Nem lesz háború a Balkánon, de mély a koszovói konfliktus
ElemzésekNehéz helyzet alakult ki Koszovóban, de a konfliktis nem fenyeget háborúval, és a magyar katonák is maradnak a KFOR-ban - hangzott el a Magyar Külügyi Intézet fórumán, ahol a Koszovó északi részén kialakult helyzetet értékelte Németh Ferenc, programvezető, kutató és Orosz Anna kutató.
- Óvatosan kell bánni a puskaporos hordó kifejezéssel - mondta Orosz Anna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, aki hangsúlyozta: a szerb tüntetők összecsaptak a KFOR-ral, ilyen mértékű erőszakos cselekményre a 2000-es évek óta nem volt példa.
- Alapvetően sok a konfliktusforrás a Balkánon, ennek ellenére túlzás háborús helyzetet emlegetni - mondták a kutatók.
A mostani összecsapásokról szólva kiemelték, hogy ennek a közvetlen kiváltó oka, hogy áprilisban önkormányzati választásokat tartottak Észak- Koszovó azon településein, ahol döntően szerbek laknak, és egészen minimális részvétellel albán polgármestereket választottak meg, mert a szerbek bojkottálták a választásokat.
Hibázott a koszovói vezetés
A koszovói vezetés alapvetően hibásan mérte fel a helyzetet, amikor el akarták foglalni a polgármesteri hivatalokat. Ekkor példátlan összecsapás alakult ki a szerb tiltakozókkal, a helyzet súlyossága miatt beavatkozott a KFOR, ebben a magyar kontingens is részt vett, emellett olasz katonák is.
A Balkánnal, mint puskaporos hordóval kapcsolatos mostani aggodalom egyik alapja, hogy a 98-99-es délszláv háború emlékei még élénkek, a térségben biztonsági szemszögből szemléljük az eseményeket
- mondta Németh Ferenc.
- Nem lesz háború, bár tavaly a rendszámtáblák ügyében kialakult szerb-koszovói konfliktus idején is lehetett ilyen elemzéseket olvasni.
- Az Észak-Koszovóban kialakult helyzetet mindkét fél akarta, a szerbek a bojkottal szerették volna felhívni a figyelmet a helyzetükre, míg a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti a szerb haladó párt által szervezett nagy tüntetést próbálta kihasználni hogy - a figyelem elterelődésével - elfoglalják a "megválasztott" polgármesterek a helyüket.
A helyzet megterheli az albán-amerikai viszonyt is: az amerikai republikánus oldal óvatosan viszonyul Albin Kurtihoz, az amerikai nagykövet kifejezetten kérte, hogy ne iktassa be a polgármestereket, mégis megtette ezt a lépést Kurti, amelyet el is ítélt az USA, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország is, az EU pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét oldal tartózkodjon az erőszaktól.
- Kizárták Albániát egy katonai programból, ez is mutatja, hogy a polgármesterek beiktatásával nem jót lépett most a koszovói vezetés - mondták a kutatók.
Albin Kurti koszovói kormányfőtől az EU az államigazgatási reformot, a korrupció visszaszorítását és a szerb kapcsolatok javulását várta az EU, de nem történt áttörés a két szerb-koszovói kapcsolatokban.
Az amerikai-koszovói kapcsolatokkal kapcsolatban leszögezték: Kurti kritikus az USA-val szemben, Washington a régi koszovói elittel van jobb viszonyban, bennük látják ugyanis a kiszámíthatóságot és a stabilitást. Ezzel szemben Kurtiban inkább veszélyt látnak, holott a koszovói vezetésről alapvetően elmondható, hogy Amerika-barát politikát folytat, de nem kritikátlanul.
Megosztott nemzetközi reakciók
A most kialakult helyzet furcsasága, hogy a nemzetközi közösség nem kritizálta a választásokat a szerb bojkott ellenére sem, és nem is kérték, hogy ismételjék meg a választásokat: a bojkottra is vegyes nemzetközi válaszok születtek.
Összességében ebből a helyzetből most Szerbia jöhet ki pozitívan, azt ugyanakkor le kell szögezni, hogy Szerbia sokkal közelebb áll az uniós tagsághoz, és a belgrádi kapcsolatok rendezése Koszovóval az egyik csatlakozási feltétel.
Most megint elakadhat egy időre a tárgyalás-sorozat Szerbia és Koszovó között a konfliktus elmérgesedése miatt. A megállapodást az is késleltetheti, hogy idén ősszel választásokat tartanak Szerbiában, és egy koszovói egy megállapodással nem lehet választást nyerni.
A koszovói kérdésre egyre kevesebb figyelem jut majd, mert választások lesznek az Európai Parlamentben jövőre, utána kezdődik az amerikai választási kampány.
A probléma gyökere, hogy a szerb többségű koszovói önkormányzatok már eddig is több alkotmányos vitát generált, a koszovói önkormányzati törvény kapcsán az albánok félelme, hogy a boszniai szerb köztársaság mintájára Koszovóban is létrejöhet egy ilyen szerb önkormányzati szövetség.
Sok helyen Koszovóban Szerbia segít fenntartani szociális intézményeket, iskolákat, mert nem tudtak ezek integrálódni Koszovóba.
A szerb többségű entitások kérdésének rendezése egy nagyobb problémakörbe illeszkedik, valójában Koszovó nemzetközi elismertségégében megosztott a nemzetközi közvélemény, még a nyugati országok sem egységesek ebben a kérdésben.
Már Koszovó megszületése is egy „sui generis” eset volt és szembemegy az etnikai határok védelmével
Ez a konfliktus a szimbólumokról is szól: a rendszámtáblákon milyen szimbólumok szerepeljenek, most pedig a polgármesteri hivataloknál a zászlók cseréje volt az egyik vitapont
- foglalták össze a kutatók.
A magyar-szerb kapcsolatok
A magyar-szerb kapcsolatokról elhangzott: Szerbia a legfontosabb partnerünk a Nyugat-Balkánon, nagyon jók a kapcsolatok a két ország között, mint nemzetközi békefenntartókkal csaptak össze a szerb tiltakozók, nem magyarként került sor a konfliktusra. Hangsúlyozták:
Számunkra a szerb reláció sokkal fontosabb, mint a koszovói reláció, a magyar kisebbség és a kereskedelmi kapcsolatok miatt is.
Eddig Koszovó biztonságos volt a nagy létszámú NATO misszió számára, voltak tömegoszlatási gyakorlatok, de nem voltak erőszakos cselekmények, a koszovói biztonsági helyzet össze sem hasonlítható Irakkal vagy Afganisztánnal, ahol szintén voltak magyar katonák.
- Összességében nem fog változni a magyar részvétel a KFOR-ban - vélik a kutatók.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy Szerbiában is éles a konfliktus a társadalmon belül, erre utalnak az iskolai lövöldözések, és az ellenzéki tüntetések is.
