Hamarosan teljesen online tudunk személyi hiteleket felvenni

Interjú2020. júl. 14.Harsányi Péter

Az azonnali fizetés bevezetésénél többen gondolták úgy a kezdetekben, hogy nincs feltétlenül szükség az új rendszerre, aztán kiderült, hogy a bevezetést követően már a tranzakciók harmada este 6 óra után és hétvégén történik – fejtette ki Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója a Növekedés.hu-nak adott interjújában. Hozzátette, a digitalizációs területen a járvány hatására 2-3 évnyi, de néhány esetben akár egy évtizednyi fejlődés is lezajlott.

Mennyire gyorsította fel a járvány a hazai digitalizációs törekvéseket?

A koronavírus hatására pár hónap akár alatt 2-3 évnyi, de néhány esetben akár egy évtizednyi fejlődés is lezajlott. Az egyik legfontosabb katalizátor az emberek mentalitásának rendkívül gyors megváltozása volt. Az idősebb korosztályok, és általában is azok, akik korábban ódzkodtak a digitalizációtól egyszerűen rá lettek kényszerítve a digitális megoldások használatára.

A lakosság jelentős része a járvány ideje alatt megtapasztalta, hogy jól működnek a digitális csatornák és könnyedén el tudják intézni a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető teendőket. Az elmúlt hónapok mindenképpen hosszú távon kiható változásokat hoztak. Számos bank, illetve biztosító bevezette a digitális időpontfoglalást, vagy digitális sorban állást annak érdekében, hogy a járványügyi kockázatokat csökkentsék.

Mivel ez az ügyfeleknek is időt takarít meg, így nemcsak megtartható, de tovább is fejleszthető ez a szolgáltatás az intézni kívánt ügyekhez szükséges dokumentáció, illetve ajánlat-adás előkészítésével vagy esetleg a fiókban történő önkiszolgáló ügyintézéssel.

Az otthonról történő bankolásban is sokat haladtunk előre az elmúlt hónapokban, a digitális ügyintézés 15-20 százalékkal emelkedett a pénzügyi szektorban.

A szolgáltatói, munkavállalói oldalról is erőteljesebben érzékelhető napjainkban a digitalizációs fejlesztések szükségessége. Az otthoni munkavégzésre való átállásban alapvetően jól vizsgáztak a bankok és a munkavállalók igényei is egyre jelentősebbek az új, digitális megoldások iránt.

Meglátásom szerint a digitalizáció térnyerése a jövőben csak gyorsulni fog. A fejlesztések ráadásul növelik a költséghatékonyságot, ami egyre fontosabb szempont a bankok számára. A hitelezési aktivitásban ugyanis az alacsony kamatkörnyezet miatt tartósan nyomás alatt maradhatnak a banki kamatmarzsok is.

A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás alkalmazása, mint például a chatbot-ok használata például már rövid távon is jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet. A külföldi példák alapján a bankoknál a chatbot-os értékesítés bizonyos esetekben sikeresebb is a telefonos értékesítésnél.

Hogyan hatott a koronavírus a fintech világra?

A fintech világban az egyik legnagyobb változás a finanszírozási oldalon tapasztalható. A korábban látott pénzbőség már a múlté, ezáltal egy tisztulási folyamat mehet végbe a szektorban. A mostani környezetben a stabil üzleti modellel rendelkező cégek tudnak elsősorban fennmaradni.

Bizonyos üzleti modellek a megváltozott élethelyzetek miatt nyomás alá kerülnek. A külföldi utazások vagy a turizmus visszaesése jelentősen kihat többek között a pénzváltási tevékenységet végző szereplőkre, de az utasbiztosítások piaca is számottevően visszaesett. Nehéz helyzetbe került továbbá az ún. peer to peer hitelezés is azon országokban, ahol ez korábban elterjedt.

A digitalizáció térnyerése ugyanakkor hosszú távon támogatja a fintech cégek piaci részesedésének növekedését, hiszen eddig is ezen szereplők tudtak gyorsan reagálni az újszerű ügyféligényekre.

Milyen mértékben csökkent a készpénzhasználat, illetve mennyivel növekedett a bankszámlapénz használata az elmúlt időszakban?

Globális szinten a készpénzkeresletben a tranzakciós és a felhalmozási célú keresletben eltérő trendek érvényesültek. A lakosság egyre jobban hozzászokott az online vásárlásokhoz, így a tranzakciós készpénzigény jelentősen lecsökkent. Az Egyesült Királyságban például 50 százalékkal csökkent az automatákból történő készpénz felvétel. Emellett azt is láthattuk, hogy számos országban, például Olaszországban, Spanyolországban, Németországban vagy az USA-ban készpénz-felhalmozás indult a válsághelyzetre tekintettel, főként a nagyobb címleteket érintően.

Ezzel párhuzamosan Magyarországon is emelkedett valamennyit a forgalomban levő készpénzállomány, főleg a márciusi hónapban, amit áprilisban és májusban lassú konszolidáció követett. Júniusban ez a konszolidáció elérte végpontját, s a készpénzkereslet normalizálódott.  Összességében már látszódnak az Azonnali Fizetési rendszer márciusi elindulásának kezdeti eredményei. A lakosság és a vállalati szegmens is egyre jobban felismeri a digitalizációban rejlő gazdasági potenciált, ami várakozásaink szerint a készpénz-használat visszaszorulását eredményezi.

Mennyiben vált könnyebbé a személyi hitelek folyósítása?

