Megvan, melyik élelmiszerláncnál vásárolnak a legtöbben a magyarok

Kezd kimenni a divatból a hipermaketek látogatása, egyre többen vásárolnak a diszkontokban, és minden támogatás ellenére a magyar láncok forgalmi aránya 40 százalékról 29 százalékra csökkent 2014 óta - derül ki Heiszler Gabriella előadásából, melyet a Közgazdász vándorgyűlésen tartott. A SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója előadásában részletesen kitért a hazai kiskereskedelmi folyamatokra, az ársapkák hatására, és az élelmiszer-infláció összetevőire.

Mint mondta, a 9 legnagyobb kereskedelmi láncból a SPAR forgalmával a második helyen állt tavaly 916 milliárd forintos forgalommal, míg a Lidl kapta a legnagyobb szeletet a piaci tortából. 

Kiemelte: míg a kiskereskedelemi haszon százaléka erősen csökkent, a beszállítók haszna megnőtt. A szabályozási környezet hatásával kapcsolatban az inflációt emelő tényezők közé sorolta a következőket:

• tavaly február  az ukrajnai háború kezdete 
• április  az „extraprofit adó” bevezetése 
• július  NETA változások 

Kitért arra is, hogy az élelmiszer infláció több tényező miatt is Magyarországon volt a legmagasabb a régióban. A fogyasztói árakra:

• a beszállítók áremelése
• a szabályozási környezet megváltozása, új adók kivetése
• a kereskedők árazása,
• és a vásárlói kereslet visszaesése hat leginkább.

Kiemelte: a hatósági áras időszak 2022 februártól, 2023 júliusig tartott, ekkor kulminált az infláció.

Az extraprofit adóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a profit maga is jelentéktelenre csökkent, nem hogy extra lenne. Maga az adó 4,1 %, mikor az eredmény messze nem volt annyi. 

- A hatósági áras termékek árrése a 2021–es +12-14 százalékról  mínusz 22 százakékra esett. 2023 júliusára mínusz 11,2 százalék lett, jelentős veszteséget okozva - tette hozzá.

Mint mondta, eközben a következők sújtották/sújtják még a SPAR-t (is):

• több mint 1600 hatósági vizsgálat
• új üveg-visszaváltási rendszer bevezetése
• EFR kiterjesztett felelősség
• plázaárstop
• élelmiszermentő központ
• GVH online árfigyelés
• az import keretek között tartása

Rámutatott: az infláció emelkedésével a fogyasztóknál újra az ár a legfontosabb a bolt választásnál, a jobb ár – érték arány keresése, ezért fejlesztették (a SPAR) a saját termékek arányát. Ez régen 25 % volt, 2022- ben 33 % lett, idén elérik a 35 %-ot - tette hozzá.

Kiemelte, hogy csökkent a vásárlás volumene: 2022 júniusától került 100 % alá, 2023 márciusában lett – 10% ( a régi 90 %-a), 2023 júliusában kb -4 % ( a régi 96 %-a)

Számításaik szerint a SPAR üzletekben az infláció csökkenés mértéke erősebb volt, mint az országos átlag 2023 augusztusában - mondta.

Ne felejtsék 4 szereplős a játszma, nem lehet mindenért a kereskedelmet hibáztatni

- tette hozzá.

A SPAR-ral kapcsolatban hangsúlyozta: szolid konzervatív emelkedést értek el, miközben a magyar láncok az extra támogatások (pláza stop, energia támogatás, stb.) ellenére jelentős forgalom csökkenést szenvedtek. 

A SPAR jellemző adatait ismertetve a következő adatokat emelte ki:

• 375 kiskereskedelmi egység, 11 500 fő munkavállaló
• nagykereskedelem: franchise hálózat 248 egység 3100 fő munkavállaló
• termelés: 3 üzem 550 munkavállaló
• ingatlan kezelés: 100 000 m2 bérletbe adás
• vásárlók száma tavaly 186 864 899 fő volt.