Kiderült, mire készül Magyarország az EU-s elnökség alatt - lehullt a lepel arról, hogy mi lesz a fókuszban

Elemzések2024. márc. 31.Áldott Rebeka

2024-ben immár második alkalommal fogja betölteni Magyarország az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Igaz, hogy a hivatalos elnökségi program csak az elnökség előtti hónapban fog nyilvánosságra kerülni, de Magyarország szociális és foglalkoztatáspolitikai céljaiba bepillantást engedtek a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.

Magyarország az EU-elnökség során elsődlegesen a Tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért fog felelni. Emellett biztosítania kell az Unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést.

A 2011-es magyar elnökség az „Erős Európa” szlogen alatt működött. Ekkor a prioritások közé a növekedés elérése és a munkahelyek teremtése tartozott. Emellett kiemelt figyelmet kapott a közösségi politikák megerősítése. Szintén megpróbálták közelebb vinni az Uniót az európai polgárokhoz, aminek jegyében a schengeni-övezet kiterjesztése is a középpontba került.

-számolt be az előző elnökségi tapasztalatokról Nagy Katalin, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének volt tanácsosa, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja.

Magyarország már 2023 júliusában bekapcsolódott a Spanyolországgal és Belgiummal közös, 18 hónapig tartó elnökség munkálataiba. A trió elnökség programjára is rányomta a bélyegét az Ukrajna ellen zajló orosz háború és a növekvő globális bizonytalanság. Ebben az időszakban nem meglepő, hogy az elnökség átfogó céljává vált, hogy az Európai Unió növelje az ellenállóképességét és a stratégiai autonómiáját.

2024-ben az Uniós intézmények ciklusának végéhez érkeztünk. Így a magyar elnökség a szokásos munkafeladatoktól eltérő kihívásokkal és terheltséggel fog szembesülni. Ugyanakkor, hatalmas lehetőségeket is hordoznak ezek a feladatok, mert az új intézmények kialakításakor és az új ciklus meghatározásakor, új politikák kerülnek előtérbe. A jelenlegi trió abban a szerencsés helyzetben van, hogy alakíthatja a soron következő uniós ciklus stratégiáját, politikáját és prioritásait.

-hívta fel a figyelmet a 2024-es EU-elnökség meghatározó szerepére Bogdál Ildikó, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma EU Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztályának osztályvezetője.

A politikai és intézményi ciklusváltási időszakban a trió elnökség egyetértett abban, hogy elsősorban az Európai Unió versenyképességének megerősítésére kell fókuszálni. Ezen a területen pedig a zöld és a digitális átmenettel összhangban, az ipari bázisunkat is meg kell szilárdítani.

A háborús időszakban szükség van a nemzetközi partnerségek, a többoldalú együttműködések és a biztonsági rendszerek megerősítésére is. A biztonságpolitikai dimenzió mellett pedig elengedhetetlen egy kiegyensúlyozott és ambiciózus kereskedelempolitika kialakítása.

-nyilatkozott Bogdál Ildikó a problémákkal terhelt időszak szükséges lépéseiről.

A magyar elnökség prioritásai

Magyarország osztja a triótagok álláspontját a fő célok meghatározásában. Első helyen a versenyképes Európa jelenik meg, mert a tapasztalatok szerint lemaradóban vagyunk a globális versenytársainkkal szemben.

-emelte ki a magyar elnökség fő célkitűzését Bogdál Ildikó.

Az elmúlt évek rávilágítottak, hogy Európának jelentős mértékben fejlesztenie kell védelmi képességeit és védelmi kapacitásait is. A védelempolitikai szövetségek és a meglévő együttműködések mellett az uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a saját biztonságának garantálásában.

Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás, a tagállamokra egyenként is, és az Európai Unió egészére is terhet ró az unió külső határainak védelme.

A megfelelő megoldás érdekében elengedhetetlen, hogy az Unióval határos, illetve a kibocsátó és tranzitországokkal szoros együttműködés alakuljon ki. A cél az illegális migráció visszaszorítása, valamint az embercsempészet megfékezése.

-hangoztatta a migrációs krízist enyhítő megoldásokat Bogdál Ildikó.

Egyre súlyosabb a demográfiai válság

Az EU súlyos demográfiai válsággal küzd, mert a születésszám csökkenése és a lakosság várható élettartamának növekedése a társadalom elöregedéséhez vezet. Az EU versenyképessége szempontjából is jelentős a probléma, mert az aktív népesség csökkenése a fogyasztásra, beruházásra és a gazdaság dinamikájára is hatással van.

A Bizottság egyik fő célja a források mobilizálása és tagállamok támogatása, hogy saját demográfiai stratégiákat dolgozzanak ki, és saját szakpolitikákat alkossanak.

-számolt be az EU demográfiai válságkezelési törekvéseiről Bogdál Ildikó.

A magyar elnökség demográfiai célkitűzéseiben fontos szerepet kap a fenntartható gazdaság megteremtése, a versenyképesség megőrzése, és a demográfiai trendek kezelése. Emellett a magyar elnökség a munkaerőhiány kezelésére és a munkaerőpiaci tartalék kiaknázására kíván fókuszálni.

Úgy látjuk, hogy foglalkoztatáspolitikai téren a legnagyobb kihívást most a munkaerőhiány jelenti az Európai Unióban. A tagállamok fókuszában is, a munkaerő-tartalékok mozgósítása, a hatékonyabb munkavégzés elősegítése és a munkavállalók megtartása áll.

-nyilatkozott az EU foglalkozáspolitikai kihívásairól Pelei Krisztina, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkozáspolitikáért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője.

A magyar elnökség szociális politikájának központjába a fogyatékossággal élő személyek integrációját és a gyermekvédelmet állította.

A magyar EU-elnökség kihívásairól és terveiről szóló teljes beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.