Válságállóvá tesz az elektronikus fizetés további terjedése

A készpénz- vagy papír alapú fizetési rendszerek fokozatos elektronikus platformokra terelésével össztársadalmi szinten is releváns költségmegtakarítás érhető el. Ennek mértéke elérheti átlagosan az éves országos GDP 1%-át, aminek elsődleges forrása a back-office folyamatokon realizált megtakarítás, az állami ki- és befizetéseknél tapasztalt szivárgások csökkenése, valamint a fizetési folyamat hatékonyságának általános és érdemi javulása.

A Magyar Nemzeti Bank 2011-ben végezte el az egyes fizetési módok társadalmi költségeinek felmérését, valamint az elektronizációval elérhető társadalmi költségmegtakarítás számszerűsítését.

E szerint a magyar társadalom mintegy 100 milliárd forintnak megfelelő erőforrás-ráfordítást takarítana meg évente, pusztán költség alapon, figyelmen kívül hagyva a gazdaság fehéredésével járó többletbevételeket illetve megtakarításokat.

Egy későbbi, 2020-ban készült és nemrég publikált felmérés szerint - amelynek fókuszában ismét a fizetési módok társadalmi költségének elemzése állt -, ha az egyes fizetési módok fajlagos társadalmi költségeit a vizsgált időszakban tapasztalt bér- és árszínvonal változással korrigáljuk,

a készpénz, a kártya, valamint az átutalás esetén is beazonosítható a hatékonyságnövekedés, a kártyahasználat esetében kiugró mértékű, elsősorban a dinamikusan növekvő tranzakciószámoknak köszönhetően.

Az eredmények azt is egyértelműen alátámasztják, hogy a társadalmi optimum növelhető azzal, ha az elektronikus fizetések aránya emelkedik.

A BCG mindemellett a különböző fizetési módok kereskedők általi elfogadásának költségeit is elemezte.

Az eredmények pedig azt mutatják, hogy a Buy-Now-Pay-Later (ez egy digitálisan nyújtott instant áruvásárlási hitelfajta, amely Magyarországon alig ismert) után a készpénz a második legdrágább fizetési mód a kereskedők számára, átlagosan 3%-os költségszinttel a tranzakciók értékéhez viszonyítva. A fizikai térben a kártyaelfogadás átlagos költsége 2,2%, az utalásoké pedig 1,6%, míg az online térben ezek még alacsonyabbak – 1,9% illetve 1,5%.

Egy amerikai kutatás empirikus módon is igazolta az elektronikus rendszerek nagyobb biztonságát.

Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanis a ’90-es évek közepén vezették be a szociális juttatások elektronikus kifizetését (csekk illetve készpénz helyett betéti kártyára), aminek közvetlen következményeként hozzávetőlegesen 10%-kal csökkent a bűnözési arány a rákövetkező 20 évben.

Ugyanezt tapasztalták Brazíliában is azt követően, hogy a riói olimpiához kapcsolódóan nagymértékben növelték a kártyaelfogadó hálózat méretét a latin amerikai országban.

Vagyis a készpénz a szürkegazdaság melegágya, elsősorban a tranzakciós anonimitás miatt, aminek köszönhetően a legkisebb, de a nagy volumenű tranzakciók is lebonyolíthatók anélkül, hogy könyvviteli vagy adóügyi nyomot hagynának. Az Europol kutatása szerint a pénzmosás preferált eszköze továbbra is a készpénz, és ugyan nem minden készpénzhasználat bűnügyi célú, de minden pénzmosási folyamat során megjelenik a készpénz.

A készpénz miatt szürkülő gazdaság csökkenő adóbevételekkel, romló színvonalú közszolgáltatásokkal, a piaci verseny torzulásával jár együtt, mindez pedig a gazdaság dinamizmusának csökkenését eredményezi.

Az Európai Központi Bank az EU (a kutatás idején még) 27 országának adatai alapján végzett elemzése kimutatta, hogy a papír alapú fizetésekről az elektronikus fizetésekre való áttérés érdemi pozitív hatással jár a reálgazdaságra, beleértve a termelékenységet is. A pénzügyi infrastruktúra technológiai fejlődése, azon belül pedig az elektronikus fizetések térnyerése javítja a termelékenységet.

