Budapest arculatát és közlekedését alaposan megváltoztatják

Elemzések2021. nov. 20.D.J.

A főváros jövőbeli nagyberuházásaiból válogattunk. Akadnak köztük közlekedési és ingatlanfejlesztési projektek is. Némelyik már szinte biztos elkészül, de van amelyikről még csak homályos tervek léteznek. Ami közös bennük, hogy ha elkészülnek komoly hatásuk lesz Budapestre.

Pesti Duna-part felújítása

Kétségtelenül a főváros egyik leglátványosabb eleme maga a Duna. Viszont, aki látni akarja annak Pesten kis túlzással egy autópályán kell átverekednie magát. A város és a Duna kapcsolatának a rendezése már jó ideje tervbe van véve.

Még 2018-ban látványtervek is készültek a projektről. A mutatós képek egy ideig fiókba kerültek, viszont azóta az ötlet újra előkerült. Annyira, hogy márciusban a BKK el is indította a közbeszerzést a belvárosi Duna-part felújításához szükséges kiviteli tervek kapcsán.

Amit lehet tudni, hogy a Kossuth tértől a Bálnáig fog megújulni a rakpart.

Új közterek, sétányok, zöldfelületek fognak létesülni. A Magyar Tudományos Akadémia előtt például eltűnnek a parkoló autók, a helyüket pedig egy szellős tér veszi át.

(Kép forrása)

Jöhet a következő felhőkarcoló?

A Dél-Budára épült MOL-torony parázs vitákat indított be, így könnyen lehet, hogy hasonló diskurzusok indulhatnak majd be akkor is, amikor elkezd épülni Észak-Pesten a következő méretesebb torony.

Az Agora Budapest második üteme jövőre kezdődhet el és ha követik az eredeti elképzelést, akkor ennek keretében Angyalföldön egy 90 méteres irodaház is épülni fog. Kérdés, hogy a beruházó kitart-e a felhőkarcoló építése mellett.

(Kép forrása)

A Déli és a Nyugati pályaudvar összekötése

A nagy fejpályaudvarok nem csak elavultak, de a fejlesztésük is roppant körülményes, ezért előbb utóbb a mai formájukban valószínűleg fel lesznek számolva.

A BFK azzal számol, hogy a Délit és a Nyugatit felszín alatt alagúttal kapcsolnák össze. A Nyugati mutatós csarnokát megtartanák, viszont a föld alatt bővítenék a pályaudvart. A cél az lenne hogy a Nyugati kapacitása a duplájára nőjön. A projekt jelenleg az előkészítés fázisában tart.

Gellért-hegyi sikló

Errefelé már az 1800-as évek óta tervben van egy sikló építése, de a legutóbbi hírek szerint most végre tényleg megvalósulhat. Az optimista becslések szerint jövő év végén már be is üzemelhetik a siklót.

Bár nem lenne meglepő, ha ez a céldátum el lenne halasztva. Mindenesetre a mostani elképzelés szerint a sikló kabinjai úgy 40 embert tudnak majd szállítani.

A hegy lábánál egy darabon a föld alatt menne a sikló, aztán a hegytetőhöz közeledve a földtől 3-4 méterre lévő hídszerkezeten haladna tovább.

Tér felújítások

Egy új városháza fog épülni Zuglóban, mellette pedig a Bosnyák tér egy közel 8 ezer négyzetméteres főtérré alakul, amelybe egy sétálóutca is el fog vezetni. A koncepciót az önkormányzat már megszavazta. A hónap végén fogják tartani a témában a lakossági fórumot.

A közeljövőben a Bosnyák mellett több másik fontos tér is megújul majd a fővárosban.

Nem csak a javában zajló Blaha Lujza téri munkálatokra gondolunk. A Széna téren rendezni fogják a régi Volánbusz végállomás helyét, de új külsőt kap például a Bem tér is.

Látványterv az új Bosnyák térhez (Kép forrása)
Egy korábbi látványterv az új Bem térhez (Kép forrása)
A Széna tér felújítási terve (Kép forrása)

Vasútfejlesztés az agglomerációban

Budapesten elképesztő ütemben növekszik a forgalomban lévő autók száma: a főváros és környékén húsz év alatt 400 ezerrel nőtt a négykerekűek száma.

Az egyre nagyobbra duzzadó agglomeráció miatt egyre telítettebbek az utak. A problémát a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kezelné, mely egyelőre megvitatás alatt áll.

Az elképzelések szerint a vonattal utazók számát 80 százalékkal növelnék Budapest várostérségében.

Például azzal, hogy minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább 4 vonat indulna Budapestre, amelyekkel legalább 3 metróvonalat lehetne közvetlenül elérni, és mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehetne igénybe venni.

Történelmi kupolák visszaállítása

Miután a második világháború és az 56-os forradalom is alapos pusztítást végzett a városban, rengeteg történelmi épület tetejéről eltűntek a díszes kupolák.

A kormány úgy határozott, hogy belevágnak a városképi szempontból kiemelt helyen lévő épületeknél a tetőzet rekonstrukciójába.

A tavalyi bejelentés szerint három épülettel kezdik a sort: az ELTE Egyetem téri épületével, a Műegyetem Szent Gellért téri épületével és a Vécsey utca 4-el, amely a Parlament előtti Kossuth térről is jól látható.

Az Egyetem téri épület régi kupolája (Kép forrása)

Aquincumi-híd

A Megyeri és az Árpád-híd között most van egy jónagy hézag a Dunán. Aki ennek a szakasznak a közepén akar átkellni annak jó nagy kerülőt kell tennie. A kerékpárosoknak, a gyalogosoknak  illetve a vonatoknak ugyan segít az Északi összekötő vasúti híd, viszont a kocsiknak nincs ilyen alternatívájuk.

Ezt a problémát orvosolná az Aquincumi-híd. Egy új Duna híd építése persze mindig nagy eseményszámba megy. Az utóbbi 30 évben mindössze két ilyen épült a fővárosban.

Bár az Aquincumi-híd ötlete újra és újra előkerül a munkák különösen nehezen akarnak beindulni. Most ott tartunk, hogy tavaly a BKK tanulmányokat rendelt a projektről, majd idén beindult egy társadalmi egyeztetés. De hogy mikor lehet majd rágurulni az Aquincumi-hídra az még mindig kérdéses.