Magyarország három helyet javított a versenyképességi listán - De mi van emögött? 

MAG2022. szept. 28.Csath Magdolna

Megjelent az IMD svájci versenyképességkutató legfrissebb digitális versenyképességi tanulmánya.

Legfontosabb általános megállapítása, hogy a digitális technológiai beruházásoknak csak akkor lesz versenyképesség javító hatásuk, ha használatuk széles körben – az államot, a cégeket és a lakosságot is beleértve - elterjed.

A másik megállapítás pedig, hogy a kiberbiztonság egyre fontosabb versenyképességi tényezővé válik.

A 63 országot tartalmazó listát 2022-ben Dánia vezeti, az USA a 2. helyre szorult vissza. Magyarország, 3 helyet javítva, a 42.

A V4-ek és Ausztria helyezéseit az elmúlt három évben az 1. táblázatban látjuk.

Digitális versenyképességi helyezések

Ország

2020

2021

2022

Magyarország

47

45

42

Csehország

35

33

33

Lengyelország

32

41

46

Szlovákia

50

47

47

Ausztria

17

16

18

Forrás: IMD 2022

2021-ről 2022-re egyedül Magyarország javította pozícióját. A cseh és a szlovák helyezés változatlan, Lengyelország jelentősen, Ausztria enyhén lejjebb csúszott.

Érdemes azonban a részletek mögé is betekintenünk.

Az IMD három területen elemzi a digitális versenyképesség alakulását: a tudás, a technológiák és a jövőre való felkészültség területén. Nézzük ezeket az adatokat 2022-ben!

Digitális versenyképességi helyezések a három fő területen

 

Ország

Tudás

Technológia

Jövőre való felkészültség

Magyarország

43

31

57

Csehország

32

35

29

Lengyelország

42

46

43

Szlovákia

44

53

45

Ausztria

13

36

13

Forrás: IMD 2022

Azt látjuk, hogy Magyarország legjobb pozícióját a technológiák kiépítettsége és rendelkezésre állása területén érte el. Ebben még Ausztriát is megelőzi.

Sokkal rosszabb azonban a helyezése a másik két területen: a tudás terén csak Szlovákiát előzi meg egy hellyel, a jövőre való felkészültségben pedig, Ausztriához képest 44, de az utánunk következő, második leggyengébb pozíciójú Szlovákiához képest is 12 hellyel le van maradva.

A jövőre való felkészültséget három mutatócsoport írja le: a változáshoz való viszonyulás, vagyis az adaptivitás, a cégek mozgékonysága és rugalmassága, valamint a digitális technológiák alkalmazásának elterjedtsége.

Ezek az eredmények úgy maradtak gyengék, hogy közben ezeken a területeken is javul a teljesítményünk, csak a javulás másokhoz képest lassú.

Magyarország pozícióinak változása a három vizsgált területen. 

Területek

2018

2019

2020

2021

2022

Javulás 2018-ról 2022-re

Tudás

48

44

44

43

43

5

Technológia

40

36

39

36

31

9

Jövőre való felkészültség

58

57

60

61

57

1

Forrás: IMD 2022

A részletületeken azt látjuk, hogy Magyarország a legtöbbet, 9 helyet a technológiai fejlettség területén lépett előre az elmúlt 5 évben. A legkevesebb, egy helyi javulást pedig a jövőre való felkészültségben ért el.

Mely mutatókra vannak a legjobb és a legrosszabb pozícióink az egyes területeken?

Részterületeken elért magyar pozíciók

Területek

Legjobb pozícióink

Tudás

Külföldi diákok száma

17

K+F ráfordítás egy főre vetítve

24

Teljes K+F ráfordítás (GDP arányosan)

26

Technológia

 

A digitális technológiák kiépítettsége

19

Területek

Legrosszabb pozícióink

Tudás

Felnőttképzés

52

Digitális tudás/képességek

54

Jövőre való felkészültség

 

Digitális részvétel

54

Cégek menedzsmentje, veszélyhelyzet elemzés és arra való felkészülés

58

Nagy adattömegek üzleti használata

57

Forrás: IMD 2022

Azt látjuk, hogy a jövőre való felkészültségben nincsenek jó pozícióink, a technológiai felkészültségben viszont rossz pozícióink nincsenek.

Ebből ugyanaz a következtetés vonható le, mint a különböző versenyképességi elemzésekből, például az EU DESI (Digitális gazdaság és társadalom) vizsgálatból.

Magyarország sokat költ technológiákra és keveset arra, hogy létrejöjjön a megfelelő tudásszint is a technológiák használatára. Ez komoly hatékonysági problémára mutat rá.

Az MNB 2022 júliusi Termelékenységi jelentése így fogalmaz:

hazánkban a digitális infrastruktúra kiépítettsége magas, EU-átlag feletti, de annak kihasználtsága alacsony nemzetközi összevetésben. A termelékenységi pillérek tekintetében a digitálizáció hatékonyságban maradunk el leginkább a V3 átlagtól. (38 oldal)

Kiszámíthatatlanul változó környezetünkben az ellenállóképesség erősítése a legfontosabb. Ennek egyik kiemelkedően fontos alapeleme a termelékenység szintje. A technológiák kiépítettsége önmagában nem, csak az azokkal kapcsolatos magas tudásszint és kiterjedt alkalmazás javítja a termelékenységet, és ezen keresztül az ellenállóképességet, ami pedig korunkban a versenyképességjavítás legfontosabb feltétele.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.