A biztosítók most remekül keresnek, de a szektor tele van kérdőjellel

Ezermilliárd forint feletti 2018-as díjbevétel, rekordnyereség, infláció feletti bővülés. Láthatóan jól hasítanak a biztosítók. Ez természetesen nekünk, biztosítottaknak sosem annyira jó hír, hiszen a nyereség a mi díjbefizetéseinkből keletkezik. A szektor a jó hírek ellenére komoly kihívások elé is néz, nagyon erős változások várhatóak.

A biztosítás alapvetően kockázat-porlasztás, de a mi biztosítási kultúránkban, vagyis a magyar ügyfelek szempontjából egy kicsit mindig luxus is. Ha egy szerényen élő magyar családnak csak egy lepukkant régi autója van, akkor nagy érvágás számára, ha összetöri, de mégsem köt cascot, mert az drága. Ha egy induló vállalkozás építkezik, üzletet fejleszt, nem nagyon használ még biztosítást, csak, ha már jobban megy, ha már van mit veszítenie, akkor jut biztosításra is. A cégek ilyenkor a tűzkár ellen már védik magukat, de a vezetői hibák ellen óvó felelősségbiztosításokra még ilyenkor is ritkán áldoznak.

Szépek a számok

Az elmúlt években viszont kifejezetten jól ment a gazdaságnak, a lakosság és a vállalatok összességében infláció feletti mértékben (tavaly átlagosan 8 százalékkal) növelték biztosítói díjfizetésüket.

Szép szám, de azért egy kicsit ez is csalóka. A 8 százalék ugyanis valójában azt jelenti, hogy a GDP-vel azonos mértékben nőtt csak a díjbevétel. Hiszen a 4,9 százalékos GDP-növekedés reálérték, kiszűri az inflációt, a díjbevétel 8 százalékos bővülése viszont nominális növekedés.

1000 milliárd

Hagyjuk azonban egyelőre ezt a számmisztikát! Biztosításokra azért valóban sokat költöttünk, még ha a GDP-arányos mérték el is marad a fejlettebb országok szintjétől.

A tavalyi adatokkal könnyű egyébként számolni, mert a hazai biztosítók összesített díjbevétele tavaly valamivel több mint 1000 milliárd forint volt.

Ha kis túlzással, 10 millió magyarral kalkulálunk, akkor ez azt jelenti, hogy évente minden magyar ember 100 ezer forintot költ biztosításra.

Természetesen ebben az összesített díjbevételi adatban egy csomó vállalati biztosítás is van, de nagyjából azt lehet mondani, hogy fejenként 46 ezer forintot költünk életbiztosításra és valamivel többet, 54 ezer forintot a nem életbiztosítás kategória (baleset, vagyon, utas, gépkocsi, egészség) alá sorolható sokféle biztosításra.

A nyereségesség javul

A biztosítás méretgazdaságossági üzlet. Ha tehát a díjbevétel tavaly 8 százalékkal nőtt, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy a szektor jövedelmezősége is csúcsot döntött. noha még a konkrét profitadatok nem ismertek.

A biztosítói business modellben ugyanis nagy a fix költség. A díjak emelkedése duplán javítja a profitot.

A több árbevételhez eleve magasabb nyereség párosulhat – szól az alapvető összefüggés, de ha magasabb a díj, akkor a biztosítók sokféle fix költsége is jobban eloszlik.

Gondoljunk csak bele, hogy a biztosító szabályos működéséhez szükséges (nem termelő) munkatársak, vagyis a jelentések készítői, a compliance, a jogi osztály költségei nagyjából azonosak nulla és egymilliárd forint díjbevételnél is. Ráadásul a „változóbb” jellegű költségek is jobban mutatnak magasabb díj mellett. Gondoljunk bele, hogy egy biztosító 20 százalékkal megemelte a díjait, akkor nagyon leegyszerűsítve, ha egy call centeres éppen egy 100 ezer forintos, vagy egy 120 ezer forintos ügyben telefonál, az ő költségei nem változnak.

Top négy

A biztosítók mindenesetre jól keresnek, az viszont már egy piacszerkezetei kérdés, hogy itthon a sok biztosító közül valójában négyen (Allianz, Generali, Groupama, Aegon) nagyon kiemelkednek a jövedelmezőségben.

Jönnek a zárójelek

Ha azonban belemegyünk a biztosítói szektor egyes folyamataiba, egy csomó elemen láthatjuk, hogy a jó teljesítmény csalóka, sőt törékeny.

Nézzük meg például a

• tartalékokon elért hozamok,
• a kgfb (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás),
• a lakásbiztosítások
• és a kitisztuló életbiztosítási piac helyzetét.

Hozamok

A biztosítók üzleti modellje az elmúlt öt évben kényszerűen átalakult, mert a náluk (tartósan, vagy átmenetileg) megforduló tartalékokon már nem 8-10, hanem 1-2 százalékos éves hozamot érnek el.

