Itt az EKB kamatdöntése: a bankcsődök ellenére is szigorítottak

Elemzések2023. márc. 16.Sz.A.

Az Európai Központi Bank 50 bázisponttal emelte az irányadó kamatot. A döntés az elemzői várakozásoknak ugyan megfelel, de a bankcsődök miatt kialakult piaci pánik miatt a szigorítás elmaradását is reálisnak tartották. A forint a kamatdöntés után gyengült.

A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 3,5 százalékra emelte az euróövezeti alapkamatot az Európai Központi Bank a mai kamatdöntő ülésén.

A központi banknak az  infláció letörését, valamint az Amerikából indult bankválság európai következményeit is mérlegelnie kellett a mostani ülésén.

A bankszektorral kapcsolatban az EKB közleménye leszögezi, hogy az európai bankszektor ellenálló, erős a tőke és likviditási pozíciója.

Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint nincs szó problémákról a pénzügyi rendszeren belül, a rendszer a Basel III szabályrendszer alapján működik, és csak az 50 bázispontos emelés volt ma a napirenden. Mint mondta, erős az euróövezeto bankrendszer likviditása. 

Az EKB a kamatdöntést indokló közleményében úgy fogalmazott, hogy szorosan figyelemmel követik a pénzpiaci eseményeket, és rendelkeznek azzal az eszközrendszerrel amely az euróövezeti pénzügyi rendszert támogatni képes, amennyiben szükséges lenne.

Az infláció lassan csökken a valutaövezetben: februárban 8,5 százalékra mérséklődött. A legnagyobb, 17-20 százalékos inflációt a balti államokban mérték, a déli államokban kisebb mértékű a drágulás.

Az infláció alakulása az euróövezet országaiban

Az infláció alakulása az euróövezet országaiban

A csökkenő energia- és élelmiszerárak és a visszafogott kereslet miatt idén folytatódik az infláció mérséklődése. Az EKB inflációs célja 2 százalék.

A mai döntést indokló közlemény szerint az infláció túl magas, és túl hosszú ideje tart.

Ugyanakkor a közlemény nem tartalmazott utalást következő kamatemelésre.

Az energiaárak alakulása az euróövezetben (2018-2023 január)

Az energiaárak alakulása az euróövezetben (2018-2023 január)

Ami a gazdasági kilátásokat illeti, idén az euróövezet országai elkerülik a recessziót, és a munkaerőpiac is jól reagált a járvány utáni helyzetre, gyorsan visszaépült.

Az élelmiszeripari termékek inflációja (2018-2023 január)

Az élelmiszeripari termékek inflációja (2018-2023 január)

Sokkal sürgetőbb probléma most, hogy a Silicon Valley Bank múlt heti csődje után kialakult piaci turbulencia a Credit Suisse-t érte el. Az európai bankpapírok tőzsdei ára szerdán jelentős mértékben zuhant, az európai tőzsdeindexek 3,4-4,7 százalékkal estek.

A Credit Suisse-nek bejelentett 50 milliárd frank kölcsön hírére ma reggel az európai tőzsdék megnyugodni látszódtak, a banki részvények zuhanása megállt, délelőtt a Credit Suisse részvényeinek ára 30 százalékot ugrott, a vezető európai tőzsdék a tegnapi súlyos mínuszok után zöldbe fordultak délelőtt.

Alapvető fontosságú  megakadályozni a svájci banknak kitett más pénzntézeteknél a bizalom csökkenését és a betétkivonást, vagyis a dominóhatást kell elkerülni.

Az EKB helyzete alapvetően különbözik az amerikai Fedtől: később kezdte el a kamatemelési ciklust, mert több euróövezeti tagállam államadósságának finanszírozási költségeire is tekintettel kell lennie. Minél magasabb az alapkamat szintje, annál drágább az eladósodottabb országok adósságkezelése.

Az EKB alapkamata ezért alacsonyabb az amerikai kamatszintnél, amely jelenleg 4,75 százalék.

Az övezet államadósság-GDP rátájának átlaga ugyanis még mindig csak 93 százalékra csökkent januárban, vagyis jóval a maastrichti 60 százalékos szint felett van.

Az EKB eurórendszer eszközvásárlási programjához (APP) tartozó értékpapír-állomány csökkentésének módozatairól állapodtak meg még a februári ülésen.

Ekkor azt jelentették be, hogy az eszközvásárlási portfoliót március elejétől június végéig havonta átlagosan 15 milliárd euróval csökken, a csökkentés ezt követő ütemét pedig később határozzák meg.

A forint gyengült a kamatdöntés után: délután 16 órakor a 400-as szint fölé emelkedett az euróval szemben.