A rákgyógyításban is segít a mesterséges intelligencia

Interjú2020. jan. 10.Devecsai János

A hazai statisztikákból az látszik, hogy a K+F terén a hazai kis- és középvállalkozásoknak bőven van hova fejlődniük, a digitális technológiák alkalmazásában különösen, hiszen jelentősen az európai átlag alatt teljesítenek - mondta el lapunknak Pintér Szabolcs, a SAP Hungary ügyvezető igazgatója, aki többek közt a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről is beszélt a Növekedés.hu-nak.

Mostanság sokat hallani a következő gazdasági válságról. Tényleg lehet lassulásra számítani? A cégek, hogy készülhetnek fel az esetleges nehezebb időszakra?

Bár sok szó esik róla, nehéz lenne megmondani, hogy a megjósolt krízis tényleg be fog-e következni. Az viszont már a 2008-as válságnál kiderült, hogy azok a vállalatok tudnak a legjobban talpon maradni, akik komoly figyelmet szentelnek a digitalizációra. A vállalati informatikai költések talán éppen ezért továbbra is kiemelkedően magasak, jelenleg az olyan trendek, mint az automatizáció és a digitális átalakulás alapozzák meg az informatikai igényeket, ez pedig az IT szektort továbbra is erős pozícióban tartja, a makrogazdasági bizonytalanságoktól függetlenül.

Ami újdonság, hogy az élményalapú gazdaság alapvetően megváltoztatta azt, ahogyan a vállalkozások egymással versenyeznek napjainkban. Azok a szervezetek, amelyek a jövőben nem figyelnek az ügyfelek, az alkalmazottak, a beszállítók és a partnerek visszajelzéseire, érzelmeire, egyszóval ezen csoportoknak a céghez kapcsolható élményeire, le fognak maradni. Ezzel minden vállalatnak tudatosan foglalkoznia kell a jövőben, ha az élvonalban akar maradni.

Arra, hogy a meglévő IT rendszereket használva hogy lehet az ügyfélélményt javítani, mondana egy konkrét példát?

Sokszor előfordul, hogy a cégek nem használják megfelelően még a rendelkezésre álló adataikat sem. Ha egy repülőtársaságnál például az egyik gépen baj van valamelyik üléssel vagy az egyik helyen elromlik a szellőzőfúvóka, akkor érdemes visszakeresni, hogy az érintett helyeken kik ültek, és kompenzálni őket valamivel: adhatunk például kedvezményt a következő utazáshoz a kellemetlenségekért elnézést kérve. Ami a jövőben igazi áttörést hozhat a cégeknek, az az, ha az ügyfelektől kért vagy automatikusan érkező visszajelzéseket, akár a social media térben közzétett panaszaikat vagy pozitív megnyilvánulásaikat folyamatosan gyűjteni, rendszerezni és elemezni tudják.

Ezek alapján pedig valós időben, akár azonnal lehet üzleti döntéseket hozni, illetve korrigálni a rossz döntéseket probléma esetén. 2019-ben zárult az SAP egyik legnagyobb felvásárlása, a Qualtrics megoldással így ma már pontosan ebben tudunk segíteni a KKV szektortól kezdve a nagyvállalatokig mindenkinek. Egy olyan platformot kínálunk, ami a működéshez kapcsolódó, úgynevezett operációs adatokat összeköti az ügyfélélmény, azaz az experience adatokkal. Ha egyszerre látjuk ezt a két oldalt, akkor sokkal pontosabban fogjuk tudni, hogy milyen lépéseket kell tennünk ahhoz, hogy az ügyfeleink élményét a márkánkkal, a termékünkkel még teljesebbé tegyük. Ha a repülős példára visszatérünk, ez azt jelenti, hogy a hiba észleléséhez nem kell megvárnunk a karbantartók érkezését, az utas közösségi médiában tett panasza alapján a rendszer automatikus riasztást tud adni és azonnal lehet intézkedni.

A német gazdasági lassulás mennyire érinti Önöket?

Lassulásról nem csak Németország kapcsán beszélnek, hanem inkább globálisan. Az SAP németországi székhelyű vállalat, a változásokat természetesen figyeljük, de azt mondhatom, hogy az Egyesült Államok után jelenleg is Németország a második legfontosabb piacunk, magyarországi tevékenységünkre pedig jelenleg nincsenek hatással ezek a folyamatok.

Hogy látják: az ipar 4.0 megoldásokat mely területeken használják a cégek a leghatékonyabban?

Az ipar 4.0 úgy gondolom inkább egy fogalom. Én ide értek minden olyan megoldást, amely olyan innovatív technológiákat használ, mint a mesterséges intelligencia, a „dolgok internete” vagy a robotizáció. Az ipar 4.0-nak nem csak a gyártó cégeknél, hanem a kereskedelemben és a közlekedési szektorban is komoly jövője van. Készülnek már például olyan vasúti kamerarendszerek, amelyeknél a képeket öntanuló gépek elemzik, és azt is jelzik, ha elszakadt egy vezeték, ha deformálódtak a sínek, vagy ha például egy fa vagy állati tetem van a szerelvények útjában. Az elemzőprogramok egyelőre csak segítenek az embereknek, ám idővel valószínűleg eljutunk oda is, hogy a gépek már jobban ki tudják majd szűrni a problémákat, mint a személyzet.

