Magyarország külkereskedelme a Monarchiától az EU-ig

Elemzések2022. ápr. 9.Fellegi Tamás

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától napjainkig meglepő változások zajlottak a külfölddel folytatott kereskedelmünkben a partnerországok aránya szerint.

Nagyobb egységek

Közismert, hogy külkereskedelmi forgalmunk túlnyomó része az Európai Unióval bonyolódik, ezen belül is messze kiemelkedik Németország szerepe. A múltban azonban jelentős változások voltak ebben, de érdekes módon egyszer már volt egy hasonló állapot, amikor Németország szerepe megnövekedett, akkor azonban egészen más volt a geopolitikai helyzet. Természetesen kereskedelmünk alakulásában döntő hatása volt a világban, de különösen Európában aktuálisan fennálló politikai helyzetnek. Ma az Európai Unió és a hozzá az egységes gazdasági térséghez csatlakozott országok révén

minden idők legnagyobb egységes, a belfölditől alig eltérő piacával rendelkezünk.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején egy viszonylag különleges kereskedelmi rendszer állt fenn, hisz egyrészt a tényleges belföld, azaz Magyarország is jóval nagyobb volt, másrészt az államalakulat osztrák fele nagyjából olyan kereskedelmet tett lehetővé, mint ma az Európai Unió. Így a kereskedelem nagy része a Monarchián belül zajlott, azonban az államalakulat felbomlása és a Trianoni békeszerződés teljesen megváltoztatta a helyzetet. 

Kis ország útkeresése

A korábbi méretének töredékére zsugordott ország külkereskedelmileg nyitott lett, ugyanakkor hirtelen vámhatárok vették körül korábbi belső területeinek irányába is. A gazdasági munkamegosztás, a kereskedelem megnehezült, 10 év alatt azonban sikerült valamelyest helyreállítani a korábbi strukúrát, amit az jelez, hogy legnagyobb partnereink Csehszlovákia és Ausztria lettek Németország mellett, vagyis a volt Monarchia utódállamaival sikerült felépíteni a kereskedelmi kapcsolatokat.

Magyarország főbb importpartnerei 1928-ban és 1938-ban, a teljes behozatal százalékában 1928 1938
Csehszlovákia 22,4 6,6
Németország 19,5 30,1
Ausztria 16,2 11,5
Románia 7,9 9,8
Jugoszlávia 5,0 4,5
Olaszország 4,0 6,3

1928-ban Csehszlovákiából az import 22,4 százaléka érkezett és exportunk 17,6 százaléka irányult oda, Ausztria súlya az importban 16,2 százalék volt, az exportban 34,1 százalék. Növekedni kezdett már ugyanakkor Németország súlya: az importban 19,5 százalék lett, az exportban 11,8 százalék. 5 százalék feletti részesedést Jugoszlávia és Románia ért el, ugyancsak a Monarchia illetve Magyarország korábbi területeivel folytatott kereskedelemnek köszönhetően.

Német dominancia a 30-as években

A következő 10 évben jelentős változások történtek, a külkereskedelem szerkezete változott, immár háttérbe szorultak a korábbi belföldnek tekinthető területek, egyúttal komoly szerepet kapott a változó politikai helyzet. Németország az első világháborús veszteség után visszaszerezte nagyhatalmi státusát, a vele szövetséges Olaszország súlya is megnőtt, és miután Magyarország a területi revízió reményében ehhez a tengelyhez kötődött, a kereskedelem is ezekkel az országokkal élénkült meg.

Németország lett a legnagyobb szereplő 30 százalékos importtal és 27,4 százalékos exporttal, majd Ausztria következik 11,5 százalékos importtal és 18,3 százalékos exporttal. A két szám azonban év végére már össze is adódik, hisz lezajlik az Anschluss, Ausztria beolvadása Németországba:

a megnövekedett Németország súlya ekkor, illetve a második világháború kezdeti időszakára 50 százalék fölé került.

Olaszország súlya ekkor a kivitelben már 8,5 százalék, érdekesség viszont még Nagy-Britannia, amely 8,1 százalékos súlyt képvisel az exportban az utolsó békeévben.

Magyarország főbb exportpartnerei 1928-ban és 1938-ban, a teljes kivitel százalékában 1928 1938
Ausztria 34,1 18,3
Csehszlovákia 17,6 4,1
Németország 11,7 27,4
Olaszország  3,5 8,5
Jugoszlávia 6,4 3,0
Románia 5,5 4,0
Nagy-Britannia 2,8 8,1

A keleti blokkban

A második világháború után pár évvel Magyarország teljesen beágyazódott a szovjet szférába, átvéve társadalmi rendszerét is. A keleti blokk önálló gazdasági szervezetet hozott létre (KGST), így ebben az időszakban külkereskedelmünk jórészt a ezen belül bonyolódott. A Szovjetunió súlya már 1949-ben 20 százalék fölötti volt, az ezt követő 40 évben pedig végig az első helyen maradt: 1963-ban és 1970-ban egyaránt 33,1 százalék volt.

