Több millió embernek elegendő víz spórolható meg egy magyar találmánnyal 

Interjú2022. dec. 8.Dajkó Ferenc Dániel

Az idei aszályos nyár egy súlyos problémával szembesített bennünket: rámutatott annak a fontosságára, hogy biztosítani kell a növénytermesztés számára az elegendő vizet. A vízhiány azonban nem csak Magyarországon, de globálisan is egyre nagyobb problémát jelent, miközben a növekvő népesség számára is biztosítani kell a kellő mennyiségű élelmet. Egy magyar vállalkozás, a Water&Soil egy olyan új, a talaj párolgási veszteségét mérsékelni képes technológiát kínál a gazdálkodók számára, amellyel jelentősen csökkenthető a növénytermesztés vízigénye. A termékük mostanra számos európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országba eljutott, de terveik szerint tovább növelnék az export mértékét. Interjú Vattay Richárddal, a Water&Soil igazgatójával.

A klímaváltozás és a világ élelmezése szempontjából egyre nagyobb jelentősége van a víznek és az öntözésnek, ennek hatására előtérbe kerülhetnek az olyan technológiák, amelyek csökkentik a vízfogyasztást, megőrzik a rendelkezésünkre álló vizet. Milyen megoldásokkal lehet most találkozni a piacon, amelyek csökkentik a növénytermesztés vízigényét, illetve miben különbözik ezektől a Water&Soil terméke?

A piacon több termék is jelen van, amelyeket úgy hirdetnek, hogy általuk akár ötven százalékos öntözővíz megtakarítás is elérhető. Ezek általánosan szilikagél vagy poliakrilát alapú termékek, amelyeket apró szemű granulátumként hoznak forgalomba és a talajba kell bekeverni a gyökérzónában, majd vízzel kell feltölteni. Ezek a granulátumok képesek az eredeti térfogatuk ötszázszorosára megdagadni azáltal, hogy nagy mennyiségű vizet vesznek fel. Az így nyert vizet pedig fokozatosan ürítik magukból, ami által a növény gyökérzete vízhez jut. A kiürülésük után újra kell öntözni és újra kell tölteni vízzel a granulátumokat.

Ezeknek az egyik legfőbb hátránya, hogy rendkívül költséges anyagok. Ebből fakadón a szántóföldi gazdálkodás során a használatuk szóba sem kerülhet, hiszen hektáronként milliós tételt jelentene az alkalmazásuk. Így elsősorban a zöldségtermesztésnél elterjedtek. Sok országban azonban rosszak a tapasztalatok a granulátumok lebomlási tulajdonságait illetően, illetve ha nincs elegendő víz újratölteni a granulátumot, akkor akár a gyökerektől is elszívhatja vizet, így öntözés híján pont az ellenkező hatást válthatja ki, és rossz esetben akár el is pusztíthatja a megóvandó növényt. Ebből fakadóan csak folyamatos öntözés mellett alkalmazhatóak.

A Water&Soil terméke, a VízŐr ezzel szemben egészen más elv mentén működik. A talajból a pára kiáramlása során, vizet veszítünk, ezt hívják párolgási veszteségnek. A mi termékünk viszont apró cseppek formájában helyezkedik el a talaj felszínén, miután kipermeteztük és ezek a cseppek képesek magukhoz vonzani a vízpárát, majd folyékony vízzé visszaalakítani azt. A termékünk tehát a talaj párolgási veszteségét mérsékeli. A párolgás pedig a talajban folyamatosan jelen van, függetlenül attól, hogy folytatunk-e öntözést, vagy sem. Ennek megfelelően a VízŐr, angol nevén Water Retainer öntözött és öntözés nélküli gazdálkodásban is használható, ellentétben a granulátumokkal. Ez azért is kiemelkedő fontosságú, mert a világ mezőgazdasági termelésbe vont területeinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka öntözött.

Ez alapján az önök terméke kifejezetten egyedi. Itthon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) régóta foglalkozik vele, hogy a magyar cégek nem figyelnek eléggé oda a termékeik márkavédelmére, az innovációik oltalmára. Az önök cége hogy áll ezen a téren, használnak nemzetközi oltalmakat?

Igen, duplán is védve van a termékünk. Egyrészről maga a találmány már több mint 40 országban élvez szabadalmi védettséget, a Water&Soil-t pedig mint márkanevet is levédettük.

A Water Retainer egy termékcsaládnak az első eleme, márkanévként (trade mark) pedig a Water&Soil-t használjuk, ami védjegyként van jelen a piacon az Egyesült Államokban, Európában és más országokban is.

Említette, hogy több mint 40 országban élvez védettséget a találmányuk. Ez alapján nyilván fontosak lehetnek a külpiacok a Water&Soil számára. Mekkora a részesedése most az exportnak a cég árbevételéből? Melyik országokban vannak jelen a termékükkel?

Pillanatnyilag már meghaladja a 60-70 százalékot az exportbevétel.

Mi úgy kalkulálunk, hogy az évek múlásával 99 százalékra fog nőni az exportból származó bevételek aránya a teljes árbevételünkhöz viszonyítva.