Még milyen szektorok vehetik hasznát a robotizációnak és az okos szoftvereknek?

Az intelligens technológiák előnyeit a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban is egyre jobban felismerik és használják. A legnagyobb észak-amerikai, tenger gyümölcseit forgalmazó cég, a Bumble Bee például az SAP blokklánc-technológiáját használja, hogy nyomon kövesse a sárgaúszójú tonhalnak az óceántól az ebédlőasztalig tartó útját. A fogyasztók így egyszerűen okostelefonjuk és a csomagoláson lévő QR kód segítségével megismerhetik a termék eredetét, a hal kifogásának idejét és pontos helyét, ami növeli a fogyasztói bizalmat.

De fejlesztettünk már adatelemző rendszert sörfőzdének is: a fogyasztási szokásokat IoT-eszközökkel, intelligens sörcsapokkal méri a szolgáltató, majd az adatokat blockchainen keresztül a gyártónak továbbítják, ahol ezek alapján szinte azonnal meg tudják változtatni akár egyes sörfajták összetételét, akár a főzött söradagok volumenét is az intelligens sörfőző eszközökkel. Vagy jó példa a Naturipe Farms nevű pirosbogyó-termesztő farmerek vállalkozása: ők is blokklánc és QR kódok segítségével teszik nyomonkövethetővé termékeiket, emellett pedig gépi tanulás alkalmazásával elemzik és vetik össze az időjárási feltételeket a betakarítási adatokkal, és prediktív analitikai szoftvereket használnak az előrejelzésekhez és a termelés hatékonyabbá tételéhez. Ezek nemzetközi példák, de hamarosan Magyarországin is tudunk majd olyan nagyívű mezőgazdasági projektről mesélni, ami hasonlóan alkalmazza a legmodernebb technológiákat egy igazán jövőbemutató termelési rendszer kialakításához. Emellett még egy fontos példát emelnék ki egészen más területről: a mesterséges intelligencia ma már ugyanis akár életeket is menthet. A tüdőrákkal diagnosztizált betegek száma Kínában egy évtized alatt a tízszeresére nőtt, a diagnosztikai eljárások folyamata azonban rendkívül időigényes és pontatlan. Erre a kihívásra reagált az SAP kínai fejlesztőközpontja, ahol egy olyan diagnosztikai segédeszközt hoztak létre, ami a gépi tanulás technológiát használja a páciensek CT felvételeinek elemzéséhez, és jelentősen javítja a betegek túlélési esélyeit. 

Gyakran éri a magyar KKV-kat az a kritika, hogy nem foglalkoznak eleget az innovációval. Ezzel egyetért?

Sajnos a hazai statisztikákból valóban az látszik, hogy a K+F terén a hazai kis- és középvállalkozásoknak bőven van hova fejlődniük, a digitális technológiák alkalmazásában különösen, hiszen jelentősen az európai átlag alatt teljesítenek. A jelenlegi kormányzat éppen ezért indította el KKV stratégiáját a szektor vállalkozásainak megerősítésére, a cégek többféle forrásra pályázhatnak majd, mi pedig a másik oldalról támogatjuk a folyamatot. Olyan megoldásokat kínálunka KKV-knak az üzleti kihívásaik megoldására, amelyek személyre szabottan és felhasználóbarát módon kínálnak fejlődési lehetőséget, és nem utolsósorban a kisebb vállalatok pénztárcájához alkalmazkodva. A KKV-k körében még mindig jellemző tévhit, hogy a vállalatirányítási rendszerek, az intelligens megoldások, és az ügyfélélmény fokozásáért felelős technológiák drágák és csak nagyvállalatok engedhetik meg maguknak – ezúton üzenjük, hogy ez nem így van.

A vállalatirányítási rendszerek piacán hol helyezkedik el az SAP?

Az SAP mind Magyarországon, mind pedig globálisan egyértelműen piacvezető az ERP területén, a hazai piacon közel 60 százalékos a részesedésünk. 2025-ben lejár a korábbi ERP rendszerek támogatottsága, azután már csak az újgenerációs, S/4HANA intelligens vállalatirányítási megoldásunkat használhatják a cégek világyszerte. Ez a megoldásunk már számos olyan folyamatot szabványként tartalmaz, amelyet a vállalatok a korábbi verziókban még egyedi fejlesztésekkel alakítottak ki, emellett az S/4HANA gépi tanulásra és mesterséges intelligenciára épülő képességei is új távlatokat nyitnak az ügyfelek számára.

Az 5 év hosszú időnek tűnik, de mi már most azt tanácsoljuk a vállalatoknak, hogy tervezzék meg az átállást időben, hiszen nem egy egyszerű verzióváltásban kell gondolkodniuk. Ez valójában technológiaváltást jelent és lehetőséget ad az üzleti folyamatok átértékelésére és egy ehhez igazított új rendszer kialakítására.