Valóban korlátozott a szólásszabadság Németországban?
ElemzésekA vitakultúra megszűnt, és vannak bizonyos témák, így például az orosz-ukrán háború vagy a bevándorlás, ahol Németországon kívül szabadabban lehet megnyilvánulni - mondta el a növekedés.hu-nak Heinz Theisen német politológus új könyvének magyarországi bemutatóján, az MCC fórumán.
A vita megszűnt bizonyos témakörökben, a vitakultúra pedig ijesztővé vált Németországban - mondta el a Matthias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének budapesti rendezvényén Heinz Theisen politológus.
Az egyetemi tanár, a szabaddemokrata Friedrich Neumann Alapítvány felvételiztetője a közéleti vitákban kifejezetten érzékeny témákhoz sorolta
- a klímavédelmet,
- az illegális bevándorlást, illetve
- az orosz-ukrán háborúban a fegyverszállítások kérdését.
A klímapolitikával kapcsolatban kiemelte, hogy a világ széndioxid kibocsátás 2 százalékáért felelős Németország, így ha nullára csökkentenék, alig lenne változás, mert eközben a kínaiak ennyivel emelik. Az európai önkorlátozással tehát összességében alig változik a globális kibocsátás, miközben az európai versenyképesség csökken, így a jelenlegi zöldek politikája sok tekintetben illuzionista.
Az orosz-ukrán háború kapcsán kiemelte: az amerikai és az európai geopolitikai érdekek nem mindig esnek egybe. Európának egy hatalmi ágnak kell lennie a multipoláris hatalmi rendben, mert az érdekünk egy stabil Oroszország legyen úgy, hogy az erős pólusok között legyenek pufferzónák, amelyek békések, mint például Svájc.
Az ukrán háborúban nincs kilátás arra, hogy győztes legyen, minden résztvevő kudarcot vallott
- tette hozzá Heinz Theisen.
Az illegális migrációról kifejtette: a mi értékrendünk nem alkalmas arra, hogy az iszlámmal barátok legyünk, de a cél, hogy egymás mellett tudjunk élni békében.
A Nyugathoz egymilliárd ember tartozik, ami a világ lakosságának egynyolcada, így lehetetlen, hogy a hétnyolcadot uralni tudjuk.
Egy másik, önérvényesítő stratégiával kell fellépnünk a jövőben - fogalmazott, utalva most megjelent könyvére, melynek címe: Önérvényesítés, miért kell Európának önmagát korlátoznia?.
Mint mondta, Magyarország, Lengyelország, Csehország sokkal jobban kezeli a migrációs kérdést, mert nem a befogadást erőlteti, hanem azt, hogy a gondokon helyben, a kibocsátó országokban kell kezelni.
Az Európai Unió szerepéről szólva úgy fogalmazott, hogy jelenleg az USA és Kína a két vezető nagyhatalom, közöttük labdaként kezelik az EU-t, ezért kell megerősödnie Európának, amit többek között decentralizálással kellene elérni.
Kifelé egységet és erőt kell mutatni, belül pedig megmaradhat a sokszínűség, a Habsburg birodalom is így működött
- húzta alá.
A kínai állami Cosco vállalatnak a hamburgi kikötőben lezajlott tulajdonszerzésével kapcsolatban a növekedés.hu-nak a politológus úgy fogalmazott, hogy mivel a mai globális gazdaságban mindenki függ mindenkitől, Németországnak is szüksége van a kínai piacra, így jó viszonyt kell ápolni a kínai vállalatokkal.A hamburgi konténerterminálban szerzett 24,9 százalékos kínai Cosco vállalat tulajdonrészével kapcsolatban elmondta: nincs ezzel önmagában probléma, csak arra kell vigyázni, hogy ne kerüljenek többségi tulajdonosi helyzetbe a fontos területeken.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet nyíltan beszélni Németországban az orosz-ukrán háborúról és a német fegyverszállításokról kifejtette:
Az ukrajnai háború kitöréséig, ki volt iktatva a nyelvünkből a háború szó. Mivel a háború realitás lett, el lett fogadva a használata. Jogi értelemben lehet vitatkozni a német fegyverszállításokról, de ha valaki tiltakozik ellene, azonnal Putyin barátnak kiáltják ki.
Orbán Viktor kormányfő kinti megítélésével kapcsolatban elmondta: rosszul szerepel a hivatalos médiában, holott egyértelműen Magyarország érdekeit képviselő, realista politikus.
