Befékezett a magyar gazdaság - mutatjuk a friss számokat
ElemzésekA magyar gazdaság a harmadik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint 4,1 százalékkal bővült éves alapon. A növekedést az ipar és a piaci szolgáltatások fűtötték – derült ki a KSH részletes adatközléséből. Negyedéves alapon ugyanakkor már 0,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság a negatív nemzetközi környezet hatására. A gazdasági aktivitás fokozatosan gyengül, a mélypont 2023 első negyedévében jöhet el.
A magyar gazdaság 2022 harmadik negyedévében 4,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva a KSH részletes GDP adatai szerint.
A szezonálisan kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye 4,1 százalékkal emelkedett éves alapon, ugyanakkor az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent. A háború, a szankciós politikák és a nemzetközi energiaválság miatt elkezdett lassulni a gazdasági teljesítmény.
2022 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok alapján 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Ez döntően a rendkívül erőteljes első féléves teljesítmény eredménye.
Termelési oldal
Az ipar teljesítménye 9,6, ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása járult hozzá az ipar bővüléséhez.
Az építőipar hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nőtt.
A mezőgazdaság teljesítménye az elmúlt 500 év legsúlyosabb nyári aszályának következtében 39,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.
A szolgáltatások a magas foglalkoztatottságnak és béremelkedési dinamikának köszönhetően 5,6 százalékkal bővültek.
A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás (11,5 százalék), valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (10,6 százalék) nemzetgazdasági ágban történt.
Felhasználási oldal
A háztartások fogyasztása a harmadik negyedévben 4,2 százalékkal bővült éves alapon.
Ezzel összhangban a végső fogyasztás 3,5 százalékkal nőtt.
A beruházások 4,1 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások nagyobb mértékben nőttek, mint a gép- és berendezésberuházások.
A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén továbbra is jelentősen emelkedett, ugyanakkor a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában köz1l 1000 milliárd forintos hiány keletkezett. Az export nagyobb mértékben, 14,1 százalékkal bővült, míg az import 10,6 százalékkal nőtt.
A külkereskedelem mintegy 85 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 13,7, míg a behozatal 9,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál.
Gazdasági lassulás
A harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján ugyanakkor a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent.
A termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 2,9, az építőiparé 0,1 százalékkal nőtt negyedéves alapon. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,2, a szolgáltatásoké 0,7 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,7 és a közösségi fogyasztásé 0,6 százalékkal emelkedett. A beruházások 0,6 százalékkal nőttek. A külkereskedelemben az export volumene 4,6, az importé 4,0 százalékkal bővült.
Kilátások
A piaci várakozások alapján az idei év egészében a magyar gazdaság bő 3 százalékkal növekedhet, míg a jövő év egészében stagnálás következhet.
Az idei éves átlagot javítja a rendkívül erőteljes első félév. Jövőre pedig a második félév teljesítménye húzhatja fel a 2023-as év átlagos gazdasági teljesítményét.
A gazdasági aktivitásban a mélypont 2023 első negyedévében jöhet el. A teljesítmény mérséklődése nagymértékben függ a nemzetközi energiahelyzet és a szankciós politikák alakulásától.
