Újabb front nyilhat a Baltikumban - mennyire reális az orosz fenyegetés? 

Elemzések2022. júl. 8.Dajkó Ferenc Dániel

A NATO gyenge pontjának tartják a Suwalki-folyosót, melyen keresztül Oroszország áruval látja el a Balti-tenger partján fekvő enklávéját, Kalinyingrádot. A litván blokád miatt azonban pattanásig feszült a helyzet. Oroszország háborúval fenyegetőzik, és azt állítja, három nap alatt elfoglalná a korridort. Reális az orosz kijelentés? Megnéztük mekkora a NATO ereje a térségben. Térképen mutatjuk hol található a Suwalki-folyosó.

Egyre feszültebb a helyzet

Az Ukrajnában zajló háború árnyékában az elmúlt napokban tovább borzolta a kedélyeket, hogy az orosz állami televízióban, egy orosz katonai szakértő arról beszélt, hogy akár három nap alatt legyőznék a Suwalki-folyosót védő NATO erőket.

Az ügy előzménye, hogy Litvánia nemrég blokádot vezetett be egyes orosz áruk tranzitjára Oroszország fő területe (valójában Fehéroroszországon keresztül visz a tranzit útvonal) és az orosz enklávé Kalinyingrád között.

Kalinyingrád valaha Königsberg néven német terület volt, azonban a XX. században a Szovjetunióhoz került. A Szovjetunió felbomlása után az apró, fél millió fő lakta Kalinyingrád Oroszországé lett, azonban mivel Litvánia független országgá vált, így már nem volt közvetlen összeköttetés az anyaország és az enklávé között. Ehelyett egy a lengyel-litván határon futó folyósón, az úgynevezett Suwalki-folyosón keresztül volt biztosítva, hogy Oroszország árut, szállíthasson Kalinyingrádba. Most ezen a folyosón vezetett be blokádot Litvánia.

a lengyel-litván határon futó folyósón, az úgynevezett Suwalki-folyosón keresztül volt biztosítva, hogy Oroszország árut, szállíthasson Kalinyingrádba. Most ezen a folyosón vezetett be blokádot Litvánia.A Suwalki-folyosó

Mivel Oroszország számára stratégiai fontosságú az enklávé, mert egyike Oroszország azon kevés európai kikötőinek, amelyek egész évben hajózhatóak, így az oroszok a litván lépésre azonnal komoly válaszlépéseket helyeztek kilátásba.

Érdemes lehet megjegyezni, hogy az Európai Unió úgy tűnik nyitott lenne rá, hogy a Suwalki-folyosóra ne vonatkozzanak az uniós szankciók, de Litvánia egyelőre hajthatatlannak tűnik.

Nem hagyhatják megtorlatlanul

A litvánok akciója racionálisan nézve elég felesleges provokációnak tűnik. Olyan tyúkszemére léptek rá Oroszországnak, amit egyszerűen nem hagyhat válaszlépés nélkül, és nem nehéz belegondolni milyen elképesztő pusztítást tudna végezni Oroszország az apró Litvániában, ha nyílt fegyveres konfliktusra kerülne sor. Litvánia nem egy hatalmas 40 milliós ország mint Ukrajna, képtelen lenne ellenállni az orosz támadásnak.

Persze a litvánok a NATO tagságuk elrettentő erejében bíznak, de ezzel egy pusztító atomháborút kockáztatnak, amivel az egész emberiség sorsát megpecsételnék.

Az orosz lakosság támogatná a háborút

Jelenleg tehát egy patthelyzet alakult ki. Oroszország nem akarja megtorlatlanul hagyni a litván blokádot, de nyilvánvaló okokból egy nyílt NATO–val szembeni háborúba sem szeretne belemenni. A feszültség azonban egyre csak nő és ijesztő még a gondolat is, hogy az oroszoknál közbeszéd tárgya a Suwalki-folyosó megszerzésért indított háború.

Márpedig az. Az orosz közbeszédben jelenleg napirenden van egy ilyen offenzíva. Ezt elősegíti, hogy az orosz lakosság szemében amúgy sem túl népszerűek a balti államok, főképp a helyi orosz kisebbséggel szembeni megkérdőjelezhető hozzáállásuk miatt. Emellett a Suwalki-folyosó másik oldalán fekvő Lengyelország lerohanása is közkedvelt téma az oroszok körében. Idén tavasszal készült olyan felmérés, ami szerint az oroszok 86,6 százaléka helyeselné, hogy Oroszország Ukrajna után más európai országot is megtámadjon, és a válaszadók 75,5 százaléka Lengyelországot jelölte meg a legideálisabb célpontként. Még ha kissé torzítanak is az eredmények, ez akkor is sokat mondó az orosz közvélemény jelenlegi állásáról.

Litvánia hadereje elhanyagolható

Ebben a feszült légkörben hangzott el tehát, hogy mindössze 3 nap kellene a folyosón a NATO erők megtörésére. Komoly ellenállásra ez alapján itt nem számít Oroszország.

De vajon igaza van ebben?!

Annyi bizonyos, hogy a területet a NATO Achiles-ínjának is szokás nevezni és nem véletlenül. Vékony kis földsáv ez egy sík területen. Iszonyú nehezen védhető.

