Orbán és Macron is Közép-Ázsiába látogatott épp, amikor a régió nagy változás előtt állhat

Ahogy az Eurasia Center oldalán az elemzésében Veres Szabolcs felhívja rá a figyelmet: 2023. november 1-jén Emmanuel Macron francia elnök, majd november 2-án Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke tett hivatalos látogatást Kazahsztán fővárosába, Asztanába.

Szintén november 1-jén Asgabat adott otthont a 16. alkalommal megrendezett Közép-Ázsia – Dél-Korea együttműködési fórumnak, melyen mind az öt közép-ázsiai ország és Dél-Korea külügyminiszterei személyesen képviseltették magukat.

Egy nap múlva, 2023. november 2-án Franciaország miniszterelnöke a Kazahsztánnal szomszédos Üzbegisztánba is látogatást tett, melyre a francia diplomácia történetében először került sor.

Egy nappal később, 2023. november 3-án pedig a szintén Közép-Ázsia területileg legnagyobb országának fővárosában került megrendezésre a Türk Államok Szervezetének tizedik jubileumi csúcstalálkozója, amelyen a házigazda Kazahsztán elnöke mellett Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán és a szervezetben megfigyelői státusszal rendelkező Magyarország és Türkmenisztán vezetői is részt vettek, amely találkozó, a korábbi Türk Tanács nevet viselő 2009-ben négy alapító tag – Azerbajdzsán, Kazahsztán, a Kirgizisztán és Törökország –

által létrehozott platform a 2021-es, isztambuli csúcshoz hasonló mérföldkövet jelentett a szervezet életében.

Magyar-kazah találkozó

A november eleji asztanai kazah-magyar tárgyalások eredménye a magyar fél számára pozitívnak mondható. Ugyanis Orbán Viktor hivatalos kazahsztáni látogatása során Asztana végül jóváhagyta Budapest számára a magyar MOL vállalat részvételét a nyugat-kazahsztáni Rozskovszkoje gázkondenzátummező és a kínai Sinopec konszern közös fejlesztésében és üzemeltetésében.

Emellett pedig magyar cégek több naperőmű építésére is kötöttek szerződést, amelyek Kazahsztán több régiójában fognak működni. Emellett kulturdiplomáciai szempontból a Petőfi emlékév keretében Asztana egyik utcáját Petőfi Sándor magyar költőről nevezték el.

Moszkva elítélte

Emmanuel Macron francia elnök látogatása Kazahsztánba és Üzbegisztánba rávilágít a Párizsban érzett francia gazdasággal kapcsolatos nyugtalanságokra és a politikai instabilitásra. Franciaország elnökének közép-ázsiai látogatására akkoriban került sor, amikor Közép-Ázsia mélyreható változáson megy keresztül a térséget több mint egy évszázadon át uralt Oroszországgal fennálló kapcsolataiban.

Az ukrajnai háború nyomán az orosz befolyás változóban van Közép-Ázsiában, amit az Azerbajdzsán és Örményország közötti Hegyi-Karbahkal kapcsolatos történések megerősíteni látszanak.

Macron látogatásának fontosságát jelzi, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elítélte a „szomszédok, barátok és szövetségesek” Moszkvától való elrántására irányuló kísérleteket.

Miközben Oroszország hosszú háború elé néz és hosszú háborúra is készül, Ukrajna pedig attól tart, hogy a nyugati támogatás megrontja Moszkva erőinek visszatartását, a párhuzamos import kérdése buktatónak bizonyulhat a Közép-Ázsia és az EU közötti kapcsolatok felmelegedésében.

Ugyanilyen fontos téma a Közép-Ázai számára a kínai befolyás mérsékelése. Noha Pekingnek még viszonylag csekély katonai jelenléte van a régióban, gazdasági lábnyoma Közép-Ázsiában jelentősen megnőtt az elmúlt években, mivel a kínai Övezet és Út kezdeményezés (BRI) „Öv” szakasza a Kínából Közép-Ázsián keresztül Európába tartó szárazföldi útvonalakra vonatkozó szaksza Peking számára is kiemelt terület.

Franciaország és az EU reménye azzal kapcsolatban, hogy egy Kínával (és Oroszországgal, tágabb értelemben pedig a türk világgal és Indiával) közvetlenül határos régióban képes lehet elérni egy komoly politikai, pénzügyi és gazdasági befolyást.

Macron közép-Ázsiai útját követően azonban abban bízik, hogy látogatásával kihasználhatja az ukrajnai háború adta stratégiai lehetőséget a régióban úgy,

hogy Oroszország néhány “hagyományos” partnerét nyugat felé fordítsa.

Emellett Franciaország stratégiai lépéseit Közép-Ázsiában az a megközelítés vezérli, amelynek célja a regionális hatalmi dinamika egyensúlyának megteremtése, az energiaforrások diverzifikálása, valamint a kritikus ásványi anyagok stabil ellátásának biztosítása Franciaország fenntartható technológiai fejlődéséhez.

Ugyanakkor Franciaországnak az Üzbegisztánnal való együttműködés megerősítésére irányuló szándékos erőfeszítései lehetőségek sokaságát eredményezhetik Taskent számára a politikai együttműködésre, a gazdasági növekedésre összpontosítva.

A jövőre nézve a Franciaország és Üzbegisztán közötti partnerség jövőbeli kilátásai ígéretesek, és kölcsönös előnyöket kínálnak politikai, gazdasági és környezeti dimenziókban.

Egymás erősségeit kihasználva és a kihívásokat közösen kezelve mindkét nemzet sokat nyerhet, hozzájárulva a regionális stabilitáshoz, a gazdasági növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez az elkövetkező években.

Tekintettel a világban zajló egyre feszültebb geopolitikai és gazdasági eseményekre a közép-ázsiai diplomáciai dömping a régió országainak azon álláspontját erősíti, amely a gazdasági kapcsolatok prosperitását és a fegyveres konfliktusokból történő kimaradást privilegizálja.

Ennek jele a Türk Államok Szervezetének jubileumi ülésén elhangzottak is, melyek a szervezet jövőjével kapcsolatban a világban zajló geopolitikai tömbösödést tovább szakíthatják azáltal, ha sikerül a türk világ integrációját magasabb szinten érvényesíteni, amely egység a régióval szomszédos Kína, valamint Oroszország számára is komoly kihívást eredményezhet.

A teljes elemzést megtalálja az Eurasia Center oldalán.