Ma már egy temetés többmillió forintba is kerülhet

Bár a kiegészítő nyugdíjemelést és a januárra tervezett emelést is figyelembe véve az átlagnyugdíj jövőre 148 450 forintra emelkedhet, ennek a sokszorosába is kerülhet egy temetés ma Magyarországon. A világhálón ugyan akad olyan szolgáltató, amelyik alig 60 ezer forintért elvégzi az elhunyt hamvasztásával járó procedúrát és egy minimalista urnában ki is adja a hamvakat a hozzátartozónak, az emberek többsége azért még a mai modern világban is hagyományos módon viszonyul a végtisztességhez. 

Horváth József, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke a növekedés.hu-nak elmondta: attól függően, hogy koporsóban temetik vagy hamvasztják, hogy melyik temetőben, azon belül milyen sírba, milyen módon helyezik el, milyen kegyeleti kellékeket választanak és milyen szertartás keretében búcsúznak el az elhunyttól a hozzátartozók, a költségek rendkívül széles skálán mozognak. A minimál urnás megoldás mellett a szórás jelenleg a legolcsóbb, 170-250 ezer forintba kerül. A hamvak elhelyezése temetői urnafülkébe 200-220 ezer, urnasírba 270-280 ezer forintért lehetséges. A koporsós temetés ára szimpla sírba jelenleg nagyjából 370-400 ezer forint, itt azonban nagyok a különbségek, mert van olyan falu, ahol sírhely mindössze 15 ezer forintért vásárolható, míg a nagyvárosokban 170 ezer forint körül van a legolcsóbb.

A különféle kellékkel, szolgáltatásokkal együtt a temetés költsége akár a milliós nagyságrendet is elérheti, részben, mert az emberek igényei és a kegyeleti piac is nagyot változott az elmúlt évtizedekben. A költségeket az is jelentősen megnövelheti, ha a hozzátartozó valamely külső cégtől rendeli meg a temetést. Ezek akár kétszer annyit is elkérhetnek a teljes körű szolgáltatásért, mint a temetőkben működők.

Mint Horváth Józseftől megtudtuk, a városokban helyben is elérhetőek ezek a szolgáltatások. A temetők tulajdonosai, az önkormányzatok és az egyházak csak a nagyjából egy hektárosnál kisebb temetőket tartják fenn maguk, a nagyobbakat szolgáltatási szerződés keretében külsős vagy részben-egészében saját cégekkel működtetik.

Ennek az az oka, magyarázta az elnök, hogy a temetőfenntartás önmagában veszteséges, amit csak a temetéshez kapcsolódó szolgáltatásokból lehet ellensúlyozni. A temetkezési szolgáltatóknak pedig azért éri meg az üzlet, mert az ilyen szerződések kizárólagosságot biztosítanak a számukra a temetőn belüli szolgáltatásokra, így bár a profit egy részét be kell áldozniuk, biztos piachoz jutnak.

Ez pedig még akkor sem mindegy, ha nem feltétlenül itt a legnagyobb a profit a kegyeleti piacon, amelynek éves forgalma eléri a 15-20 milliárd forintot. Ezen jelenleg mintegy 460 cég osztozik. Ezek között vannak kellékgyártók és forgalmazók, temetőfenntartók és krematóriumok is.

Az ipartestület jelenleg 250-260 céget képvisel, azokat, amelyek magukra nézve kötelezőnek tartják az OTEI etikai kódexét. Ez alapvetően tisztességes piaci magatartást és a jogszabály előírásainak a betartását jelenti, például, hogy nem hirdetik magukat a kórházak 200 méteres körzetében, vagy, hogy a honlapjukon feltüntetik az árlistájukat. Ezeknek a szabályoknak a betartását amúgy a kormányhivataloknak kellene ellenőrizniük, de elég csak néhány budapesti kórház kapujából körbenézni, hogy meggyőződjünk arról: évekkel a törvény hatályba lépése után sem sikerült mindenütt érvényt szerezni az abban foglaltaknak.

Az OTEI ezzel ugyan nem tud mit kezdeni, azt viszont sikerült elérniük, hogy a temetési költségek egyértelmű nyomon követhetősége – és ezzel a piac kifehérítése érdekében – 2017 óta tételes számlát kell kiállítaniuk a szolgáltatóknak. Arra persze nem gondolhattak, hogy egyesek azon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egyéni védőfelszerelések is képesek majd feltűntetni, mint pluszköltséget, de szerencsére ez annak ellenére nem általános gyakorlat, hogy mint Horváth József elmondta: a temetkezési szolgáltatók ezt a feladatot is gördülékenyen megoldották.

A temetkezési cégek Covid-19-ben elhunytak szállításával foglalkozó munkatársai az egészségügyi dolgozókéhoz hasonló kockázatnak vannak kitéve, de Horváth József szerint mindenütt biztosították számukra a megfelelő védőfelszereléseket, nem is tudnak fertőzésről. A temetkezések is rendben zajlottak, a speciális, az OTEI segítségével a Patológiai szövetség által kidolgozott és az emberi erőforrások minisztere által a jóváhagyott eljárásrendnek mindenütt meg tudtak felelni (lásd keretes írásunkat).

Az OTEI szerint ugyanakkor most, hogy a járvány okozta gazdasági krízis miatt sokan elveszítették az állásukat, a pandémia azonban nem csitul, érdemes lenne fontolóra venni az általuk régóta javasolt központi (állami) kegyeleti előtakarékossági számla bevezetését. Ez a több nyugat-európai országban létező szisztéma minden állampolgár számára fedezetet biztosítana a temetés legalapvetőbb költségeire, a hozzátartozóknak csak az azon felüli szolgáltatásokért kellene fizetniük. Az önkormányzatok összességében jelenleg is évi több milliárd forintot fordítanak temetési segélyekre, illetve köztemetésekre, ezt a pénzt is be lehetne csatornázni a kegyeleti előtakarékossági rendszerbe – véli Horváth József.

Ha valaki még életében gondoskodni szeretne saját maga vagy hozzátartozója végső nyugalmáról, az a párnacihában vagy a bankszámlán elkülönített forintokon kívül egyelőre csak egyedi megoldásokban gondolkodhat. A nagyobb városok temetőiben köthetők előtakarékossági szerződések, és biztosítóknál is léteznek kegyeleti, illetve temetési biztosítási konstrukciók.

Az adatok egyébként azt mutatják, hogy – nem kis részben anyagi okokból – lassan, de folyamatosan emelkedik a hamvasztásos temetések aránya, egyes nagyvárosokban ez meghaladja a 70, Budapesten már a 80 százalékot. A temetéseknek Kelet-Magyarországon alacsonyabb, 35-40, Nyugat-Magyarországon pedig 50 százalékát előzi meg hamvasztás. A hamvak végső elhelyezéséről mind gyakrabban maguk a hozzátartozók gondoskodnak, amire lehetőségük is van, ugyanakkor azt érdemes tudni, hogy a törvény szerint lehetővé kell tenni a hozzátartozók számára a kegyeleti jog gyakorlását, tehát akár a kertben helyezték örök nyugalomra szerettüket, akár a nappaliban őrzik a hamvait, bizony be kell engedniük őket, ha le szeretnék róni a tiszteletüket.

A legtöbben ugyanakkor még most is valamelyik temetőben lelnek végső nyughelyre, és mint Horváth József elmondta, a mintegy 4500 működő hazai temetőben bőven van hely, még koporsós temetésekre is.