Ha csak Litvánia és a másik két balti állam haderejét nézzük akkor valóban nagyon kedvezőtlen a helyzet. Apró országok ezek apró hadsereggel. Litvánia haderejének a személyi állománya mindössze 20 ezer fő, ennek ráadásul csak egy részét 16 ezer főt teszik ki a valódi harcoló alakulatok ezt egészíti ki 15 ezer fő tartalékos. Eközben a légierejük mindösszesen néhány szállító és kiképző repülőgépből és 5 helikopterből áll. Vadászgépük és harci helikopterük nincs. A légtérvédelmüket más NATO tagok látják el. Emellett a szárazföldi erők eszközállománya sem túl acélos. Harckocsikkal egyáltalán nem rendelkeznek. Mindösszesen 572 különböző páncélos jármű adja a hadsereg gerincét. Ezt egészíti ki egy 21 önjáró lövegből és 54 vontatott lövegből álló tüzérség. A litván fegyveres erők tehát egészen biztosan képtelenek lennének megvédeni a folyosót, ezért is érdekes, hogy miért léptek fel ilyen erélyesen.

Lengyelország képvisel erőt a térségben

Ennél azonban kicsit jobb a helyzet.

A folyosó déli oldalán komoly erőt képvisel Lengyelország, és kizárt, hogy egy, a Suwalki-folyosó elfoglalására tett orosz kísérletre ők ne adjanak választ. A lengyel hadsereg még akkor is nagyon ütőképes, ha a még meg nem érkezett eszközökkel (200 Abrams harckocsi, F35-ös vadászgépek, új Patriot ütegek) nem számolunk.

A lengyel haderő tekintélyes 120 ezer fős aktív állománnyal bír. Jelenleg is több mint 90 vadászgépük, 207 forgószárnyasuk ezen belül pedig 30 harci helikopterük van.

A lengyel szárazföldi erők 863 alapvetően jó állapotú harckocsival rendelkeznek, köztük több mint száz modern Leopard A2-es is található. Ezt 4 ezernél is több különböző páncélozott harcjármű egészíti ki, ráadásul a tüzérségük több mint 600 önjáró lövegből áll, és közel 200 rakéta indítójuk is van. Ha ez nem lenne elég a lengyel légvédelem is igen acélos. Különösen most, hogy saját Patriot ütegeik is vannak, melyek száma bővülni fog és amerikai ütegek is vannak az országban.

Emellett érdemes a térségben állomásozó NATO erőkről is beszélni. Lengyelországban jelenleg több ezer főnyi amerikai katona állomásozik, emellett Litvániában is vannak német katonai egységek.

Mindent összevetve tehát, habár a balti államok nagyon gyengék, összeségében az amúgy valóban nehezen védhető Suwalki-folyosó közelében komoly NATO erők állomásoznak.

Mindent összevetve tehát, habár a balti államok nagyon gyengék, összeségében az amúgy valóban nehezen védhető Suwalki-folyosó közelében komoly NATO erők állomásoznak.NATO tagok veszik körbe Oroszországot nyugatról

Az orosz hadsereget leköti Ukrajna

Ezek ereje nem mérhető Oroszország haderejéhez, de kétségtelenül nagy károkat tudnának okozni az oroszoknak és egy konfliktus esetén hamar a térségbe sietne a többi NATO ország hadereje is. Oroszország haderejének ráadásul most egy nagyon jelentős részét leköti az ukrajnai háború és komoly sérüléseket is szenvedett az orosz hadsereg, amiket idő lesz helyre hozni, így nem is tudna egy ereje teljében lévő orosz sereg lecsapni a Baltikumra.

Ha ez nem lenne elég egy ilyen támadás esetén a légierő használatát mindkét fél elfelejthetné, mert mindkét oldalról komoly légvédelmi kapacitások vannak a térségben és rakétatámadások ellen is fel van készülve a NATO (lengyel Patriotok), éppúgy mint az oroszok.

Összességében így azt lehet mondani, hogy valójában még ha a balti államokat gyorsan le is tudná gyalulni az orosz gőzhenger, akkor is épp a Suwalki-folyosónál már komoly lengyel ellenállásra számíthatna és a jelenlegi háborús helyzetben még akkor is veszélyes lenne új frontot nyitniuk, ha nem NATO tagokról lenne szó.

Nem valószínű, hogy az oroszok háborút indítanak

De mivel NATO tagokról van szó, így az oroszok a teljes NATO haderővel néznének szembe egy esetleges agresszió esetén, a NATO pedig konvencionális háborúban nem kérdés, hogy le tudná nyomni Oroszországot, az atomháború pedig mindenki végső pusztulását hozná, ami viszont Oroszországnak sem érdeke. A nyílt orosz támadásnak tehát kicsi az esélye, mert túl nagy kockázatot vállalnának vele, ehelyett egyéb eszközökkel gyakorolhatnak majd nyomást Litvániára. Hosszú távon azonban a leginkább ésszerű az lenne, ha a litvánok felhagynának a blokáddal, annak érdekében, hogy mérsékeljék a háborús kockázatot.