Miként hat a magyar külkereskedelemre az Ukrajnában zajló háború?

Elemzések2022. ápr. 5.Dajkó Ferenc Dániel

Ukrajna és Oroszország részesedése a magyar külkereskedelmi termékforgalomból elhanyagolható. Komolyabb kockázatot egyedül az energiahordozók behozatala jelent. Ezen a téren nagyban függünk Oroszországtól. Oroszországgal szemben negatív a külkereskedelmi mérlegünk, Ukrajnával szemben viszont pozitív. Oroszországba feldolgozott termékekből exportáljuk a legtöbbet. Összevetettük a magyar-ukrán és a magyar-orosz külkereskedelmi termékforgalmat árufőcsoportok szerint.

Visszaszorulhatnak a kereskedelmi kapcsolatok

Azt követően, hogy február 24-én csütörtökön Oroszország lerohanta Ukrajnát, Oroszországgal szemben a világ nyugati fele, többek közt az Európai Unió és annak tagjaként Magyarország is számos szankciót bevezetett. Ezek az intézkedések azt szolgálják, hogy a nyugati országok nyomást fejtsenek ki Oroszországra a kialakult fegyveres konfliktus miatt, azonban a szankciókról általánosan elmondható, hogy valamilyen szinten visszahatnak azokra az országokra is, amelyek kivetették azokat. Többek közt csökken a szankcionált országból érkező import, mérséklődik az export a szankcionált ország irányába és visszaszorulnak a kétoldalú kapcsolatok. Emellett speciális problémák is előállhatnak, Oroszország esetében tipikusan ilyennek mondható, hogy Európa nagy része, így Magyarország is jelentősen függ az orosz gáztól. Az ukrán – magyar kereskedelmi kapcsolatok is megsínylik várhatóan a fegyveres konfliktust. Bármilyen végkimenetele lesz is a háborúnak, Ukrajna gazdasága, infrastruktúrája már most is óriási károkat szenvedett. A kereskedelmi kapcsolatok a háborúból kifolyólag gyakorlatilag azonnal minimalizálódtak és hosszú idő lesz, mire teljesen helyreállhatnak. Épp ezért összevetettük, mekkora jelentősége van a magyar külkereskedelem szempontjából Oroszországnak és Ukrajnának.

Élelmiszerek, italok, dohány

Nyersanyagok

Energiahordozók

Feldolgozott termékek

Gépek és szállítóeszközök

Összesen

Teljes magyar külkereskedelmi termékforgalom (2019)

Behozatal (millió euró)

5 558

2 212

8 421

37 791

50 779

104 761

Kivitel (millió euró)

7 538

2 502

2 859

33 536

62 659

109 095

Orosz – magyar külkereskedelmi termékforgalom (2019)

Behozatal Oroszországból (millió euró)

3,2

139,4

3484,4

251,3

110,3

3988,7

Magyar kivitel Oroszországba (millió euró)

162,4

36,9

9,8

873,9

724,9

1808

Ukrán – magyar külkereskedelmi termékforgalom (2019)

Behozatal Ukrajnából (millió euró)

71,4

169,7

527,6

214,4

625,3

1616,9

Magyar kivitel Ukrajnába (millió euró)

134

26,8

393,1

616,4

964,8

2135,1

2014 után is visszaesett az orosz-magyar külkereskedelem

Valaha Oroszország fontosabb kereskedelmi partnerünk volt, mint napjainkban, azonban 2014-ben a Krím-félsziget Oroszország általi annektálása után az akkor hozott gazdasági szankciók hatására rövid idő alatt drasztikusan visszaesett a két ország közötti külkereskedelmi termékforgalom.

A 2014-ben hozott szankciók hatására arányaiban az Oroszországból érkezett import csökkent jelentősebben.

A mélypontot 2016-ban érte el, majd az azt követő években újra növekedésnek indult. Az Oroszországba irányuló magyar kivitel is visszaesett, bár ez a visszaesés kevésbé volt jelentős. A mélypontot az export esetében is a 2016-os év jelentette. Habár 2018-ban szintén volt egy kisebb visszaesés, de 2016 és 2019 között összeségében nőtt az Oroszországba irányuló kivitelünk. A 2014-es szankciók előtti értékeket azonban se a hazánkba érkező orosz import, se az oda irányuló magyar export nem érte el 2019-ben. A koronavírus járvány kitörése ezután 2020-ban az Oroszországból érkező importot jelentősen visszavetette, a magyar kivitelt azonban csak minimálisan mérsékelte.

Minimális Oroszország részesedése

Mindent összevetve viszont a magyar külkereskedelmi termékforgalomból Oroszország részesedése mind az import, mind az export tekintetében minimális. 2019-es, tehát a járvány kitörését megelőző adatok alapján a hazánkba érkező teljes áru import kevesebb mint 4 százaléka származott Oroszországból. A teljes magyar áru kivitelnek pedig alig több mint másfél százaléka irányult Oroszország felé.

