Sokkal jobb lett a magyar GDP az uniós átlagnál, de átmenetileg recesszióban vagyunk
ElemzésekA magyar gazdasági növekedés 4,6 százalék volt tavaly, ezzel meghaladta az uniós átlagot, és a cseh, a szlovák és a román gazdasági ütemnél is gyorsabb volt a felzárkózás. Az év második felében azonban technikailag recesszióba került, mert az előző negyedévhez képest minimálisan csökkent a teljesítmény.
Magyarország bruttó hazai terméke tavaly a negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. 2022-ben a GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett.
A hazai GDP tavalyi növekedési üteme európai viszonylatban kifejezetten kedvező, uniós (3,5%) és régiós összehasonlításban egyaránt.
Az Európai Bizottság hétfőn közölt Téli Jelentésében szereplő adatok szerint a cseh (2,5%) és a szlovák GDP növekedés (1,7%) is lassabb volt, a magyar ütem csak kissé ,aradt el az osztrák és a lengyel szinttől (4,9%), Romániában pedig 4,5 százalék volt a növekedés.Tavaly a legnagyobb mértékben Írország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Horvátország gazdasága bővült az EU-ban.
A növekedés egyik fontos eleme, hogy
- sikerült elkerülni az energiaválságot,
- mérséklődtek a nyersanyagárak,
- jelentősen javultak a gazdasági kilátások az alacsonyabb energiaárak miatt.
- csökkent a feszültség az ellátási láncokban.
Ennek ellenére gyakorlatilag technikai recesszióval kell számolni, vagyis két, egymás után következő negyedévben, a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben az előző negyedévekhez képest minimálisan csökkent a GDP.
Elemzői előrejelzések szerint idén az első negyedév még nehéz lesz, elsősorban az alacsonyabb fogyasztási szint és a tavalyi magas bázis (8,2 százalékos növeledés 2022 első negyedévében) miatt.
A technikai recesszió az év második felében véget érhet, és idén éves szinten már egy százalék körüli növekedés várható.
A gazdasági ütem lassulása már a harmadik negyedévtől látszódott, melynek fő okai:
- a magas infláció miatt visszafogottabb lakossági fogyasztás,
- a hitelezés ütemének megtörése,
- a magas energiaárak éreztették a hatásukat az iparban, a termelői árak a vártnál gyorsabban emelkedtek,
- a külkereskedelmi mérleg mínuszban zárt a drága energiaimport miatt.
Az ipar volt az egyik húzóerő
- Az ipar, amely a hazai GDP 22 százalékát adja kifejezetten jól teljesített, 5,8 százalékkal emelkedett tavaly, de év végére két százalékra mérséklődött a növekedési ütem éves alapon.
- Az ipari termelésben az energiaigényes szektorokban, így például a vegyiparban megingás volt , de pozitív volt a növekedési egyenleg a szektor egészében.
- Ebben nagy szerepe van az autóiparnak:csökkent az alkatrész hiány, és jelentős mértékben emelkedett a megrendelésállomány.
- Az iparon belül a villamos berendezés gyártása is jelentős húzóerő volt.
- Az építőipari termelés adatain látszódik az állami beruházások visszafogása és a hitelezés mérséklődése: összességében a szektor 3 százalékkal bővült tavaly, ezen belül az épületek építésének volumene 6,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 1,4 százalékkal csökkent.
- A növekedéshez a piaci szolgáltatások is hozzájárultak, elsősorban az ingatlanügyletek, a szállítás és a raktározás teljesített jól.
- A munkaerőpiacon, nem került sor tömeges elbocsátásokra, stabil a foglalkoztatás, 3,9 százalék a munkanélküliségi ráta, 74,5 százalékos a foglalkoztatottság.
Összességében a gazdasági kilábalás egyenlőtlen volt: a legnagyobb kiugrást az infokommunikációs ágazat érte el, a vendéglátás és a turizmus a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, míg a legkedvezőtlenebb a mezőgazdaság helyzete volt az aszály miatt.
Az aszály tavaly egy százalékponttal, a vártnál sokkal nagyobb mértékben húzta vissza a magyar gazdaságot.