Jelenleg valamennyi bank azon fáradozik, hogy hamarosan teljesen online tudjanak személyi hiteleket nyújtani.

A folyósításnál azonban jelentős a különbség a meglévő és az új ügyfelek között. A meglévő ügyfelek teljesen digitális hitelezése már több hazai intézménynél létezik. Új ügyfeleknél azonban szükség van egy úgynevezett online ügyfélazonosítási folyamatra ahhoz, hogy az ügyfél megnyissa a bankszámláját. Ehhez elengedhetetlen az ügyfél átvilágítási és a pénzmosás-megelőzési szabályozásnak való megfelelés.

Az MNB azon dolgozik, hogy ez a folyamat megbízhatóan és lehetőség szerint teljesen digitálisan megvalósulhasson. A kérdést szabályozó MNB rendelet éppen most van felülvizsgálat alatt, így abba az új tapasztalatok is beépíthetők lesznek.

A számlanyitást követően a bankoknak továbbá szükségük van még a személyi hitelt igénylő ügyfelek jövedelmével kapcsolatos információkra. Február elsejétől az MNB, a NAV és a BISZ Zrt. közötti együttműködés keretében létrejött egy új jövedelem-információs rendszer, aminek segítségével a NAV-nál elérhető kereseti adatokat a pénzintézetek teljesen digitális csatornán meg tudják kapni az ügyfelek kezdeményezésére.

Ez sokat gyorsít a hitelezési folyamaton egy olyan helyzetben, amikor a bankoknak nincsenek konkrét információi az adott ügyfél folyószámla forgalmáról, illetve amikor a papír alapú munkáltatói igazolások kikérése, illetve benyújtása problémás.

Milyen aktuális tervei és célkitűzései vannak most az MNB-nek a fintech és a digitalizáció területeken?

A cselekvési programunkat a tavaly ősszel megjelent MNB FinTech stratégia tartalmazza, amiből már több célkitűzésünk megvalósult. Erre jó példa az előbb említett kereset kimutatási rendszer. Fontosnak tartjuk ezenkívül az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások kialakításának ösztönzését is.

Idén őszre tervezi az MNB egy új ajánlás megjelentetését, amely a bankok gyors digitális transzformációját támogatja. Ezenfelül több területen is digitális sztenderdeket szeretnénk kialakítani, melyek segítik a bankok és a fintech szolgáltatók egymásra találását. A bankok és a fintech cégek ugyanis nemcsak versenytársak, hanem egyre inkább partnerek is.

A hazai fintech cégek megközelítőleg 90 százaléka „business to business” (B2B) szolgáltatást nyújt, azaz a cégek más vállalkozásoknak kínálnak megoldásokat. A partnerségek kialakításával a fintech szereplők innovatív megoldásai lényegesen több ügyfélhez elérhetnek.

Folytatjuk az egyetemi partnerségi programunkat. A Corvinus és a Budapesti Műszaki Egyetemmel az idén is sikeres versenyeket rendeztünk. Számos kutatás indult emellett olyan területeken, melyek hidat képeznek a technológiai és gazdasági kérdések között.

Nagyon fontos továbbá az innovatív és proaktív hozzáállás.

Az azonnali fizetés bevezetésénél is többen gondolták úgy a kezdetekben, hogy nincs feltétlenül szükség az új rendszerre, aztán kiderült, hogy a bevezetést követően már a tranzakciók harmada este 6 óra után és hétvégén történik. Tehát az ügyfelek jó része már most kihasználja az új rendszer előnyeit.

Hogyan támogatja az MNB a fintech fejlesztések gyors piacra kerülését?

A legnépszerűbb, legtöbbet használt platformunk a régióban elsőként elindított MNB Innovation Hub, ahol egy kereshető jogszabálygyűjteménnyel, valamint egy szabályozói támogató platformmal segítjük a fintech szereplőket. Ha egy innováció bevezetésével kapcsolatban elakadnak a cégek vagy nem tudják értelmezni, hogy a jogszabályok szerint nyújtható-e szolgáltatásuk, szükséges-e módosításokat tenniük, abban az esetben megkérdezhetik az MNB-t az Innovation Hub-on keresztül.

Ezt követően a jegybank szakértői csapata segítséget nyújt és egy gyors, pontos, valamint a későbbi felügyeleti gyakorlatba is beépülő válasszal támogatja őket. Ezáltal biztosítjuk, hogy jó irányba haladjanak cégek és prudens módon nyújtsák a szolgáltatásaikat.

Emellett arra is van lehetőség, hogy az MNB Regulatory sandbox keretében az MNB által szabályozott területeken bizonyos időre felmentést kapjanak a fintech cégek egyes követelmények alól. Ennek köszönhetően valós ügyfeleken tudják letesztelni, hogy a saját megoldásuk hogyan működik a gyakorlatban.

A koronavírus miatt nem került megrendezésre idén májusban a Budapest FinTech Summit. A járvány elmúltával milyen fontosabb rendezvények várhatók?

Továbbra is szándékunk, hogy elhelyezzük Magyarországot Európa fintech térképén egy látványos rendezvénnyel. Terveink szerint ez jövőre valósul meg, de már az idei évben is sor kerülhet több kisebb esemény megrendezésére.

Emellett az MNB év elején elindította a FinTech Klub rendezvényeit, hogy fizikai vagy akár online formában is biztosítsa a közösség tagjainak a rendszeres találkozás lehetőségét. Mindeközben a Magyar Nemzeti Bank fontos és aktuális információkkal látja el a fintech szereplőket.