A legfrissebb, 2021 egészére vonatkozó adatokat ugyan még nem ismerjük, de nem valószínű, hogy ezektől az arányoktól jelentősen eltérnének. Ezek alapján tehát a magyar külkereskedelmet csupán minimálisan érinthetik az Oroszország elleni szankciók. Teljesen lenullázódni egyébként biztosan nem fog a két ország közötti kereskedelem, tehát semmiképp nem azzal kell számolni, hogy eltűnik a hazai külkereskedelem mérlegéből az orosz import, vagy az Oroszországba irányuló export. Az viszont egészen biztos hogy nagyon jelentősen be fog zuhanni a két ország közötti áruforgalom. A Krím annektálása után hozott szankciók után, az Oroszország és Magyarország közötti teljes áruforgalom kevesebb mint a felére esett vissza 2013 és 2016 között. A mostani szankciók azonban jóval súlyosabbak, mint a 2014 után hozottak, így ebből kiindulva az akkorinál akár még drasztikusabb visszaesésre is számíthatunk az előttünk álló években. A két ország közötti árukereskedelem mérlege egyébként negatív Magyarország számára. Ez egyértelműen az Oroszországból behozott energiahordozóknak köszönhető. Ez az egyetlen termékfőcsoport, amiben nagyon jelentős Oroszország részesedése a magyar külkereskedelemben. A teljes Magyarországra érkező energiahordozó behozatal több mint 41 százaléka Oroszországból származik 2019-es adatok alapján. (Természetesen az Oroszországba irányuló magyar energiahordozó kivitel elhanyagolható.) Ez nem meglepő annak fényében, hogy a földgáz és a kőolaj jelentős részét Oroszországból szerzi be Magyarország. Épp ezért a magyar gazdaságnak az jelentene komoly problémát a két ország közötti kereskedelem visszaesése esetén, ha az energiahordozó behozatal is visszaszorulna. Erre azonban egyellőre szerencsére kevés esély van. A szankciók az energiaszektort nem érintik, mivel más európai országok is nagyban függenek az orosz földgáz és kőolaj importtól ráadásul tavaly Magyarország hosszútávú és kedvező megállapodást kötött Oroszországgal a gázszállításról. A többi árufőcsoport tekintetében Oroszországnak minimális a részesedése a teljes magyar külkereskedelemből. Élelmiszerekből, italokból és dohánytermékekből; gépekből és szállítóeszközökből és feldolgozott termékekből exporttöbblete van Magyarországnak Oroszországgal szemben. A legnagyobb értékben feldolgozott termékeket szállítunk Oroszországba, azonban ez a teljes magyar feldolgozott termék kivitelnek alig több mint 2 százalékát teszi ki. A különböző magyar iparágak közül egyébként az egészségipar kivitele a jelentősebb Oroszország felé, azonban ebben az esetben is fontos kiemelni, hogy a magyar egészségipar kivitelének körülbelül 85 százaléka az EU országokba irányul, míg Oroszország irányába csupán a 4-5 százaléka, így a magyar egészségipar kivitele is csak kis mértékben függ Oroszországtól.

Magyarország külkereskedelme Oroszországgal 2017-2019 között, HEPA ágazati bontásban (millió euró); Forrás: KSH, HEPA

Nem jelentős Ukrajna részesedése a magyar külkereskedelemből

Ukrajna súlya sem jelentős a magyar külkereskedelemben, habár az elmúlt években folyamatosan bővülni tudott a két ország közötti termékforgalom. A teljes magyar külkereskedelmi termékforgalomnak mindössze 1,7 százalékát teszi ki az ukrán-magyar külkereskedelmi termékforgalom. Az Ukrajnával folytatott kereskedelemből exporttöbblete van Magyarországnak. A legnagyobb értékben gépeket és szállítóeszközöket exportálunk Ukrajnába illetve az Ukrajnából hazánkba érkező importnak is ez a termékfőcsoport teszi ki a legnagyobb részét. Ukrajnának egyedül az energiahordozók terén van exporttöbblete a Magyarországgal folytatott kereskedelemből. Magyarországnak nincs import kitettsége Ukrajna felé.

Nem csökkenhet jelentősen a magyar külkereskedelmi termékforgalom

Mindent összevetve tehát az Ukrajnában zajló háborúnak és az emiatt Oroszországra kivetett szankcióknak valószínűleg nem lesz jelentősebb hatása a magyar külkereskedelemre. Komolyabb kockázatot egyedül az energiahordozók behozatala jelent. Ezen a téren nagyban függünk Oroszországtól, így annak súlyos következményei lennének ha jelentősebben csökkenne az Oroszországból hazánkba érkező energiahordozók importja. Ettől függetlenül azonban számos negatív hatása lehet a magyar gazdaságra a háborúnak, erről a Növekedés.hu elemzésében olvashat bővebben.