Abonett, Eisberg: hazai termékek az egészségtudatos fogyasztóknak

Siker2019. júl. 1.Kamasz Melinda

Az egészséges táplálékok térhódításában hisznek a hazai tulajdonú abonyi Abonett Kft.-nél és az egy svájci élelmiszeripari cégcsoport részeként működő gyáli Eisberg Hungary Kft.-nél egyaránt. Az Abonyban készülő extrudált gabonatermékek és a Gyálon előállított konyhakész saláták ebbe a kategóriába tartoznak, a sikerhez azonban ez kevés, ezért ezek a cégek folyamatos termékfejlesztésekkel és a hatékonyság növelésével próbálnak helytállni a versenyben.

A székház körüli parkban csendben dolgozó robotfűnyírók jelzik az abonyi Abonett Kft.-hez látogatók számára, hogy a cégnél folyamatos a munka, és hogy itt nyitottak az újításokra. Az elődöknél sem volt ez másként, az 1980-as években bevállalták az úttörő szerepet: a családi legendárium szerint akkoriban egy olasz gépkereskedő győzte meg a jogelőd abonyi Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezet akkori vezetőit, hogy vágjanak bele az extrudált – vagyis a megfelelő gabonakeveréket felhevítve összesajtolt – termékem gyártásába. Az abban az időben közismert márkának számító Négercsókot is gyártó szövetkezet ezzel a hazai piacon ismeretlen vizekre evezett, de ennek eredményeként az extrudált kenyereket még ma is az 1986-ben megjelent márka nevén, Abonettként emlegetik, függetlenül a gyártótól. 

A hajdani szövetkezetből a rendszerváltás utáni átalakulás után 2014-ben lett Abonett Kft., amelynek alapítója Szebeni Zoltán volt, aki korábban a szövetkezet elnöke volt. Azóta pedig már le is zajlott a generációváltás a cégben, és ma már az alapító két fia átvették a társaság irányítását ügyvezetőként.  

Új termékek, új piacok

A márkanév egybeforrása a termékkel nyilván szerepet játszik abban is, hogy a versenytársak nem lepték el az extrudált gabonatermékek piacát. Az Abonett Kft. így a becslések szerint 1,5-2 milliárd forintos extrudáltkenyér-piac 70 százalékát birtokolja – mondta Szebeni Ákos, az Abonett Kft. ügyvezetője. Jelenleg 40 alkalmazottal dolgoznak, két üzemegységben termelnek – a gluténmentes termékeket egy különálló egységben állítják elő.

A tavaly közel 800 millió forintos árbevétel mellett 122 millió forintos adózott eredményt elkönyvelt cég 2019-ben kétszámjegyű növekedést tervez – mondta az ügyvezető, hozzátéve, hogy a jelenlegi kapacitások engedik a termelés bővítését.

Alapanyagoldalon is van lehetőség a bővülésre, most 2500 tonna gabonát vásárolnak fel, mindet környékbeli termelőktől. 

A hazai piac mellett jelenleg 5 százalékos az export részaránya, ezt szeretnék 20 százalékra bővíteni – miközben a belpiac növekedése is intenzív marad. Az elmúlt időszakban komoly termékfejlesztést hajtottak végre, amelynek eredményeként júniusban egy hazai hipermarketláncban megjelennek az Abonett alacsony kalóriatartalmú, teljes kiőrlésű gabonát és cukormentes tölteléket tartalmazó szendvicsei.

Megcélzott tudatos fogyasztók 

Az új termékek bevezetését komoly piackutatás és fogyasztói tesztelések előzték meg, és a cég méretéhez képest komoly marketingbüdzsével támogatják a megjelenést – közölte Szebeni Zoltán a cég másik ügyvezetője. Ezzel megmérettetik magukat a snack-típusú termékek kategóriájában is, ahol nagyobb a verseny, mint az extrudált kenyerek piacán. Abban bíznak, hogy termékeik beltartalmi értékei meggyőzik a fogyasztókat, és szendvicseik is sikeresek lehetnek.

A tudatos fogyasztók számára vonzó lehet, hogy a teljesen természetes alapanyagokból készülő, alacsony kalóriatartalmú termékeik teljes kiőrlésű gabonából, környezetbarát technológiákkal készülnek. 

Az exportpiacokon szintén komoly marketingkampánnyal készülnek a bevezetésre, bár itt az is igaz, hogy valószínűleg nem feltétlenül saját brandjükkel lehetnek sikeresek, hanem az áruházláncok saját márkás termékeinek gyártásával. Egyes termékeket a helyi igényekre szabtak: Svédországban például a fehérjével dúsított változatot vezetik be, a német és az osztrák piacon pedig a hüvelyes alapanyagokból készült terméktől várnak sikereket. 

Fontos számunkra, hogy az itt dolgozók jól érezzék magukat, és igazi közösséggé kovácsolódjanak

– mondta Szebeni Zoltán. Ezért azt találták ki, hogy megkérdezik a dolgozókat, mi az, amit közösen tehetnek Abonyért és a környékbeli településekért, legyen szó játszótér, vagy a gyerektábor felújításáról. Hamarosan kiválasztják a beérkezett javaslatok közül melyik hármat valósítják meg idén – a lényeg, hogy együtt teszik majd.

