A kihalás útján Kelet-Európa – Melyik ország fog elsőnek kiüresedni?

Egy gyönyörű kéttornyú templom magasodik Viļāni kisvárosa felett. A lett település központja ragyogóan fel van újítva, az utcák tiszták, csakhogy a hely szépségét beárnyékolja, hogy lassan kiüresednek a közterek. Beszédes, hogy még a 70-es évek végén a helyi gimnáziumnak 1200 tanulója volt. Ugyanebbe az iskolába ma már csak 300-an járnak.

Sok minden változott errefelé […] Nagyon más érzés.

– mondja szomorúan a viláni múzeum vezetője Margarita Skangale, aki úgy emlékszik: a rendszerváltás előtt, amikor a fia még kicsi volt, a helyi ruhabolt előtt néha hosszú sor állt. Ma már viszont efféle embertömeget nem látni a városban. Még 1995-ben 4311-en laktak itt, mostanra viszont 2848-ra apadt a számuk.

A régióban Viláni esete cseppet sem egyedi. Még csak nem is Lettországban a legrosszabb a helyzet. Bulgária lakossága gyorsabb ütemben apad, mint bárhol máshol a világon. A számok egészen hátborzongatóak:

még 1985-ben közel 9 millióan lakták a balkáni országot. Ma már viszont 6,5 milliónál is kevesebben vannak. Az előrejelzések szerint pedig 2050-ben már csak 5,4 millióan lesznek.  

„A magyarázat egyszerű – nincsenek munkahelyek, nincsenek fiatalok, nem születnek kisbabák” – foglalja össze egy helyi lakos Mariana Varbanova.

Ez a summás megfogalmazás nem is áll távol attól a képtől, amit az elemzők rajzolnak fel. Eleve a születések száma nem csak Kelet-Európában, hanem az egész fejlett világban esik.

Ahol elterjednek a korszerű fogamzásgátlási módszerek és elkezd nőni az életszínvonal ott a gyermekvállalások mindenütt zuhannak. Nyugat-Európában nagyfokú bevándorlással igyekeznek megoldani a problémát.

Ami várhatóan nem tudja teljesen elejét venni a lakosságszám apadásának, hisz a hosszútávú előrejelzések már Németországban vagy Franciaországban is népesség-csökkenést mutatnak.

A németeknél például várhatóan 2050-ben úgy 5 millióval laknak majd kevesebben, mint most.

Persze, ahol nincs nagy bevándorlás ott ez a negatív folyamat sokkal gyorsabb. Viszont az olyan államokban, mint amilyen Bulgária, Litvánia, Lettország vagy Szerbia nem csak azért esnek a demográfiai mutatók, mert nem születik elég gyerek.  

A balkánon és a balti államokban az is probléma, hogy a fiatalok nagy számban vándorolnak ki külföldre.

Országok, ahol várhatóan a legyorsabban csökken majd a lakosság-szám 2020 és 2050 között

Forrás

Ha egy országnak valamivel több mint 2,4 millió állampolgára van, és több mint negyedmillió lelépett [a határon túlra], akkor komolyan aggódni kell amiatt, ami történik

- mondja Apostol Simovski, Észak-Macedónia statisztikai hivatalának igazgatója.

"A fiatalok tenni akarását szisztematikusan lerombolták" - állapítja meg Pero Kostadinov, egy macedón polgármester. "Elveszett a lelkesedés, hogy harcoljunk és otthon maradjunk".

A gazdasági problémák és a viszonylag nagy szegénység sokakat arra vesz rá, hogy a határon túl próbáljanak szerencsét. Az uniós csatlakozás óta a bolgár falvakban egyre többen teszik fel maguknak a kérdést: miért csak a fővárosba menjek szerencsét próbálni, ha mehetek helyette mondjuk Berlinbe is? 

A balkánon cseppet sem szokatlan, amit a 24 éves Bojan Nikolov mesél: "Öt barátom a 20 fős osztályunkból már külföldre költözött a családjával".

Bár azt, hogy a gyerekszüléseket, hogy lehet annyira felpörgetni, hogy megálljon a természetes fogyás még sehol nem sikerült kieszelni a nyugati világban, viszont a kiköltözési hullám megállítható.

Erre pont Magyarország lehet a példa. Nálunk azután, hogy hosszú évekig a kiköltözések miatt is apadt a népesség, sor került egy trendfordulóra. A KSH adatok alapján 2016 óta több magyar állampolgár vándorol vissza, mint amennyi kimegy. Bár a tavalyi év végleges adatait még nem ismerjük.