Az ország, ahol megvalósulóban a készpénzmentes társadalom

Elemzések2020. nov. 23.Fellegi Tamás

Sok helyen gyorsan csökken a készpénzhasználat aránya, de Svédország jutott el oda, hogy sok bolt már el sem fogadja a bankjegyeket. Vajon miért éppen ők vannak az élen?

A folyamat

A technikai fejlődés kínálta lehetőségeknek megfelelően világszerte egyre népszerűbbek az elektronikus fizetési formák és csökken a készpénzhasználat, azonban ennek ütemében meglepő különbségek mutatkoznak még Európa fejlett országai között is. Svédországban tavalyelőtt már csak a vásárlások 13 százalékánál fizettek készpénzzel, míg 10 évvel korábban ez az arány 40 százalék volt. Azóta tovább csökkenhetett az arány, és várhatóan 2023 márciusában éri el azt a szintet (6 százalék), amit már gyakorlatilag készpénzmentes lehet tekinteni egy, a svéd jegybank részvételével elvégzett kutatás szerint.

Marginális szerep

A készpénzmentesség nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem használnak bankjegyeket és érméket, hanem azt, hogy

ezek szerepe marginálissá válik,

olyannyira, hogy sok helyen gyakorlatilag meg is szűnik a készpénzfizetés lehetősége. Már most is sok üzlet van, ahol kiírás jelzi, hogy nem fogadnak el készpénzt, miután nem tartanak váltópénzt, és nincsenek felkészülve a készpénz szállítására. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, egy különleges és érdekes jogszabályra is szükség van.

Kritikus szint

A készpénzmentesség állapotát a tanulmány akkor tekinti elérkezettnek, amikor nagyjából 7 százalék alá esik a készpénzhasználat. A kereskedőknek, üzleteknek ugyanis ez az a szint, ami alatt nem éri meg a készpénzzel foglalkozni: szállítani, tárolni. Ráadásul a bankok maguk is egyre inkább készpénzmentesek (ez a folyamat nálunk is zajlik, egyre több a készpénzmentes fiók), így különösen vidéki kereskedőknél egyre messzebbre kell szállítani, amíg megfelelő fiókot találnak.

Bizalom

Az, hogy a svédek teljesen nyitottak az elektronikus fizetésre, nem meglepő annak fényében, hogy az adóbevallások nyilvános mivolta sem zavarja őket. Így az sem zavar senkit (szemben például a svájciakkal), hogy az elektronikus fizetés visszakövethető.

Egyrészt szinte mindenki legálisan szerzi jövedelmét és adózik utána, így nincs mitől tartania, másrészt nem csak az állammal, de a bankokkal szemben is nagyokú a bizalom: nem gondolják azt, hogy illetékteleneknek kiadnák az adatokat.

Jogi környezet

Ahhoz viszont, hogy ténylegesen is megszűnjön a készpénzhasználat az üzletekben, jogi lehetőség is kell, hisz ma még a jegybankok és kormányok előírják, hogy mindenhol fogadjanak el készpénzt, mint fizetési eszközt. Ez így van a svédeknél is, csakhogy van egy olyan érdekes lehetőség, amikor hivatkozni lehet arra, hogy a felek között, ebben az esetben a vásárlók és az üzlet között, létrejön egy szerződés, és ez felülírja a jegybanki készpénzelfogadási szabályt. Ráadásul különös módon az üzletnek elég jeleznie, hogy nem fogad el készpénzt, a jog szerint feltételezhető, hogy a vásárló elfogadja ezt, is így a megállapodás automatikus.

Jogilag valóban különös a megoldás, de jellegénél fogva olyan, hogy a svéd társadalomban alkalmazni lehet. Elfogadják az emberek, ugyanis nem valami lehetetlent kérnek tőlük, hanem olyasmit, amit már amúgy is majdnem mindenki igénybe vesz, és ami fontos: szinte mindenkinek nyitva áll a lehetőség, hogy alkalmazza. Fizetési applikációk kezelésre alkalmas telefonja mindenkinek van, akárcsak bankszámlája a hozzátartozó kártyával. Az idősek is nyitottak: nem rabjai annyira a szokásoknak, hogy ne térnének át például a bankkártya használatára.

Üres a párnaciha

Svédországban a készpénz szerepe még egy dologban elenyésző, szemben sok más országgal: szinte senki nem halmoz fel készpénzt, hogy azt eldugja, és biztonságban érezze magát, ami persze egy illúzió, mivel azt ellophatják, elpusztulhat (tűz-, vízkár, rágcsálók stb.). A bankokkal, a betétbiztosítási alappal és az állammal szembeni bizalom ugyanakkor teljes.

Megszűnt a szerepe

Így végül is sem felhalmozásra, sem a napi forgalomban nem használnak már érdemben készpénzt, amiből az következik, hogy már nemcsak sok bolt nem fogadja el azt, de az emberek sem tartanak maguknál belőle. Így aztán a folyamat önmagát erősíti: ha a nagy többségnél nincs készpénz, a többiek is egyre kevésbé érzik úgy, hogy tartaniuk kellene.

Az egymás közötti fizetések mobil applikációkon keresztül zajlanak, amelyek jól kezelik például azt is, amikor egy étteremben egy társaság együtt fizet, majd egymás között elszámolnak, de ahogy nálunk is van már igen egyszerű utalási lehetőség (az úgynevezett másodlagos azonosítók használatával), úgy ez nyilvánvalóan ott is adott. Az elektronikus fizetésben az első lépés a bankkártya volt immár több mint fél évszázada, azonban a döntő feltétel a teljes készpénzmentességhez az okostelefon, amely csak 13 éve indult útjára, de ez az idő elég volt ahhoz, hogy az egyik legfejlettebb és legnyitottabb gondolkodású ország gyakorlatilag készpénzmentessé váljon.

Csekély forgalomban lévő mennyiség

Mindez a forgalomban lévő készpénz mennyiségén is látszik: 2007-ben még 100 milliárd korona volt forgalomban, most már csak 45 milliárd. Ez mindössze

1550 milliárd forintnak felel meg, míg nálunk már 7000 milliárd fölött van,

miközben a kicsit nagyobb lakosságú Svédországban lényegesen magasabbak a jövedelmek, így a pénzforgalom és a teljes megtakarítások összege is.