Nagyot rúgott a háború az építőiparba, de bedőlni nem fog 

Szintet kell lépni, sokan vannak itt most, akik tehetnek azért, hogy ez megtörténjen. Közreműködőkre, és ötletekre van most szükség ahhoz, hogy a magyar építőipar ezt meg tudja lépni - szögezte le Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A konferencia első előadója öt pontban foglalta össze az építőipar helyzetét. 

Szerinte ebben az évben is jól fog teljesíteni az építőipar

hozni fogja azt a közel 5500 milliárd forintot, amit tavaly vért verejtékezve összehozott. Most április végén mintegy 15%-kal volt magasabb a megrendelésállomány a tavalyi azonos időszakhoz képest. 

Az ÉVOSZ-elnök úgy látja, az állam ezidáig 500 milliárdos megrendelésállományt halasztott későbbre, valószínűleg csökkenni fog az állami és önkormányzati munkák száma, de a lakosság köszöni szépen, egyelőre jól van, az áremelkedések ellenére változatlanul szeretne felújítani és újat építeni.

Már ígéret is van rá, hogy az állam azokat a támogatásokat és adókedvezményeket fenntartja, amelyek ezt ösztönzik, így összességében a magánszektor, a logisztikaiingatlan-piac és az ipar fogja húzni az építőipart.

Az orosz-ukrán háború hatásainak egy üzenete van: ezt közösen ki kell tudnunk védekezni, el kell kerülnünk, hogy építőipari alapanyag és építési termék hiány tartósan kialakuljon az országban, és tennünk kellene az ellen, hogy hogy minden majdhogynem kétszer drágább nálunk mint Nyugat-Európában

- hangsúlyozta Koji László hozzátéve, a probléma gyökere az, hogy a magyar cégek az építőanyagok 50 százalékát importból szerzik be. 

Elhangzott, hogy meg kell fizetni a szakmunkásokat és a mérnököket, mert a jelenlegi körülmények között még nagyobb a veszélye, hogy a magyar munkaerő Nyugat-Európa felé induljon. Ezt meg kell akadályozni, és biztosítani a magasabb béreket és egyéb körülményeket, amelyek itthonmaradásra csábítják őket.

Végül Koji László azt mondta, tükröt kell tartani mindenki elé, akinek az építőipar és az építési termékek árváltozásához köze lehet, ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy

azok az árak amelyekhez a megrendelőink hozzászoktak, és akár még egy évvel ezelőtt is megállták a helyüket, ma már nem fenntarthatóak. Felülvizsgálatra van szükség, ez a közbeszerzési piacra is igaz.

A közbeszerzési eljárásoknál pedig olyan szerződéstervezetek kellenének, amelyek engedik a napi árazást és az indexálást, ezen már dolgoznak is a Közbeszerzési Hatósággal. 

Egyik sokk a másik után

- Nem tudjuk már számbavenni, mennyi sokk éri a magyar gazdaságot. Az év elején nagyon optimista képünk volt. Tavaly nagyon sokat tudott növekedni a gazdaság, ledolgozta a koronavírus- válság utáni visszaesést, még mindig volt elhalasztott kereslet a gazdaságban, voltak állami élénkítő lépések - húzta alá a makrogazdasági körképet értékelő Madár István.

A Portfolio  vezető elemzője rámutatott, hogy mindenki a globális gazdasági rend helyreállására számított, itthon a lakossági fogyasztástól növekedésre lehetett számítani, hat százalék körüli GDP-növekedéssel lehetett számolni.

A járványhelyzet okozta válság gyors volt és éles, de úgy tűnt, a helyreállás is gyors lesz. Voltak ugyan kockázatok, év elején is lehetett látni, hogy sok feszültség van a rendszerben, elszálltak az energiaárak és erősen elindult az infláció, de alapvetően az összkép nem volt rossz.

A háború viszont teljesen új helyzetet teremtett, még tovább lökte felfelé az energiaárakat és számos helyen okoz problémát. A külkereskedelmi kapcsolatokban visszaesés lesz, az orosz és az ukrán gazdaság össze fog omlani, Európában is várhatóan gazdasági lassulást hoz.

Szerencsére ez viszonylag korlátozott hatással bír majd, még a legszélsőségesebb forgatókönyvek is legföljebb két százalékpontos lassulással számolnak a magyar gazdaság esetében.