Analóg is digitális ötletláda az Eisbergnél

A dolgozók bevonása a cég életébe a gyáli Eisberg Hungary Kft.-nél is cél.

Gondolkodásra ösztönözzük a dolgozóinkat, ami egy sor olyan ötletet hozott elő, amelyik hatékonyságot növelt, vagy éppen jelentős megtakarítást hozott

– mondta Gazsi Zoltán, a cég ügyvezető igazgatója. Egészen banális dolgok is sokat jelenthetnek. Mint például az egyik takarítónő felvetése, hogy nem együtt kellene gyűjteni – és kidobni – a műszak végén a gumi- és a cérnakesztyűket, mivel utóbbiakat ki is lehet mosni. Amióta a dolgozók külön műanyag edénybe dobhatják a cérnakesztyűket, évi legalább másfélmillió forintos megtakarítást jelent az Eisbergnek. 

A cég a kommunikáció felpezsdítése érdekében a hagyományos faliújság, illetve az ötletláda mellett külön okostelefonos alkalmazást is fejlesztett, amelyen közvetlenül küldhetnek üzeneteket a dolgozóknak. Ösztönzik a dolgozókat a munkaerőhiány enyhítésére is: amennyiben valaki új munkaerőt hoz, akkor két részletben 150 ezer forint bónuszt is hazavihet. 

A cég 190 saját, és 70-80 „kölcsönzött” dolgozót foglalkoztat. Magyarországon 1992 óta van jelen, és a kezdetektől piacvezető a konyhakész saláták piacán, valamint jelentős tényező az öntetek előállítói között.

Az Európában nyolc üzemet működtető Eisberg-csoport 2016 óta a svájci Bell Food Group részeként működik – mint például a perbáli Zimbo is. A Bell Food évi 3 milliárd eurós árbevételéből 250 milliót hoz az Eisberg-csoport.

A magyarországi cég évi 23 millió tasak konyhakész salátát állít elő, és az elmúlt időszakban évi 6-8 százalékkal növekedett – mondta Gazsi Zoltán. Tavaly közel 7,6 milliárd forint árbevételt értek el, és 620 millió forint volt az adózott eredményük.

A gyáli üzem látja el salátával a 95 magyarországi és a 185 ausztriai McDonald’s éttermet, az innen származó árbevétel jelenti forgalmuk 35 százalékát. Egy korábbi döntés szerint idén az ausztriai üzem vette volna át az osztrák McDonald’s-ek ellátását, ez azonban eddig nem történt meg, így a 25 százalékos bevételkiesés helyett az idei évben eddig 8 százalékkal növelték árbevételüket. 

Mindent megteszünk azért, hogy magyar termelőktől származó alapanyagokkal dolgozzunk – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. A legtöbb zöldségnél ez április és november között lehetséges is, de néhány terméknél – mint például a rukkolánál és a madársalátánál – egész évben az importra kell támaszkodni. Speciális eset a Magyarországon is felfutóban lévő jégsaláta, amely nem bírja a forróságot, így nyár közepén átmenetileg ezt is más piacokról kell beszerezni. 

Hajháló nélkül nem megy

A beszállítók számára szigorú követelményeket írnak elő – ahogyan náluk sem múlik el olyan hét, hogy ne lenne ellenőrzés, akár bejelentetlenül is. A termékek minőségét akkreditált laborokban vizsgálják, és saját műszereikkel is folyamatosan ellenőrzik. A minőségnek azonban már a termőföldön meg kell teremteni az alapjait, így az Eisberg a termelés körülményeire vonatkozó szabályokat is előír. A salátát például hajhálóban kell szedni, mobil WC-ket kell telepíteni a földeken dolgozók számára, megfelelő kézmosási lehetőség biztosításával, de például olajfolyás esetén azonnali földcserét kell végrehajtani. Előfordult például, hogy azért nem jött létre egy beszállítói szerződés, mert a potenciális szállítónál az egyik „főember” nem volt hajlandó felvenni a hajhálót – hozott fel egy extrém esetet Gazsi Zoltán. 

A termelők nagy része viszont „rajtunk nőtt fel”. A szintén szigorúan ellenőrzött, növényvédőszer-maradékokkal nem is szokott problémájuk lenni. Bízhatunk a termelőink profizmusában, abban, hogy csak akkor permeteznek, amikor kell, és annyit, amennyire szükség van, mert az nekik jelentős költségtényező

– mondta Gazsi Zoltán. 

Az Eisbergnél is folyamatos a termékfejlesztés. A fogyasztók egyre inkább igénylik a konyhakész, egészséges friss termékeket, de előfordult olyan eset is, amikor a gyártó „előzött”. A különböző teszteken nagy sikereket elérő grilltermékeik például a vártnál kevésbé fogytak az üzletekben, ezért ki kellett vonniuk a forgalomból.

Úgy tűnik, ezzel a termékkel elértük a konyhakészségnek azt a fokát, amit a fogyasztó még nem igényel

– mondta erre az ügyvezető igazgató. Bejött viszont a saját, Eisberg brand alatt forgalmazott termékeik csomagolásának megújítása. Mivel meggyőződésük szerint a fogyasztó számára a szavatossági időnél is többet mond, ha látja a terméket, úgy helyezték el a csomagoláson a dizájnelemeket, hogy az sokkal többet mutasson a zacskókban lévő salátákból.