Vagyonokat hozott az államnak a kartellezés feltárása

Hírek2023. márc. 14.Sz.A.

Tavaly 2,9 milliárd bírságot versenykorlátozás miatt szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Idén is fókuszálnak a kartellek felszámolására és a tisztességtelen kereskedői gyakorlat elleni küzdelemre - ismertette Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a hivatal sajtóreggelijén.

Mint elmondta, tavaly 3,7 milliárd forint bírságból 713 millió forintot szabtak ki tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

Tavaly 4,228 milliárd forint kedvezményt engedett az együttműködést tanúsító vállalatoknak a Versenytanács, többek között a munkahelyek megtartása céljából.

Kiemelte: amikor szükséges, bírságol a GVH, amikor nem, akkor a vállalkozások munkahelymegőrzésre is fókuszál. Ezért a kkv-k esetében sokszor csak figyelmeztetnek, vagy a bírságoknál lehetővé teszik a részletfizetés lehetőségét.

Az elmúlt 5 évben 55 milliárd forintot hozott a magyar gazdaságnak a versenyhatóság munkája, elsősorban a kartellek feltárása.A gyorsított ágazati ellenőrzésekről a GVH elnöke elmondta: ezek a vizsgálatok valóban gyorsak, egy olyan törvényi eszközzel él a hivatal, ami 2021 óta lévő lehetőség a GVH kezében.

Az ágazati vizsgálat az egész láncolatot érinti, a kiskereskedelmi láncokat is, termékköröket határoznak meg, és azoknál nézik az árakat, a piacokat.

Ez a vizsgálat fókuszált, megteheti, hogy termékkörökre összpontosít, a vizsgálat lezárultával annak eredményéhez az érdekeltek hozzászólhatnak.

Szeretnénk tovább gyorsítani az ellenőrzéseket, vizsgálni az összefonódásokat, a kartellek elleni küzdelem folyamatos, sok ügy van jelenleg is folyamatban - mondta a GVH elnöke.

A vizsgálatok másik kiemelt területe a fogyasztóvédelmi ügyek: ilyen például a tudatalatt befolyásoló, úgynevezett sötét mintázatú reklámgyakorlatok, vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó fogyasztó-megtévesztés, a green washing témaköre.

Ezen kívül a digitális piacoknál vizsgálják a piaci erőfölénnyel való esetleges visszaélést, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, ennek keretében például az adatkezelésre vonatkozó kereskedelmi tájékoztatások jogszerűségét.

Az élelmiszeriparban megfigyelhető áremeléseknél azt vizsgálják, van-e versenyjogi szempontból olyan tényező, ami az indokoltnál jobban felhajtja az árakat.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank közölte: a hazai élelmiszerárak emelkedésében - a külső tényezőkön kívül - szerepet játszhat az élemiszeriparon belül kialakult alacsonyabb verseny is.

Az inflációval kapcsolatban a GVH elnöke úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben álláspontja szerint nem lehet passzív a hivatal. Ezért is fontos ellenőrizni az árgyakorlatot bizonyos termékkörök és piaci szereplők esetében, hogy nem sértik-e a fogyasztók érdekeit.