Növekedés

A gazdaságnak a nemzeti vagyon fontos, de nem kizárólagos szelete. Rendszert alkot a humán vagyonnal és a természeti vagyonnal. A humán vagyon esetén a tudásszint és az egészségi állapot mellett fontos a lelki állapot, az érzelmi „jól-lét” is.

A gazdaságpolitikai gondolkodás egyik visszatérő hívószava a hozzáadott érték. Szinte minden politikai oldal és intézmény egyetért abban, hogy a magyar gazdaság fejlődésének egyik fő célja ennek növelése. De vajon valóban alkalmas-e ez a mutató arra, hogy iránytűként szolgáljon a gazdaságpolitikában?

Ukrajna támogatásának ellenőrizhetőségéről és az EU újabb hitelfelvételéről komoly aggályokat fogalmazott meg az Európai Számvevőszék, melynek szakemberei figyelmeztetnek: az EU olyan jövőbeli bevételekre számít, amelyek még nem biztosítottak, miközben a meglévő adósság kamatköltségei már most is a vártnál gyorsabban emelkednek.

Több éves stagnálás után idén 1,5-2 százalék körüli GDP-növekedésre lehet számítani a friss GDP-számok tükrében, ugyanakkor az energiaválság, a vállalati körbetartozások és a nehezen kitermelhető béremelések gondot okoznak a vállalatoknak.

A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy tartósan magas marad-e az olaj ára, talpra tud-e állni az európai ipar, illetve képes-e a magyar gazdaság növekedési pályára állni és elindulni az euró felé.

A közel-keleti háború következményei már a magyar építőanyag-kereskedésekben is érezhetők. Leginkább a falazóanyagok, az acéltermékek és a hőszigetelések drágulnak.

Szolidabb periódust követően ismét lendületet vett a Budapesti Értéktőzsde az országgyűlési választásokat követően. A BUX index 133 787,99 ponton zárta az áprilist, amely 10,2 százalékos emelkedést jelent márciushoz képest.

Kérdés, megúszható-e a kiigazítás, vagy – 5 százaléknál magasabb hiány mellett - elég lesz a maradványok átcsoportosítása és a tartalékok felhasználása.

Magyarországon jelentős a külföldi tőkebefektetés, de a termelékenység, illetve az egy átlagos cég által előállított hozzáadott érték általában alacsony.

Az európai ipar szereplői is megpróbálják felvenni a versenyt amerikai riválisaikkal a védelmi ipart teljesen átalakító mesterséges intelligencia területén. Eddig főleg svéd, francia, brit és német vállalatok szálltak be az amerikaiak által uralt piacra.

A régi ruhák újrahasznosítása bár fenntartható megoldásnak tűnik, a valóság azonban időnként kevésbé kecsegtető. A használt ruhák jelentős része ugyanis végül illegális hulladékként a dél-amerikai sivatagban köt ki.

A vámháború kezdete óta eltelt évben a világkereskedelem bővüléssel rekordforgalmat ért el, ami alaposan rácáfol azokra a jóslatokra, miszerint Donald Trump vámemelése visszafogta a gazdaságot.

Magyarország számára nagy a tét: több mint 33 milliárd euró támogatást tartalmazna az új költségvetés.

A munkaerőt terhelő adók 2016 óta a legmagasabb szintre emelkedtek, mert az infláció miatt emelkedtek a bérek, és többen magasabb adósávba kerültek.

Komoly figyelmeztetést küldött a piacnak a Független Benzinkutak Szövetsége: a kisebb hazai töltőállomások egy része már nem tudja tovább finanszírozni a veszteséges működést.

A Ryanair és a Wizz Air is az utasforgalom jelentős bővüléséről számolt be üzleti évük első hónapjában, egyelőre nyoma sincsa a közel-keleti konfliktus hatásainak.

Mélyítené amerikai kapcsolatait a magyar társaság az űr- és védelmi ipar területén.

Egyre több üzletember választja ezt a befektetési formát.