Már épül az új világrend - a kínai fegyverarzenál elképesztő léptékben fejlődik

Kína hadiipara elképesztő sebességgel fejlődik. A minapi, Szaúd-Arábiában tartott nemzetközi fegyverkiállításon, bemutatón a kínai pavilon alapterülete a legnagyobb volt a kiállítók közül, megelőzve a világ legnagyobb fegyverexportőrét, az Egyesült Államokat és a második helyen álló Oroszországot. Peking, amellett, hogy katonai tervezőirodái ontják az új ötleteket, a szokatlan elveken működő fegyvereket, megőrizte fogékonyságát más országok korszakalkotóan új, vagy hagyományos, de sikeres termékei iránt is.

Így szinte egy az egyben lekoppintotta az ukrajnai háborúban az oroszországi támadó drónok, a Shahed 136-osok ellen nagyon jó eredménnyel bevetett Gepard harcjárműveket.

Itt Kínában PGZ-09-eseknek nevezik őket. Sőt, a pekingi hadmérnökök kiegészítették, összekombinálták őket csöves tüzérség plusz rakétákkal – követve az oroszországi példákat is (Pancir-S1). És a kínaiak átvették az oroszországiaktól a csereszabatosságot is. A régebbi, már az aktív szolgálatból kivont, de még működőképes légvédelmi rakéták – esetleg azok földi célpontok támadására átalakított változatai – indíthatók a modernebb későbbi légvédelmi rendszerekből is.

Ezekhez csatlakoznak a drónok ellen bevetendő kisebb teljesítményű lézer-fegyverrendszerek is. Ezek a nagyobb porszívók áramfelvételétől, teljesítményétől, a 3 kilowattos szinttől a 30 kilowattosig terjednek.

A legkisebb, a 3 kilowattos GRL-300-as, egy teherautóra applikált lézerberendezés. Radarja több mint öt kilométerről érzékeli a lassabban haladó, kisebb méretű ellenséges drónokat. Az 5-2 kilométeres sávban beméri, és amikor az ellenséges drón egy kilométerre megközelíti a védett objektumot, lézerrel csapást mér a drónra, amely ettől megsérül, lezuhan. Ezzel egy időben elektromágneses hullámot bocsát ki a drón irányába, amely esetleg megbénítja annak irányítási rendszerét. Kínai sajátosság: a felhasználást részletezve kitér rá, hogy nemcsak ellenséges drónok, hanem a kínai ünnepeken szokásos repülő lampionok, a Kongmingek, madarak, sőt gyerekek-felnőttek által eregetett sárkányok levadászására is alkalmas.

A védendő objektumok között első helyen említi a pártbizottságok épületeit. És nem kevésbé „kínai” a megjegyzés: olcsó eszköz.

A legnagyobb, a 30 kilowattos LW-30-as lézerberendezés már páncélozott, nagy méretű járműre applikált. Csendes Vadász néven ismerik a nemzetközi piacon. A szaúdiak is vettek belőle, és hírek szerint nem bánták meg.

Több tucatnyi, a huszik által indított nagy hatótávolságú drónt lőttek le velük. És a Csendes Vadász egy leadott lézer-lövése (legalábbis a felhasznált elektromos energia ára alapján) kevesebb mint egy dollárba került.

Ime a ZC-100-as mikrohullámú területvédő berendezés, amely nem nagy méretű, a harci felületet adó nyolcszögű antennája másfélszer másfél méteres. Gyakorlatilag bármilyen támadót megállít. A harci drónokat már 500-1000 méteres távolságból megbénítja. A földi támadó járműveket a nagy erejű impulzus 50-100 méteren belül, az esetleg a vízről támadó hajókat, rohamcsónakokat 20-50 méteres körzetben állítja meg.

És az egész berendezés kevesebb mint egy tonnát nyom. A harci antenna – amely a célpont felé fordulva hatalmas erejű mikrohullám-impulzust bocsát ki, - ezzel állítja meg a támadót - 360 fokban forgatható egy beépített szervomotor segítségével. Működtetéséhez kizárólag elektromos áram szükséges, átlagos teljesítménye 5-10 kilowatt. Nagy előnyének tekintik - és ezért ajánlják terror-elhárításra, középületek védelmére is -, hogy nem öli meg a járművekben, hajókban lévő embereket.

