Sportközgazdász: nagyot szakított Magyarország az atlétikai vb-vel, ez kell még az olimpiához 

Elemzések2023. aug. 29.Kovács Dániel

Véget ért a budapesti atlétikai világbajnokság, máris elindult a matek, mennyit hozott a konyhára a rangos sportesemény. Valós a 130 milliárdos bevétel? Mennyi volt a kiadás rubrikában, és milyen járulékos haszonnal számolhatunk, amit nem lehet forintosítani? Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte a Növekedés.hu, aki azt is elárulta, mennyivel jutott közelebb Magyarország egy nyári olimpia megszervezéséhez.

Vasárnap véget ért a budapesti atlétikai világbajnokság, és a sportolók eredményei után megérkeztek az első adatok arról, hogyan teljesített a világverseny pénzügyi szempontból.

A hírekben kering, hogy 130 milliárd forint bevételt hozott hazánknak a sportesemény rendezése. De hogyan jött ki ez a szám, milyen tételek vannak benne, egyáltalán reális ez?

Szabados Gábor sportközgazdász szerint igen, akit a Növekedés.hu azért kérdezett meg, hogy megtudjuk, milyen forrásokból, és mennyi pénz folyt be az elmúlt napokban.

- Megfelel a valóságnak ez az összeg, még akkor is, ha olyan bevételek is szerepelnek a listán, amelyek valójában nehezen számszerűsíthetők. Persze meg lehet próbálni,  vegyünk egy példát,

60 milliárd forintra becsülték azt a reklámértéket, amit Magyarország és Budapest a 19. atlétikai világbajnoksággal megkapott, ami azt jelenti, hogy ha ugyanezt a reklám és marketing hatást közvetlen reklámok finanszirozásával akarta volna Magyarország elérni, akkor az nagyjából ennyibe került volna.

Nyilván érezhető, hogy ebben van valamekkora becslés, de egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott szám ez. Ott van a turisták által generált forgalom is, fix összeget erre nem fognak tudni mondani a rendezők, de ha mindent összeadunk, nagyon is reális a  130 milliárd forint - mutat rá Szabados Gábor.

Nemzeti Atlétikai Központ

A sportközgazdász szerint ugyanakkor sokkal érdemesebb a rendezés társadalmi hasznát számba venni, például azt, hogy az az irdatlan infrastruktúra fejlesztés, ami most megvalósult, hogyan javítja a budapestiek életminőségét, elvégre egy rozsdaövezetben felépült egy teljesen új városközpont, ami teljesen új kikapcsolódási és regenerációs lehetőséget nyújt Budapest lakóinak, és ezen felül is nagyon sok olyan összetevője van egy ilyen sportesemények amelyek nem közvetlen bevételként jelentkeznek, mégis hasznosak.

Például a  szervezők igyekeztek minden eszközt és szolgálatást magyar beszállítóktól beszerezni. Szabados Gábor szerint egyetlen ilyen volumenű sportesemény sem tekinthető kukába dobott pénznek, hiszen a hazai vállalkozások forgalmát is megdobják, ezért gazdaságélénkítésnek is tekinthetőek. Ezek a bevételek első körben a hazai vállalkozásokhoz kerülnek, majd adóbevételek formájában az államkaszába is visszacsorognak, miközben egyértelműen növelik a magyar GDP-t.

A kiadás sem volt kevés, de jól jártunk

Ha a kiadásokat nézzük, itt több számmal is találkozhatunk.

- 70 milliárd forintról szóltak az előzetes tervek, és ebben a keretben nagyjából sikerült is bent maradni az eddigi nyilatkozatok alapján

- mutat rá Szabados Gábor. Emellett volt egy jóval nagyobb kiadás is, az infrastrukturális fejlesztések, amire elment körülbelül 246 milliárd forint, ebből épült meg maga a stadion, illetve megvalósult a környék rehabilitációja, ami nyilván forrásigényesebb, mint maga a rendezés, ezért lett a végösszeg magasabb a Puskás Aréna költségeinél is. Ám a sportközgazdász leszögezi, ezeknek a kiadásoknak nem a világbajnokságon kellett megtérülniük.

- Ilyen komplexumot azért érdemes építeni, mert azt mi magunk is használni fogjuk. Hamarosan indulnak a megígért átalakítások, elkészül majd egy újabb futókör is, és mindezt a hazai atlétika mellett a lakosság is birtokba veheti, akár kikapcsolódásra is, gyakorlatilag egy második Margitsziget jön létre

-mondja Szabados Gábor, aki azt sem rejti véka alá, hogy a világ egyik legnagyobb sporteseményének megrendezését tudhatjuk magunk mögött, amelyet fontossági sorrendben csak a labdarúgó világ és európa-bajnokság múl felül, és utólag megítélve is egyértelműen jó befektetésnek tekinthető.

Szabados Gábor sportközgazdász

Egy öles lépéssel közelebb kerültünk az olimpiai álomhoz

Miután Sebastian Coe, a nemzetközi szövetség (WA) elnöke úgy nyilatkozott, hogy hogy Budapest kiváló házigazdának bizonyult, sőt azt is hozzátette, hazánk képes lenne egy olimpiát is megtartani, megkérdeztük Szabados Gábort, mennyivel került közelebb Magyarország a régóta dédelgetett olimpiai álomhoz a mostani sikerrel.

A sportközgazdász szerint  az atlétikai világbajnokság jól sikerült és jó hangulattal zajlott le, az infrastruktúra is jelentősen fejlődött, helyére került az atlétikai stadion is.

- Innentől kezdve már tényleg csak egy lépésre vagyunk a nyári olimpiától, egy szintet kell megugrani. Azt gondolom, hogy rendezés szempontjából már most is minden további nélkül sikeresen végig tudná csinálni Magyarország, ehhez kétség sem fér. A sport infrastruktúrával is elég jól állunk, az egyéb infrastruktúra és finanszírozási kérdéseket pedig meg tudjuk oldani, ehhez kell egy megfelelő politikai-társadalmi támogatottság és akkor minden csillag együtt áll- mutat rá a sportközgazdász.