Hazai kutatás fedte fel az egyetemek gyenge pontjait

A modellváltás után sokkal piacorientáltabban kell az egyetemeknek működniük. Az egyetemi képzés elején a szükséges felzárkóztatás az alacsonyabb pontszámmal felvett hallgatók esetében nem teljesen megoldott - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai fórumán, ahol arra keresték a választ, hogy miként válhatnak piacorienáltabbá a hazai egyetemi kézések.

Az "Egyetemes értékek - piaci célok" címmel megrendezett fórumon egy olyan kutatást vitattak meg a résztvevők, amelyet a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (PTE-KTK) végzett el, még a modellváltás előtt.

A Közgazdasági Szemlében megjelent elemzés szerint van különbség a kisebb hallgatószámú vidéki egyetemek alkalmazkodóképessége, és a nagy létszámú, budapesti egyetem között. Kétségkívül jobban működnek azok az egyetemek, ahol egy campusban találhatóak a karok.

Ennek egyik oka, hogy a vidéki egyetemek diákjai és oktatói is jobban be vannak ágyazódva a helyi társadalmi közegbe, és kisebb szervezetként sokkal rugalmasabban és gyorsabban tudnak reagálni a piac igényeire és kihívásaira.

A felmérés több kérdésben is vizsgsálta az egyetemek kapcsolatát a hallgatókkal és a piaccal. Megnézték többek között, 

- milyen hatékonyságú a hallgatók panaszainak kezelése,

- az innovatív, jó tanulási és tanítási gyakorlatokat átveszik-e az oktatásban,

- azt nyújtja-e az egyetem, amit a hallgatók várnak tőle,

- hogyan kezelik az egyetemek a hallgatói és a piaci visszajelzéseket,

- milyen az egyetem viszonya a versenytársakhoz képest.

Az MKT fórumán elhangzott, hogy valójában csak két nagy egyetemen, az ELTÉ-n és a Corvinuson van igazi nagy verseny a diákok között a bejutásért, itt a legtöbb az államilag finanszírozott hely a közgazdászképzésben. Nagyon sok probléma fakad abból, hogy a költségtérítéses diákok esetében alacsonyabb ponthatár is elegendő, a bekerülés után azonban nem megoldott a felzárkóztatás kérdése - vetették fel többen is a kutatás ismertetése utáni kerekasztal-beszélgetés során.

A vizsgálatban az is nagy szerepet játszott, hogy a BGE-n öt, egymástól távol eső helyszínen is zajlik a képzés, így a közös kultúra meghonosítása nagyságrendekkel nehezebb.

A két egyetem vizsgálatának főbb szempontjai a következők voltak:

• az egyetem piaci viselkedése
• az egyetemi gazdálkodás
• bürokratikus e az egyetem viselkedése
• szolgáltatói e az egyetem magatartása
• vannak e finanszírozási problémák/gazdaságoságos-e a működésük.

Heidrich Balázs, a BGE rektora szerint az üzleti vezetők következő generációjával szembeni főbb elvárások az alábbiak:

• globális perspektíva (nemzetközi tapasztalat, többnyelvűség)
• technológiai jártasság
• vállalkozói beállítódás, kreativitás
• felelősség vállalás
• tapasztalati tanulás képessége

A kutatás azt is vizsgálta, hogy miként változott az elmúlt évtizedekben, és hogyan kellene a modellváltás után a piacorientációra jobban törekedni.

A PTE-KTK előnye a nagy múlt, a regionális vezető szerep, a második legrégebbi közgazdaság tudományi oktató hely és időben az elsőnek számít a vidéki közgazdasági képzésben, jelenleg modellváltáson megy át.

A BGE három főiskola egyesüléséből jött létre 2000-ben, szintén most zajlik a modellváltás, de

• három kampuszban működik
• főiskolából lett egyetem
• 18 000 hallgatója van
• homogénebb a portfóliója
• mátrix struktúrában dolgozik.

Az egyetemek esetében a piacorientált működést az alábbi tényezők befolyásolják:

• a szervezeti kultúra és siker,
• tanulói szervezet szerkezete
• mennyire sikerül bemutatni a versengő értékeket
• kialakítottak-e sikeres marketing koncepciót
• tisztázott legyen, milyen piaci elvásároknak kell megfelelnie a végzősöknek.

Továbbá fontos szempont, hogy a piaci orientációt folyamatosan mérni lehessen

• a hallgatói orientáció,
• a partnerekkel való együttműködés,
• általában a verseny orientáció alapján.

Kása Richárd, a BGE tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy a piacorientáció további tényezője, hogy

• milyen a kooperáció, a dolgozók között és a hallgatók között,
• milyen a versenyorientáció, hogy értékelik a versenytársak szerepét és a saját szerepüket,
• milyen a hallgatókhoz való hozzáállás, például a panaszkezelésben, a hallgatókhoz való hozzáállásban.

A tanulmány egyik következtetése, hogy a BGE a legtöbb kutatási szempont alapján jóval alulmarad a PTE-KTK-hoz képest.

Emellett a PTE-KTK több szubkultúrával is rendelkezik ezért is erősebb a piacorintáltsága.

Míg a PTE-KTK a piacot kizárólag fogyasztó (hallgató) oldalról értelmezi, még a szabályok ellenére is próbálják igényeiket kielégíteni, eközben a BGE csak a piac változásaihoz próbál alkalmazkodni.

A tanulmány szerzői: Heidrich Balázs egyetemi tanár, a BGE rektora, Kása Richárd tudományos főmunkatárs, BGE Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék, Németh Tamás főiskolai docens, BGE Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék, Jarjabka Ákos egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója.

Az Magyar Közgazdasági Társaság teljes fóruma itt tekinthető meg.