Az infláció hol a legmagasabb a világon? – Grafikonon mutatjuk a választ

Elemzések2023. nov. 20.D.J.

Ahol a helyzet a legrosszabb a helyi valuta használatát már mellőzik. A bankautomaták pedig készpénzt nem is adnak ki.

Magyarország magának tudhat egy meglehetősen dicstelen rekordot. A második világháború után olyan magas volt az infláció, hogy ezen a téren azóta egyetlen ország se tudott minket megelőzni. Bár vannak, akik szerint Zimbabwe-nek 2007-ben ez végül sikerült.

A pengő 1945 vége után elképesztő sebességgel kezdett el romlani. A rá következő év nyarán volt, hogy 15 óránként duplájára ugrottak az árak. Mivel a fizetőeszközökre nem akarták nullák egész sorát kinyomtatni, ezért megjelentek a milpengős címletek, amelyeknél az utolsó hat nullát egyszerűen lehagyták. De egy idő után ez se volt elég, ezért jöttek a billió pengős bankók.

Az adó- és postai fizetésre külön valutát kellett létrehozni. Aki pedig az infláció elképesztő mértékét követni akarta, az minden nap a rádióból is értesülhetett róla, hogy a megtakarításai épp mekkorát vesztettek az értékükből.

Egy ponton túl már nem is volt értelme pénzt tartani: aki tudott inkább igyekezett értékálló tárgyakat felhalmozni és bízni, hogy hamarosan még jobb idők is jönnek.

A hiperinflációnak végül a forint bevezetése vetett véget.

Hogy a jelenlegi rekorderek mi vagy Zimbabwe vagyunk az számítási módtól is függ. Az biztos, hogy az afrikai országban 2007-ben köszöntött be a pokoli pénzromlás. Részben azért, mert a bankók nyomtatása lett a fő bevételi forrásuk. Annyira, hogy még a korrupt politikusok is pénznyomtatással akartak meggazdagodni.

Az infláció mértéke volt hogy 66 ezer százalékra ugrott. Bár azóta csillapodtak a mutatók, még mindig itt a legrosszabb az infláció az egész világon.

Tavaly 285 százalékos volt, a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint.

A Konzuli Szolgálat külön felhívja rá a figyelmet, hogy a hiperinfláció miatt felfüggesztett nemzeti valuta – a zimbabwei dollár – helyett főként az amerikai dollárt és dél-afrikai randot használják fizetőeszközként. Helyi érdekesség, hogy a bankautomaták készpénzt nem adnak ki.

Forrás: IMF

A dobogó második fokán az a Venezuela áll, amely valaha gazdag olajország volt. Bár a hosszú évek óta tartó válság az utóbbi időben kezd enyhülni, de még mindig elképesztő szegénység tombol az országban.

Az ENSZ szerint a mélyszegénység küszöbértéke havi 57 dollár (körülbelül 20 ezer forint). Venezuelában, akik minimálbért keresnek havi 5 dollárnak vagyis 1700 forintnak megfelelő helyi valutából kell megéljenek.

A kinti beszámolók szerint egy karcsú élelmiszer bevásárlás, amely csak pár napra elég az időseknek sokszor már felemészti a nyugdíj harmadát.

A listán Venezuelát Szudán követi, ahol egy helyi a Reuters-nek úgy fogalmazott: "Ha van valami, amit meg akarok venni a szokásos havi beszerzéseken kívül, megveszem, amint pénzhez jutok, és meg sem próbálok alkudozni, mert holnap akár a duplája is lehet az ára".

"A gázhelyzet miatt szó szerint nem megyek 9 kilométernél messzebbre" - mondta Huda Khalid, aki egy magániskola általános iskolai tanársegédjeként viszonylag jól fizetettnek tartja magát. Viszont az 50 százalékos fizetésemelés, amit kiutaltak neki nem sokat segített.

"Villany, gázpénz, internet és élelmiszer egy hétre, és a fizetésem gyakorlatilag elfogyott. A többire az apám küld pénzt Ománból".

Szudán jövőbeli kilátásai ráadásul cseppet sem rózsásak, hisz az országban április óta háború dúl.