A költségvetés ugyanakkor jelentős kiigazítást igényel. Két irány tűnik valószínűnek, különböző ágazati különadókkal fogja az kormányzat betömni a lyukakat, egyszer már végrehajtott egy ilyen típusú kiigazítást a 2010 es évek elején, akkor működött. A másik ilyen eszköz az állami beruházások visszavágása lesz.

A meglévő beruházásokat ez nem fogja fenyegetni ahol már megszülettek a döntések, ott nem lesz probléma.

- Nagy lendülettel kezdtük az évet, ami stabilitást ad,így ha a vége rosszabbul is sikerül még akkor is kiegyenlítődnek a hatások. Ezúttal nem lesz a Lehmann Brothers-éhez hasonló csőd, vagy a koronavírus-válsághoz hasonló lefagyás - nyugtatta meg a közönséget Madár István. 

Újraiparosításra, a magyar gyártók erősítésére lesz szükség

Nem vagyunk rossz helyzetben,  2021-ben minden idők legjobb építőipari teljesítményét láthattuk - mutatott rá Gyutai Csaba kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója. 

Ám senki nem számolt a háborús konfliktussal, amely alapanyaghiányt okozott, a fémtermékek esetében például ezt nem sikerült jól kezelni.

Alternatív szállítási lehetőségeket kell keresni, van lehetőség törökországi, ománi, algériai, vagy éppen kínai importra, csakhogy ezeknek a termékeknek a korábban megszokotthoz képest változó a minősége, ezért a minőségbiztosításnak különös jelentősége lesz, hiszen az Unióban megvan a rendje, hogyan építhető be egy építőanyag.

A kormánybiztos kiemelte, noha jól teljesít a magyar építőipar, de hatékonysági problémáink vannak, az egy főre vetített hatékonyságunk nem jó, egy nyugati munkás háromszor annyira hatékony, mint egy hazai, így a hatékonyságnövelés is a kihívások között szerepel. Jelentősen lemaradt más ágazatokhoz képest digitalizáció tekintetében, nem halasztható tovább a BIM rendszer bevezetése.

Az is probléma, hogy az építőanyag gyártás területén nagyon alacsony a hazai cégek aránya, a bányászati szektorban például a kavics kitermelésének hetven százalékát lefedi két külföldi tulajdonú vállalat.

Mind az alapanyag, mind a termékgyártás tekintetében meghatározó a külföldi vállalatok aránya, emiatt mindenképpen újraiparosításra, új termelő egységek létrehozására, és a magyar tulajdonú vállalatok támogatására lesz szükség.

Az elmúlt két év bizonyította azt, hogy a Magyarországon működő külföldi vállalatoknak fontosabb az anyaországuk piaca, mint a magyar szereplők ellátása.

Az építőipari áremelkedés fele nyerészkedés

A konferencia panelbeszélgetésein pesszimista jóslatok is elhangzottak, Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, ugyanott tartunk, mint egy évvel ezelőtt ,csak sokkal rosszabb a helyzet, mivel most a hiány mellett az árak is drasztikusak.

A cégvezető úgy véli, a beruházás egy része főleg a lakásépítési oldalon drasztikusan csökkenni fognak az építőipari anyagárak miatt.

Ez átlagosan 2-300 ezer forinttal emelte meg a négyzetméterárakat, és a bérek mostantól kezdve olyan drasztikusan azért nem fognak emelkedni, mert nincs mitől, míg a hitelkamatok kettő-három százalék után most már inkább a tíz százalékot közelítik. 

Az építőiparban most azért kell küzdeni, hogy a beruházók ne veszítsék el a beruházási kedvüket. A mostani árak mellett természetes, hogy az állam is visszafogja a beruházásokat, így a hatékonyságon legalább annyit kell javítani, hogy a beruházások megmaradjanak.

Mivel a határértéket elérték az építési árak, ezért mindenkinek optimalizálnia kell, most az alkalmazkodóképességnek van itt az ideje - hívta fel a figyelmet Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója, aki úgy látja,

a mostani áremelkedésnek csupán a fele valós, a másik fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése, de ezen a többi szereplő veszít.

 Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke pedig arról beszélt, nincs az alapanyaggyártók között versenyeztetés, nincs áralku, ami a végső árban is megjelenik, részben a nagyarányú külföldi tulajdon miatt, A magyar ásványvagyonnak például nemzeti tulajdonban kellene lennie, ez külföldön is így van.