„Alapvetően meghatározza a hazai turizmus-vendéglátást az, hogy mi itt mit tanítunk” 

Interjú2022. feb. 8.Növekedés.hu

„Alapvetően meghatározza a hazai turizmus-vendéglátást az, hogy mi itt mit tanítunk” –hangsúlyozza dr. Lugasi Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának (BGE KVIK) dékánja, aki interjúnkban a turizmus-vendéglátás képzés jelene és jövője mellett arról is beszél, hogy miért érdemes továbbtanulni – mesterképzésen is – a hazai szakmai képzés fellegvárában.

A BGE KVIK a hazai turizmus-vendéglátás képzés legmeghatározóbb intézménye. Mit jelent ez az Ön számára? Mennyire inspirálja ez Önt?

Már a kezdetektől a BGE KVIK, illetve a jogelőd intézményeink jelentették a turizmus-vendéglátás képzés bázisát.

Ha ma körbenézünk a szektorban, azt látjuk, hogy 10 szakemberből 9 biztosan itt végzett.

Bátran mondhatjuk, hogy nemcsak akkor, de ma is alapvetően meghatározza a hazai turizmus-vendéglátást az, hogy mi itt mit tanítunk. Ezért is rendkívül fontos, hogy beszéljünk az új irányzatokról, új technológiákról, a digitalizáció adta lehetőségekről, valamint az, hogy megismertessük hallgatóinkkal a legújabb módszereket, mielőtt kilépnek a hazai vagy sokszor a külföldi munkaerőpiacra. Inspiráló és egyben óriási felelősség is ez, már csak a szakma fejlődése szempontjából is.  

A koronavírus járvány kétségtelenül kihívások elé állította a turizmus-vendéglátás szektort, ez pedig hatással volt a képzések iránti keresletre. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot ennek tükrében?

Kezdem onnan, hogy közel két évvel ezelőtt, márciusban gyakorlatilag hidegzuhanyként ért minket a hír, hogy alig egy hét alatt teljesen át kell állnunk online oktatásra. Ráadásul ez például a vendéglátás oktatás területén még nagyobb kihívást jelentett, hiszen itt rengeteg a konyhai és az éttermi gyakorlat.

De közösen újragondoltuk a tananyagátadás módszereit, és innovatív megoldásokat alkalmaztunk, többek között vendégelőadóink online előadásokat tartottak, oktatóink számos videós oktatóanyagot készítettek a gyakorlati tudásanyag átadásához.

A járványhelyzet természetesen időszakosan csökkentette a szakma vonzerejét, a korábbi évekhez képest kevesebben jelentkeztek turizmus-vendéglátás alapképzésre.

A BGE-n tavaly ugyanakkor az országos átlaghoz képest jelentősen kisebb, 12%-os volt a jelentkezési számokban látható visszaesés.

Most úgy látjuk, hogy a turizmus lassan újraéled, így bizakodóak vagyunk az idei évet illetően. Az elmúlt időszakban aktívan dolgoztunk azon, hogy a képzést és a szakmát is vonzóvá tegyük a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.

Érdemes akkor továbbtanulni, maradni akár mesterképzésre is?

Mi azt gondoljuk, igen, hiszen a jövőben is szükség lesz széleskörű szaktudással bíró turisztikai szakemberekre. Érdemes tovább mélyíteni a már megszerzett tudást, vezetővé váláshoz pedig kifejezetten előnyt jelent a mesterdiploma megléte.

A mesterképzésen nálunk tanuló hallgatók a menedzsment és a gazdálkodás területén például olyan tudásra tesznek szert, amely egy vállalat, vagy akár saját vállalkozás vezetéséhez, működtetéséhez nélkülözhetetlen.

Emellett lehetőségük nyílik akár külföldön is tapasztalatot szerezni, és itthon is igyekszünk nemzetközi környezetet biztosítani számukra. Az angol nyelven is elérhető turizmus-menedzsment mesterképzésünkön a közelmúltban megnőtt a magyar nyelvű hallgatók aránya, de szép számmal vannak külföldi hallgatóink is, akik céltudatosan jönnek hozzánk tanulni. Ők a képzésük alatt végig nagyon aktívak, hiszen fontosnak tartják, hogy az itt megszerzett tudással felvértezve, hazatérve fellendítsék hazájuk turizmusát.

Sokszor halljuk a BGE kapcsán, hogy egyik erőssége a gyakorlati képzés. Mit jelent ez pontosan?

Sok szempontból lehet azt vizsgálni, hogy egy intézmény mennyire gyakorlatorientált. Én azt gondolom, hogy a BGE és a KVIK is erősen gyakorlat fókuszú képzéseket kínál. Emellett olyan tudást kívánunk adni, amely nemcsak ma, hanem évek múlva is releváns lesz. Ilyen értelemben mondhatjuk azt is, hogy a gyakorlat mellett a jövőre is fókuszálunk.

A turizmus-vendéglátás képzési terület egyébként sem képzelhető el gyakorlat nélkül. Még az olyan elméleti tárgyak esetében is, mint például a közgazdaságtan vagy statisztika, az oktatók a turizmushoz kötődő életszerű példákat hoznak be az elméleti képzésbe.

Vannak olyan kurzusaink, amelyeket teljes egészében gyakorló szakemberek tartanak és számos vendégelőadó jár hozzánk, akik vezető pozíciókat töltenek be saját szakterületükön, például neves turisztikai és vendéglátós szakemberek, borászok, jól működő vállalkozások tulajdonosai, elismert rendezvényszervező szakemberek. A tankonyhai és a kötelező szakmai gyakorlatokról nem is beszélek. De a tehetséggondozás területén is számos lehetősége adódik a hallgatóinknak. Turisztikai és egyéb jellegű, hazai és nemzetközi versenyekre készítjük fel őket, ahonnan általában kiemelkedő helyezésekkel, díjakkal térnek haza.

Jelenleg a márciusban Budapesten megrendezésre kerülő Bocuse d’Or európai döntőjére készítjük fel hallgatóinkat, akik a verseny alatt együtt dolgozhatnak Magyarország és Európa legkiemelkedőbb séfjeivel, vendégtéri szakembereivel.

Szóval, nálunk nagyon színes a paletta a gyakorlatot illetően. 

Ön szerint milyen jövő előtt áll a turizmus-vendéglátás képzés, illetve maga a szektor?

Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi nehézségek ellenére újból fellendül majd a turizmus-vendéglátás területe.

A korlátozások alatt, a bezárt ajtók mögött mindkét ágazatban komoly fejlesztések zajlottak. Ezért, ha a közeljövőben ténylegesen, mindenféle korlátozás nélkül működhetnek majd a vállalkozások, a magasabb színvonalhoz kellenek majd a jól képzett fiatalok. A turizmus-vendéglátás egy jelenleg is dinamikusan fejlődő, munkaerőigényes ágazat, sőt kifejezetten perspektivikus, színes és kreatív terület, komoly karrierépítési lehetőségekkel. Így azt gondolom, kiváló választás a jövőt illetően nemcsak alap-, de a mesterképzés szintjén is.