Magyarország behozatala a főbb származási országokból a Kádár-korszakban, a teljes import százalékában 1963 1970
Szovjetunió 33,1 33,1
NDK 10,2 10,4
Csehszlovákia  11,5 7,9
Lengyelország 6,1 5,8
NSZK 4,8 5,1
Ausztria 3,7 3,9

Második és harmadik helyre került a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia egyaránt 10 százalék körüli aránnyal, amit Lengyelország követett nagyjából 6 százalékkal. Az akkor nyugatinak nevezett, piacgazdasággal rendelkező országok szerepe az időszak során, ha lassan is, de növekedett, miután sokkal gyorsabb technikai fejlődésük miatt sok termelési-, és fogyasztási cikket csak onnan lehetett beszerezni. Ehhez persze oda irányuló exportunkat is növelni kellett, ami nem volt egyszerű, így a nyugati import egy része folyamatosan hitelből származott. A fő partner a Német Szövetségi Köztársaság lett 5 százalék körüli mértékkel.

Rendszerváltás

A rendszerváltás sokkot okozott a gazdaságban és a kereskedelemben egyaránt, a keleti kereskedelem összeomlott, a világpiacra való termelés kiépüléséhez idő kellett. 1994-re már az egyesült Németország lett a fő partner 23,4 százalékkal, majd Ausztria jött 12 százalékkal, melyet Olaszország követett 7 százalékkal. A korábbi szocialista blokk országaival, mint Csehszlovákia és Lengyelország, erőteljesen visszaesett a kereskedelem, szerencsére csak átmenetileg, hisz ma már EU-tagként ismét fontos partnerek lettek.

EU-tagként

Az Európai Unióba való belépést követően minden kereskedelmi akadály elhárult a hatalmas egységes gazdasági térséggel való kereskedelem elől, így exportunk és importunk GDP-hez viszonyított mértéke is nagyot nőtt, Németország súlya még döntőbb lett, ugyanakkor

visszanyerte jelentőségét térségünk is, a szomszédos országokkal újra erős az áruforgalom.

2018-ban, még bőven a járvány előtt, vagyis az egyik legjobb évben Németország súlya 28 százalék körüli, míg az exportban Románia, Szlovákia, Ausztria és Olaszország következnek 5 százalék körüli értékekkel, az importban azonban a második Ausztria után Kína következik érthető módon, hisz a világ gyáráról van szó, rengeteg fogyasztási cikk érkezik onnan. Őket Lengyelország és Szlovákia követi, jelezve, hogy régiónk szerepe mennyire fontos ismét, és ez a földrajzi közelség miatt teljesen logikus folyamat.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei 2018-ban a teljes kivitel/behozatal arányában

Export Százalék Import Százalék
Németország 27,2 Németország 25,9
Szlovákia 5,2 Ausztria 6,1
Olaszország 5,2 Lengyelország 5,8
Románia 5,1 Kína 5,4
Ausztria 4,7 Hollandia 5,4
Csehország 4,5 Csehország 5,1
Franciaország 4,3 Szlovákia 5,0
Lengyelország 4,2 Olaszország 4,7
Egyesült Királyság 3,7 Oroszország 3,9

 

Jelenlegi helyzet

A 2020-ban jelentkező világjárvány igen súlyos gazdasági visszaesést hozott, azonban 2021-ben ényegében helyreállt a gazdaság, bár néhány problémával még szembe kellett nézni utóhatásként, mint egyes alapanyagok hiánya és emiatt a termelésben is jelentkező zavarok, valamint a magasra emelkedő infláció, ami miatt egyes termékek (például építőanyagok) exportját korlátozták átmenetileg. Ezek a tényezők azt okozták, hogy az immár sok éve többletes kereskedelmi mérlegben 2021 utolsó hónapjaiban volt, amikor hiány mutatkozott. Idén újabb nehézségeket hozhat a gazdaságban és a külkereskedelemben az orosz-ukrán háború, ennek tényleges hatását persze még nem lehet felmérni, az döntő részben függ a konfliktus időbeli kiterjedésétől.

 

Magyarország legfontosabb termék külkereskedelmi partnerei 2021-ben a teljes kivitel/behozatal arányában (Forrás: KSH)

  Export  Százalék   Import Százalék
1. Németország 26,8 1. Németország 23,8
2. Olaszország 5,9 2. Kína 7,0
3. Románia 5,2 3. Ausztria 6,1
4. Szlovákia 5,1 4. Szlovákia 5,9
5. Ausztria 4,5 5. Lengyelország 5,7
6. Lengyelország 4,3 6. Hollandia 4,95
7. Franciaország 4,2 7. Csehország 4,7
8. Csehország 4,1 8. Olaszország 4,5
9. Hollandia 3,3 9. Franciaország 3,2
10. Egyesült Királyság 3,1   10. Oroszország 3,0
11. USA 2,9 11. Dél-Korea 3,0