Rég elvesztett képességet állítanak helyre a Honvédségnél – új magyar fejlesztésű fegyverrendszert mutattak be

Hírek2022. máj. 7.Dajkó Ferenc Dániel

Régóta nincs 120 milliméteres aknavetője a Honvédségnek, most azonban úgy tűnik kétféle is lesz. Olyan önjáró aknavetőt fejlesztettek hazánkban, aminek a Gidrán az alapja. A német mérnökök szerint ez az eddigi legjobb platform, amire a Rheinmetall aknavetőjét szerelték. Az önjáró aknavető mellett egy felderítő járművet, lengyel felderítő drónokat és egy új török harcjárművet is bemutattak itthon. Vontatott aknavetőket is vásárol a magyar haderő. Videón az új fegyverrendszer.

Alkalmas többféle platform fogadására

Amikor a török Nurol Makina hadiipari vállalat Ejder Yalcin 4x4 harcjárművének, Gidrán 4x4 néven való hazai rendszeresítése mellett döntött a Magyar Honvédség, még csak sejteni lehetett, hogy az egyszerű géppuskás kivitel mellett a Gidránból hosszútávon többféle fegyverrendszerrel, és egyéb felszereléssekkel ellátott verziókat is rendszeresíteni fogunk.

Amikor a török Nurol Makina hadiipari vállalat Ejder Yalcin 4x4 harcjárművének, Gidrán 4x4 néven való hazai rendszeresítése mellett döntött a Magyar Honvédség, még csak sejteni lehetett, hogy az egyszerű géppuskás kivitel mellett a Gidránból hosszútávon többféle fegyverrendszerrel, és egyéb felszereléssekkel ellátott verziókat is rendszeresíteni fogunk.A Magyar Honvédség Gidránjai a keleti határon; Forrás: MTI

Maga a török jármű ugyanis már a gyártó által is úgy lett megtervezve, hogy alkalmas legyen egyfajta platformként többféle felépítmény fogadására. Így a Nurol Makina honlapján található információk alapján létezik belőle többek közt anti-tank verzió, légvédelmi rendszerrel, vagy éppen radarral készült kivitel és még sorolhatnánk.

Az Ejder Yalcin verziói, a Nurol Makina honlapjánAz Ejder Yalcin verziói, a Nurol Makina honlapján; Forrás: nurolmakina.com.tr

Ezek közül viszont nem lehetett tudni, hogy rendelt-e valamelyik speciális verzióból a Honvédség. Végül, amikor tavaly februárban az első 10 Gidrán bemutatkozott még csak a géppuska üres helye volt meg a jármű tetején. A fegyverrendszert és a kommunikációs rendszert már ennél az első 10 járműnél is itthon szerelték bele a Gidránokba. Ekkor kiderült, hogy a Gidránokból, amiből elvileg 300 körüli darabszámban rendelt a Honvédség csak 40-50 darabot gyártanak majd Törökországban, a többi Magyarországon készül majd, Kaposváron. Eleinte csak összeszerelés, végül teljes gyártás formájában. A bejelentések során már az is világossá vált, hogy bizonyosan nem csak egyetlen fajta kivitelben készítjük és rendszeresítjük majd a Gidránt, de az is egyértelműnek látszott, hogy valószínűleg nem a török fegyverrendszereket fogjuk átvenni. Ehelyett arról lehetett hallani, hogy egyfajta platformként használva a Gidránt, a német Rheinmetallal együttműködve új, továbbfejlesztett kiviteleket fognak belőle készíteni.

Aknavetővel szerelték fel

Az első két, ilyen továbbfejlesztett verzió azóta el is készült. Nemrég ugyanis Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, a hivatalos közösségi oldalán egy videót tett közzé, amelyen többek közt egy 120 milliméteres aknavetővel szerelt Gidrán 4x4 harcjármű látható.

A kormánybiztos elmondta, hogy a Gidrán új tűztámogató verziója egy magyar kutatás-fejlesztési projekt eredménye. Maróth Gáspár bejegyzéséből azt is megtudhattuk, hogy a német Rheinmetall Ragnarök nevű 120 milliméteres aknavetője került bele a harcjárműbe.

