Okozhatja a mobil a férfiak nemzőképességének jelentős visszaesését?

A magyar férfiak spermaszáma a 70-es évekbeli milliliterenkénti nagyjából 70 millióról 30 millió körülire csökkent a kétezres évekre, és a hímivarsejtek mozgékonysága sem éri el a megtermékenyítéshez szükséges szintet.

Ez azonban korántsem magyar jelenség, olyannyira nem, hogy az Egészségügyi Világszervezet kénytelen volt változtatni a normál spermaparaméterek elfogadott értékein (szám, mozgékonyság és alak), mivel az elmúlt évtizedekben ezek a paraméterek még egészséges férfiakban is folyamatosan romlottak. 

1992-ben egy tanulmány szerint az elmúlt 60 év során a férfiak spermiumszáma globálisan a felére esett. A spermiumkoncentráció is romlott: egy 2017-es tanulmány szerint 1973 és 2011 között a spermiumkoncentráció 50-60 százalékkal csökkent a világ minden táján.

2019-ben egy kutatócsoport a spermiumok mozgékonyságára koncentrálva megállapította, hogy a mozgékony spermiumokkal rendelkező férfiak aránya körülbelül 10 százalékkal csökkent az elmúlt 16 év során.

A férfiak napjainkban tehát kevesebb spermiumot termelnek, mint korábban, azok ráadásul kevésbé egészségesek, ami sok esetben megnehezíti vagy el is lehetetleníti a gyermekvállalást. A kutatók eddig a következő tényezőket azonosították, illetve feltételezik a háttérben: 

1. A környezeti okok között egyértelmű az endokrin rendszert károsító anyagok, például a ftalátok hatása. Ezek azok a lágyítószerek, amelyek a műanyagok rugalmasságát és élettartamát növelik, azokból hosszú ideig képesek felszabadulni, és megtalálhatók a vizespalackokban vagy az ételtartó dobozokban is.
2. gyomirtók és növényvédőszerek (herbicidek és peszticidek), amelyeket számos élelmiszerben kimutattak Európában is.
3. Nehézfémek, például a kadmium, az ólom és az arzén, amelyek jelen vannak bizonyos élelmiszerekben, kozmetikumokban, sőt egyes helyeken a vizekben.
4. A széleskörű használat miatt a gyógyszerek, illetve bomlástermékeik folyamatosan jelen vannak vizeinkben, köztük a hormongyógyszerek, fogamzásgátlók maradványai.
5. A légszennyezés, legyen szó szilárd részecskékről, folyékony cseppekről vagy gázokról, kén-dioxidról, nitrogén-oxidról és más vegyületekről.
6. A zajszennyezés, ami csökkenti a tesztoszteron-szintet és a csírasejt-érés leállását okozhatja.
7. A rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzás, amely akár a mobiltelefonokon, laptopokon, modemeken keresztül károsíthatja a spermiumokat. Több tanulmány is foglalkozik a modern technológiai eszközök termékenységre gyakorolt hatásával, az egyik legfrissebb szerint a világszerte egyre inkább használt mobiltelefonok, laptopok és vezeték nélküli internetes technológiák, például a Wi-Fi és az 5G routerek/modemek jelentős mennyiségű elektromágneses sugárzást (EMR) bocsátanak ki, az EMR-nek kitett spermiumok szerkezete megváltozik, mozgékonyságuk csökken, emelkedik az oxidatív stressznek való kitettségük. Az elülső nadrágzsebben hordott mobilok esetén a herezacskót érő túl magas hőmérséklet is kedvezőtlenül befolyásolhatja a férfiak termékenységét. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a negatív hatások csak tartós mobiltelefon-használatnál jelentkeznek, de a kutatók is sürgetik a legújabb 4 és 5G technológiák hatásának vizsgálatát a férfiak nemzőképességére. 
8. Az életmódbeli tényezők között ott van

- az elhízás, de a diéta is, mert csökkenti a spermiumszámot és a tesztoszteront
- a dohányzás, ami a spermiumok minden paraméterére negatívan hat
- az alkoholfogyasztás, ami szintén csökkenti a tesztoszteront és negatívan befolyásolja a csírasejt érését
- a testépítők által előszeretettel használt anabolikus szteroidok, amelyek szintén káros hatással vannak a csírasejt-érésre
- a koffeint is vizsgálták, de ennek kedvezőtlen hatására nem találtak bizonyítékot.