Szigorított az MNB: 0,9 százalék az alapkamat - háttérelemzés

Elemzések2021. jún. 22.Harsányi Péter

A Magyar Nemzeti Bank 0,3 százalékponttal 0,9 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén. A szigorítással az inflációs várakozásokat kívánja hűteni a jegybank, miután az elmúlt időszakban erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok.

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi határozott jelzéseinek megfelelően 0,3 százalékponttal 0,9 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén.

Ezzel párhuzamosan az egynapos betéti kamatláb -0,05 százalékon, az egynapos és az egyhetes fedezett hitelkamatláb 1,85 százalékon maradt.

Miért volt szükség a szigorításra?

A jegybank jelenleg az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés támogatása között egyensúlyozik.

A szigorítással az inflációs várakozásokat kívánja hűteni a jegybank. Az elmúlt időszakban ugyanis erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok.

Az idei évben a korábban gondoltnál gyorsabban, akár 6-7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A jól haladó oltási folyamatnak köszönhetően pedig más uniós országokhoz képest korábban megvalósul az újranyitás.

Ezzel egyidejűleg a lakosság oldaláról egy jelentős elhalasztott kereslet zúdulhat rá a szolgáltató szegmensre, különös tekintettel a vendéglátó ágazatra, ahol így munkaerőhiány alakulhat ki. Főleg, hogy a járvány miatt lényegesen kevesebben dolgoznak e szektorokban. A munkaerő visszacsábítása magasabb bérekkel lehetséges, amit várhatóan áthárítanak az éttermek és szállodák a vendégekre.

Emellett globális szinten emelkednek a nyersanyagárak és a szállítási költségek, miközben a magyar gazdaságban idén és jövőre is lendületesen emelkedhetnek az átlagbérek. A növekvő bérek a meghosszabbított hitelmoratóriummal és a támogató állami intézkedésekkel együttesen erősebb fogyasztást generálnak, amely valamelyest magasabb fogyasztói árakat vonhat maga után.

Új elemként megjelenhet a gyermeket nevelők idén befizetett személyi jövedelemadójának visszatérítése, mely nagyságrendileg 600 milliárd forintos költségvetési lazításnak felel meg. A lépés szintén a fogyasztást erősíti, ezáltal pedig fűti a fogyasztói árindexet.

Ezen inflációs kockázatoknak kíván tehát az MNB elébe menni a mostani szigorítással. A jegybank emellett várhatóan nem változtat a kkv-k számára kedvezményes hitelt biztosító NHP Hajrá 3000 milliárd forintos keretösszegén, illetve változatlan formában velünk maradhat a nagyvállalatok kötvénykibocsátását segítő Növekedési Kötvényprogram és az állampapír-vásárlási program is.

Utóbbi nagymértékben hozzájárul a kötvénypiaci hozamok leszorításához, aminek köszönhetően csökkennek az állami kamatkiadások.

Külső környezet

A nagy nemzetközi jegybankok várhatóan legalább a negyedik negyedévig fenntartják a kötvényvásárlási programjaikat és az extrém laza monetáris politikát.

Az amerikai jegybank előreláthatóan legkorábban 2023-ban emel kamatot, míg az Európai Központi Bank sem szigorít érdemben ennél korábban.

A laza nemzetközi pénzpolitika lehetőséget nyújt az MNB számára, hogy fenntartsa a támogató monetáris kondíciókat és fokozatosan vezesse ki a nem-konvencionális programokat.