Az ilyen fegyverrendszereknél fontos kiemelni, hogy a beépítést semmiképpen sem úgy kell elképzelni, hogy  csak úgy beletesznek egy aknavetőt a járműbe. Egy 120 milliméteres aknavető tüzeléskor ugyanis nagyon jelentős erőhatásnak teszi ki az alatta lévő járművet. Így a fegyver beépítése előtt megfelelően fel kell készíteni a futóművet és a jármű egyéb részeit, hogy bírják a fokozott terhelést. Emellett azt is át kell hidalni, hogy a jármű ne mozogjon be amikor tüzet nyitnak az aknavetőből. Ez szintén nem egyszerű feladat. A Gidrán esetében ezeket a kihívásokat a mérnökök úgy tűnik megoldották, a jármű jól tudja hordozni a Ragnarököt és a kormánybiztos elmondása alapján a lövés után a Gidrán egy millimétert sem mozgott és a német mérnökök szerint ez az eddigi legjobb platform, amin ezt az aknavetőt használták. Az új járművel kapcsolatban egyébként még azt is érdemes megjegyezni, hogy rendkívül ötletesen helyezték el benne az aknavetőt, az ugyanis nem a jármű tetején van, hanem bent a jármű testében, így helyváltoztatás közben egyáltalán nem akadályozza a Gidránt a közlekedésben, nem lesz tőle nagyobb a jármű magassága, kilengése, légellenállása. Így a Ragnarök csak akkor bukkan föl, ha tüzelőállásba állt a harcjármű. Ilyenkor szinte futurisztikus látvány, ahogy felnyílik a Gidrán teteje és feltűnik az aknavető.

Rendkívül izgalmas jármű tehát az új aknavetővel szerelt Gidrán, az azonban nem derült ki Maróth Gáspár videójából, hogy a Honvédség rendszeresíti-e a járművet (persze sejteni lehet, hogy így lesz).

A Honvédség alábbi videójában látható az új aknavetővel szerelt Gidrán is:

Azóta azonban a Honvédelem.hu is írt az aknavetővel ellátott Gidránról, és az új eszközökkel kapcsolatban a honvédségi portál munkatársai is megkérdezték a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztost, aki elárulta, hogy a közös fejlesztések eredményét a magyar katonák is láthatják majd.

Ez alapján elég nagy az esély rá, hogy a jövőben a Honvédség kötelékében is láthatunk majd 120 milliméteres aknavetővel szerelt Gidránokat.

Új képesség

Így egy nem létező képességet teremtenének meg. Hiszen önjáró aknavető képessége eddig nem volt a Honvédségnek. Emellett egy korábban elvesztett képességet is visszaszerezne a Honvédség, hiszen 120 milliméteres aknavetővel a magyar haderő azóta nem rendelkezik, hogy leszerelték a szovjet M1943-as aknavetőket.

Ezt a képességet ráadásul most egy másik fegyverrendszerrel is pótolja a Honvédség. Már a Honvédelem.hu-n is megjelent idén év elején, hogy a Magyar Honvédség 120 milliméteres aknavetőket fog beszerezni. Azóta a Soldat&Technik, német haditechnikai portál már arról is írt, hogy a forrásaik alapján a Honvédség a magyar állami tulajdonban lévő Hirtenberger 120 milliméteres M12-es vontatott aknavetőjét fogja rendszeresíteni a hozzá tartozó pótkocsikkal. Ez egyébként egy elég logikus megoldás. A Hirtenberger aknavetők elvileg még 2023-ig megjöhetnek.

A fentiek alapján tehát a magyar haderő vélhetően nemsokára komoly gyalogsági tűztámogató képességekkel fog rendelkezni. Rá is fért ez a beszerzés a hadseregre, mert ezt a képességet eddig mindössze 50 darab szovjet 82 milliméteres és 96 darab spanyol EXPAL M-08 Combi 60 milliméteres aknavető látta el (ez utóbbi egyébként egy korrekt, modern eszköz), ami elég kevésnek mondható.

Külön hatalmas dolog az önjáró aknavető képesség létrehozása. Ezeknek az eszközöknek nagy előnye, hogy gyorsan el tudják foglalni a tüzelőállást, tüzelnek, majd mielőtt az ellenség felderítené az állásukat, már tovább is állnak. A modern hadviselésben az ilyen mozgékony, mobilis, ám mégis nagy tűzerővel bíró, páncélvédett járművek nagy jelentőséggel bírnak.

Más eszközök is feltűntek

A Ragnarökkel szerelt Gidrán bemutatóján egyébként egy speciális szintén Gidrán 4X4-re épített integrált felderítő platform is szerepelt. Sajnos ez utóbbiról nem hangzott el szinte semmilyen részlet információ, de az egyértelmű, hogy nagy szükség van az ilyen járművekre is.

A Nurol Makina másik járművek az NMS 4X4 is feltűnt a bemutatón. Érdekes kérdés, hogy vajon ezt a járművet rendszeresítjük-e a jövőben. Talán még ennél is izgalmasabbak a lengyel felderítő drónok amelyeket a gyártó hozott el az eseményre. A jelenlegi 9 darab aprócska Skylark I mellé elférne néhány komolyabb pilóta nélküli felderítő jármű. Fontos kiemelni, hogy eddig ha egy jármű feltűnt a hazai gyakorlótereken, bemutatókon, rendezvényeken, azt rendszerint később rendszeresítették is. Komoly esély van tehát ezeknek az eszközöknek a megvásárlására is.

(A címlapi képen a Rheinmetall 60mm-es aknavető lőszere látható, a Ragnarök természetesen 120 mm-eset használ; Forrás: rheinmetall.com)