Mindez a China Defense honlapon (egyfajta hadiipari online bazár) található. Ez a fórum mindent kínál, Shahed-136-os iráni gyártmányú drónt is (tízezer dollárért) és annak kínai lekoppintott változatát, a Sunflower-200-as Kamikaze Attack Drone-t is (árat csak írásos érdeklődésre, az érdeklődő adatai ellenében adnak).

A honlapot ezelőtt öt évvel hozta létre Sencsenben Qin Renping, a kínai haditengerészet nyugállományú ezredese.

Hogy nem a levegőből szippantotta az ötletet, azt az együttműködő partnerek tekintélyes listája jelzi. Néhány „nagy név” erről:

NORINCO

China North Industries Group Corporation – a világ egyik legnagyobb hadiipari centruma, pekingi székhellyel. Szigorú amerikai szankciók sújtják, amelyeket még Donald Trump rendelt el elnöksége idején és amelyeket Joe Biden tovább keményített.

A Politico európai kiadása szerint 2022-ben Kína (NORINCO) kézifegyvereket, repeszmellényeket és drón-alkatrészeket szállított Oroszországnak.

AVIC

Illusztráció egy kínai Chengdu J-20 vadászbombázóról. A J-20 vadászbombázó egyike a világ legrejtélyesebb fegyvereinek. Kép - Shutterstock

Aviation Industry Corporation of China – 1951 óta létező állami vállalat. Globális cég, szerte a világban félmillió alkalmazottja van.

A Washingtonban működő – állítólag a Pentagon szoros felügyelete alatt álló – C4ADS nevű, adatfeldolgozásból élő katonai kutatóintézet tavaly jelentette, hogy az AVIC alkatrészeket adott el Oroszországnak a Su-35-ös modern nehéz vadászbombázóhoz.

Az ipari információszerzés nem áll távol az AVIC-tól sem, legalábbis a The Wall Street Journal szerint. A kínai hadiipari óriásvállalat hackerei évekkel ezelőtt betörtek az amerikai Joint Strike Fighter programba. Az F-35-ösről, a nyugati világ következő, az F-16-ost leváltó, ötödik generációs vadászbombázójáról szóló programból az amerikai lap írása alapján olyan elemeket „emeltek át”, amelyeket később beépítettek az ötödik generációs Chengdu J-20-as és a két hajtóműves Shenyang FC-31-es szupergépeikbe.

A pekingi vezetés a J-20-as gépek korábbi altípusaiba még az oroszországi eredetű, a Szaljut vállalat által kidolgozott AI-31-es hajtóműveket építette be, majd a későbbi modellek már a kínai fejlesztésű WS-10/15-ös motorokkal repültek. Kína a szupergépei felfegyverzésében is élt a világ vezető hadiipari vállalatai által kifejlesztett eszközök alkalmazásával. Például a J-20-as gép felfegyverzésére felhasználták az orosz hadiipar egyik legsikeresebb fejlesztését, a Kh-59 Óvod (Bögöly) kombinált meghajtású (rakéta és sugárhajtás/turbina) levegő-föld, levegő-hajó cirkáló rakétáit.

Noha 1980-ban készült el az első változat, ma az oroszországi űr- és légierő (VKSz) legmodernebb ötödik generációs Su-57-es gépére is felszerelhető a legújabb, elegáns formatervezett Kh-59MK2-es, amely egyáltalán nem hasonlít az eredeti bumfordi Bögölyre.

China National Nuclear Corp.

CNNC – a kínai atomfegyverkezést és az atomenergia polgári felhasználását felügyelő állami vállalat, „mindössze” százezer alkalmazottja van. A fejlesztési filozófiájuk szerint a kezdeti időszakokban (a XXI. század eleje) kapcsolatokat építettek, közös projekteket valósítottak meg az oroszországi és a nyugati (CANDU – kanadai) nukleáris erőmű-technológiák kidolgozására. Később ezt a stratégiai iparágat teljes egészében saját fejlesztésűre profilírozták át, titkosították a tevékenységet – miközben az USA bevonta a szankciós listába a CNNC-t is. Ma az állítólag környezetbarátabb, kevesebb kockázatot rejtő, az urán-bázisúról a tórium-alapú, nagy hőmérsékletű folyékony sóval hűtött-energiaátadott erőművön dolgoznak.

Rossz nyelvek szerint erre a kisebb méretű, krízishelyzetben gyorsabban leállítható nukleáris blokkra, mint energiaforrásra akarják átállítani a kínai polgári hajózás után a hadihajóikat is.