Nézzünk egy nagyon egyszerű példát! A kgfb-piacon nagyon erős volt a verseny, az ágazatban sokáig nem nagyon volt nyereség, vagyis mindenki minden díjbevételét végül kifizette a károkra. Mégis, ha egy biztosító összeszedett az év elején 10 milliárd forint kgfb-díjat, és az fél évig nála volt, akkor azon nyert.

Amíg 8 százalék volt az éves hozam, akkor a fél év alatt a 10 milliárd forint tartalék hozott 4 százalékot, azaz 400 millió forintot.

Amikor már csak 2 százalék körül alakult a piaci éves hozam, akkor a féléves 1 százalék már csak 100 millió forintot jelentett. Nem mindegy.

Megemelték a kgfb-t

Vagyis korábban itthon jellemző volt, hogy a biztosítók alapvetően nem az üzemi eredményükből éltek, hanem a tartalékok hozamaiból, és így még akár az is belefért, hogy az öldöklő versennyel jellemezhető kgfb-piacon a dömpingárak miatt akár veszteséget is elszenvedjenek.

Az elmúlt években azonban a dömpingárakat vissza kellett emelni piaci árakig, vagyis nem lehetett a hozamokra apellálni, magának a szolgáltatásnak kellett nyereségessé válnia.

A hazai biztosítási piac elmúlt kétéves növekedése éppen ezért nagyrészt a kgfb.díjak megemeléséből származott.

Összetételhatás

Cincáljuk még egy kicsit a növekvő kgfb-bevételeket! Biztosítói szempontból örömteli, ha a kgfb-díjbevétel infláció felett növekszik. Csakhogy az összetételhatás miatt lehet, hogy ez nem is igazi növekedés. Kissé profánul, ha a hazai autópark értéke 15 százalékkal nő, mert a jobban élő magyarok jobb kocsikra váltanak, a kgfb-bevételek pedig csak 10 százalékkal nőnek, akkor könnyen lehet, hogy jelenleg alulbiztosítottabb az autópark, mint egy éve.

Lakás: az árak jobban emelkednek, mint a biztosítási díjak

Az alulbiztosítottság sohasem jelenik meg a számokban, legfeljebb a kárfizetésekben, de ott is inkább csak elnyújtva. A biztosítók csak valamilyen indikátorhoz képest (például az inflációhoz) kötve emelnek a lakásbiztosítások árain. Csakhogy nyílt titok, hogy a szerelések, vagy a lakások díja nem évente 3 százalékkal, hanem akár 20 százalékkal is drágultak az elmúlt években.

Egy kisebb szerelésnél lehet, hogy ez mindegy, de egy nagyobb kárnál a nagyobb értékű lakásban sokkal több kárt keletkezhet, ezt nem biztos, hogy fedezi egy kisebb díjbevétel-növekedés.

Élet: viszlát kóklerek!

Végül egy pár szó az életbiztosításokról! A magyar biztosítási piacon minden furcsa, semmi sem olyan, mint amilyennek látszik. Ami növekszik, arról azt írtuk, hogy nem is akkora a növekmény, de most ami stagnál, arról azt fogjuk írni, hogy nem is olyan rosszak a számok.

Az életbiztosítási piac, valljuk be egy évtizede rémes volt. Tele volt ügynökkel, félreértékesítéssel, az ügyfelek pörögtek a unit ,linked biztosítások között, volt aki elzálogosította a házát, csakhogy kínai alapba pakoljon egy csomó pénzt.

Ennek ma már végre, az MNB előírásai és a piac önszabályozása révén a piac kitisztult.

Ha nem kétezer, hanem kétszáz ügynök értékesít egy független brókercégnél, akkor természetesen az összesített díjbevétel apadhat, stagnálhat.

Kevesebb, de jobb

Ám ez egy olyan piac, ahol a biztosítónak és az ügyfélnek is az az érdeke, hogy ne a rövid távú kapcsolatok, ne csak az adott évi díjak legyenek magasak, hanem a folyamatos legyen a díjbefizetés, és az összegyűjtött tartalékok alakuljanak jól.

A biztosítónak is a kapcsolat elején vannak magas költségei (például a szerzési jutalék az ügynöknek), viszont onnantól a portfólió kezelése már nem olyan drága, de bevételt hoz. És az ügyfél is rosszul jár, ha hamar visszalép, vagy szerződést vált. Ilyen szempontból a „jó” szerződések az ügyfél és a biztosító azonos platformon vannak, míg az ellenérdekelt fél a „pörgető” közvetítő.

Az életbiztosítási szegmens most a nyugdíjbiztosítások terjedése ellenére sem csillog. Ugyanakkor a szektornak égető szüksége van arra, hogy az etikus biztosítói gyakorlat visszaépítse a megroggyant reputációt.

Ha pedig ez már egy jobb piac lesz, akkor lehet növekedni, igaz, ehhez az is kell, hogy az állam tartósan a nyugdíjbiztosítások támogatása mellett kötelezze el magát.