Nem lassul az infláció Magyarországon, 21 százalék feletti a drágulás

Elemzések2022. nov. 9.HP

Októberben 21,1 százalékra emelkedett az infláció Magyarországon, amit a ciklikus termékek árváltozását kiszűrő maginfláció 22,3 százalékos emelkedése kísért. Az élelmiszerinfláció elérte a 40 százalékot, ami a háború mellett az extrém száraz nyári időjárásra vezethető vissza. Az árdinamika várhatóan decemberben tetőzik 22 százalék környezetében. Előretekintve, 2023 elejétől lassan, fokozatosan mérséklődhet a pénzromlás üteme. A fogyasztói árak 2023 második felétől tudnak lendületesebben csökkenni.

A piaci várakozásoknak megfelelően októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább a KSH adatai alapján. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2 százalékkal nőttek.

A ciklikus termékek árváltozását kiszűrő maginfláció 22,3 százalékkal emelkedett, míg az élelmiszerek ára átlagosan 40 százalékkal magasabb, mint egy éve.

Mi mennyivel drágult?

Az alábbiakban mutatjuk, mennyivel változott az egyes termékkategóriák ára.

Termékkategóriák éves alapú változása, 2022 október, százalék

Termékkategóriák éves alapú változása, 2022 október, százalék

Forrás: KSH, növekedés.hu

Mi várható?

Várhatóan decemberben 22 százalék körül tetőzik az infláció hazánkban.

A magas inflációért a háború, a szankciós politikák és az ellátási láncok akadozása felelős döntően. A rendkívül magas élelmiszerinfláció pedig az elmúlt 500 év legnagyobb aszályára és az ukrajnai mezőgazdasági folyamatok akadozására vezethető vissza.

2023 elejétől lassan, fokozatosan mérséklődhet a pénzromlás üteme. A fogyasztói árindex 2023 második felétől tud lendületesebben csökkenni.

Utóbbit a magas éves bázis, a szigorúbb monetáris politika áthúzódó hatásai, a szigorúbb költségvetési politika és a globális nyersanyagárak várható normalizálódása segíti elő.

Az idén és jövőre azonban 14-13 százalék körül alakulhat átlagosan az infláció az aktuális piaci várakozások szerint. 2023-tól térhet vissza a jegybanki 3 százalékos cél közelébe az árdinamika.

Régiós kitekintő

Az árstop intézkedések és az átlagfogyasztásig támogatott rezsiárak ellenére Magyarországon a legmagasabb az infláció a régióban. Mindez a szankciós politikákra, a nemzetközi energiaválságra, Magyarország Ukrajnához való földrajzi közelségére és az erős lakossági fogyasztásra vezethető vissza.

Infláció éves változása a régiós országokban, százalék, 2022 szeptember

Infláció éves változása a régiós országokban, százalék, 2022 szeptember

Forrás: KSH, Bloomberg, növekedés.hu

A régiós országok többségében egyelőre a szeptemberi inflációs adatok érhetők el.

Maginfláció

A mögöttes folyamatokat jobban megragadó maginflációs mutató terén rosszabbul állunk uniós összevetésben.

A ciklikus termékek, úgymint az energiaárak és a feldolgozatlan élelmiszerárak hektikus változását kiszűrő maginfláció Magyarországon négyszer magasabb, mint az eurózónában. Emellett a régiós, úgynevezett visegrádi országok közül is messze nálunk a legmagasabb a mutató.

Maginfláció éves változása a régiós országokban, százalék, 2022 szeptember

Maginfláció éves változása a régiós országokban, százalék, 2022 szeptember

Forrás: KSH, Bloomberg, növekedés.hu

A magasabb maginfláció miatt tartósan szigorú monetáris politikára van szükség. Ez tartósan magas kamatkörnyezetet jelent. A pénzpolitika lazulását a háború lezárása, illetve a szankciós politikák puhulása segíthetné elő érdemben.