodásban meghatározó a tanulásban töltött hosszabb idő: 2019-ben a 18-24 évesek 86, a 25-34 évesek 41 százaléka lakott szüleivel.
Mindkét korcsoport esetében igaz: a férfiak nagyobb arányban élnek még a szülői házban, mint nőtársaik.
Bár ez az arányszám az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében csökken: a 25-34 éves férfiak csaknem fele, a nők közel egyharmada élvezte még a „mamahotelt”. Összességében Magyarországon a férfiak átlagosan 28,5 évesen, a nők ennél 2,7 évvel korábban „lépnek le” hazulról.
Ez az életkor mindkét nem esetében kissé magasabb az uniós átlagnál, ami a 26,9, illetve 25 év.
A fiatalok jelentős része tanulmányai idején még a szüleivel él, a 18-24 évesek körében 61 százalék az arányuk. Jellemzően a munkába állásukat követően sem hagyják el rögtön a szülői házat: az otthon maradó 25-34 évesek 72 százaléka dolgozott teljes, 4,5 százaléka pedig részmunkaidőben 2019-ben.
EU-s kitekintésben megállapítható: az északi országokban hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, így például a szüleiktől való anyagi függetlenséget is korábban teremtik meg maguknak, mint például a dél-európai országokban, ahol gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat.
Például Svédországban már átlagosan 17,8 éves korukban búcsút intenek addigi otthonuknak a fiatalok, míg ugyanez a mutató Horvátországban 31,8, Szlovákiában 30,9, Olaszországban 30,1. A visegrádi országok között még Lengyelországban 27,4 Csehországban 25,8 év az átlag.
A KSH tanulmánya utal arra is: bár az uniós átlagnál évek óta magasabb, 2005 és 2010 között 27,8 százalékról 28-ra nőtt a fiatalok átlagos életkora a szülőktől való elköltözés idején, ezt követően csökkenni kezdett, az utóbbi években pedig alig változott, 27 év körül alakult Magyarországon.