Jelen vagyunk Pakisztánban, Indiában, Kenyában, Ghánában, Marokkóban, Chilében, Peruban, illetve Albániában és Horvátországban, valamint már megindultak a szállítások Görögországba is.

A későbbi terveinket illetően azok az országok abszolút prioritást élveznek, ahol stabilan aszályos az időjárás, illetve folyamatos a vízhiány. Úgy látjuk, hogy a későbbiekben piacra léphetünk Azerbajdzsánban, illetve Egyiptomban, valamint számos más országban is folyik a piacnyitás előkészítése.

A terveik közt szerepel a piacra lépés Azerbajdzsánban is, mely ország a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) az egyik tagja. A TÁSZ Budapesten nyitja meg az Aszálymegelőző Intézetét. Várható esetleg, hogy ezzel az új intézménnyel is lesz valamilyen együttműködésük?

Mi úgy gondoljuk, hogy az Aszálymegelőző Intézet egy olyan profilú intézmény, amellyel nekünk feltétlenül kapcsolatban kell állnunk. Egy évvel ezelőtt egy HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által szervezett rendezvényen lehetőségem volt az Intézet leendő vezetőjével egyeztetni, így a terveink szerint az intézmény elindulását követően mindenképpen együttműködésre lépünk.

Mi a helyzet a hazai piaccal? Itthon mennyire van igény egy ilyen termékre? Az idei aszály befolyásolhatja pozitívan a keresletet?

Az idei év az elmúlt évek legszárazabb éve volt, ami súlyosan érintette hazánkat is.  Reményeink szerint ez majd kereslet növekedéshez vezethet.

Magyarország számunkra fontos, azonban rendkívül nehéz piac.

Korábban elkészíttettük Magyarország aszálytérképét több évre visszamenőleg a Meteorológiai Intézettel, ami egy érdekes jelenségre mutatott rá: egy adott évben rendszerint egy néhány tíz kilométeres körzetben van aszály, majd az érintett területen hosszú évekig megint nincs vízhiány, egy másik évben azonban másik területen megint csak megjelenik egy néhány tíz kilométeres területen az aszály.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdálkodók úgy gondolkoznak, hogy még ha az egyik évben aszály is pusztítja a termésüket, a következő évben újra jó lesz a termés, hiszen nem folyamatos az aszály jelenség. Emiatt úgy érzik, nem kell azzal foglalkozniuk, hogy mennyi víz van a talajban. E tekintetben a mi termékünk elterjedésének hasonló a gátja, mint az öntözés fejlesztésnek.

Az idei aszály azonban soha nem látott pusztítást vitt véghez a szántóföldeken, a kérdés pedig az, hogy ez milyen hatással lesz a gazdálkodók hozzáállására.

Nemrég részt vettek a Magyar-Iráni Üzleti Fórumon. Mik a terveik az iráni piacon?

Mindenféleképpen szeretnénk bejutni az iráni piacra. Évekkel ezelőtt a HEPA elődje segítségével már kapcsolatba kerültünk Iránnal, ahol a termékünket sikerrel tesztelték. Időközben azonban az USA kilépett az iráni egyezményből, így újjáéledtek a szankciók, ami miatt rendkívül nehézzé vált Iránban üzleti kapcsolatokat létesíteni. Ezt a helyzetet súlyosbította a koronavírus járvány megjelenése. Most abban bízunk, hogy a sikeres teszteredményünk birtokában be tudunk lépni erre a piacra.

Iránról tudni kell, hogy egy nagyon különleges piac. Az országban 85 millió ember él, az időjárása pedig rendkívül száraz. A vízhiány időről időre olyan méreteket ölt, hogy van, amikor az államnak kell eldöntenie, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiséget a lakosságnak adja, vagy a gazdálkodók számára biztosítja öntözésre. A lakosságnak azonban muszáj biztosítani a szükséges ivóvíz mennyiséget, így rendszerint a mezőgazdaságtól vonják el a vizet. Ez értelemszerűen komoly feszültséget szül a farmerek és az állam között.

A mi termékünk abban tud segíteni, hogy általa az öntözővíz legalább 30 százaléka megtakarítható. Ez azt jelenti, hogy ha egy farmer 400 millimétert öntöz egy évben, akkor a VízŐr hektáronként 20 ember ivóvíz szükségletét tudja megtakarítani.

Így 100 ezer hektáronként 2 millió ember vízszükséglete megspórolható. Ez pedig akár állami szinten is vonzóvá teheti a termékünket.

Mennyire nehéz kijutni a külpiacokra? Igénybe tudnak venni valamilyen segítséget az új piacokon való megjelenéshez?

A külpiacokon való megjelenés sosem egyszerű és komoly szervezést igényel, hiszen mindegyik ország piaca más és más. Nekünk folyamatos az együttműködésünk a HEPA-val, azaz a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel. Számos alkalommal vettünk már részt az általuk szervezett kiállításon.

Korábban a pakisztáni kapcsolatunk is a HEPA elődjének a közreműködésével alakult ki, most pedig a már említett iráni kapcsolat újrafelvételében a HEPA segít nekünk. Mi a munkánk során a HEPA munkatársaival és a külgazdasági attasékkal is rendkívül jó kapcsolatot ápolunk és szorosan együttműködünk a sikeres piacra jutás érdekében.