Az EKB eredményei a legnagyobb pozitív hatást a kártya alapú fizetéseknek tulajdonítják, amit a sorban az átutalás követ.

Érdemes tehát tételesen megvizsgálni a reálgazdaság minden alrendszerét, hogy hol van lehetőség a digitális fizetések további jelentős növelésére. A Magyar Kormány kiemelkedő eredményeket ért el ezen a területen az elmúlt csaknem tíz évben, ám a további lehetőségek beazonosítása már csak azért is indokolt, mert az egyre változékonyabb gazdasági helyzetben a digitális fizetés válságállóbbá teszi a vállalkozásokat és a nemzetgazdaságokat is, végső soron minden polgár javát szolgálja

mondta ennek kapcsán Martinovic Boris, a Mastercard Public Policy igazgatója.

Meglepő módon még a digitális iparágakban is van helye a növekedésnek – tette hozzá a szakember. Ilyen terület például az internetes kiskereskedelem, ahol bizony nem ördögtől való készpénzről vagy a digitalizáció hiányáról beszélni. Az elérhető felmérések, valamint a Mastercard által, a Frontira piackutató cégtől megrendelt kutatás szerint is meglehetősen magas a készpénz aránya, mondhatnánk, az elektronikus fizetési lehetőség hiánya a webáruházakban.

Az utánvét, illetve a futárnál készpénzben fizetés egyáltalán nem a múlté, mint ahogy az is igen gyakori, hogy online rendelés után a bolti átvétel során készpénzben egyenlítik ki az áru ellenértékét.

A pénzforgalom digitalizálásának kérdése két irányból ragadható meg az internetes kereskedelem esetében: a kereskedők irányából, valamint az utánvétes fizetést lebonyolító futárok irányából. A kereskedők esetében, míg a fizikai üzletek online pénztárgép használatára, így digitális fizetés biztosítására kötelezettek, a teljes csomagküldő és internetes kiskereskedelem kívül esik a szabályozáson.

A magyar kormány gazdaságpolitikájában az elmúlt évtizedben a gazdaságfehérítés volt az egyik legfontosabb prioritás.

A kormány progresszív volt abban az értelemben is, hogy felismerte: a digitális fizetési és számlázási megoldások nemcsak jellegüknél fogva jelentenek jelentős gazdaságfehérítő erőt, de mivel találkoznak a kis- és közepes vállalkozások preferenciáival, a használat fokozása is jelentős fehérítő tényező.

Közgazdászok szerint éppen ezért érdemes újra feltérképezni a magyar gazdaságot, hol van lehetőség a készpénz érdemi csökkentésére úgy, hogy az találkozik a vállalkozók és a fogyasztók preferenciáival.

E szempontok mentén néhány további területen is adja magát a jelenlegi szabályozási filozófia kiterjesztése a gazdaság új területeire. Az elektronikus fizetések terjedésének és az ezt lehetővé tevő infrastruktúra kialakulásának egyik legfontosabb szabályozói lépése volt az online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett vállalkozásoknál az elektronikus fizetés kötelező biztosítása 2021. január 1-jei hatállyal.

Számos vállalkozási tevékenység esetében indokolt lehet azok bevonása az online kassza-körbe, amit nem elsősorban az áfa-bevétel, hanem a jövedelmek láthatóvá válása indokol.

Ezek közé tartoznak a teljesség igénye nélkül: az autószerelők és bontók, a falusi szálláshelyek és a magánegészségügy, a magán oktatás, a szépségipar és az állatgyógyászat, valamint a sportrendezvények.

A szürkegazdaság méretének csökkenése a magyar nemzetgazdaság versenyképességének fontos pillére, ennek jegyében megfontolandó az elektronikus fizetés kötelezővé tétele a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi vállalkozások között lezajló ügyletek során.

Ennek az intézkedésnek egy fontos részletszabályozása lehet, hogy a vállalkozások közötti készpénzes ügyletek limitösszegét a jelenlegi másfél millió forintról jelentősen csökkentse a jogalkotó. Ennek minden intézményi és infrastrukturális feltétele adott, köszönhetően az elmúlt évtized konzekvens szabályozásának és kormányzati törekvéseinek.