Kiábrándító számok érkeztek a beruházásokról, de az autógyártás jól húz

A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, a közigazgatás nemzetgazdasági ágban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett.

A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévitől 2,2%-kal maradt el.

Ezen belül az építési beruházások volumene 2,4%-kal csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké 0,7%-kal volt több az előző negyedévi szintnél.

2023 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A beruházási tevékenység volumene 12,1%-kal mérséklődött.
• Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60%-át képviselő építési beruházásoké 22%-kal csökkent,
• ugyanakkor a 40%-át kitevő gép- és berendezésberuházásoké 6,8%-kal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 7,8%-os volumennövekedésének tulajdonítható.
• A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 55%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 9,1%-kal csökkent.
• A beruházások 15%-át realizáló költségvetési szerveknél 10%-kal volt több az egy évvel ezelőtti szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye.
• 2023. január 1-jétől korábban néhány 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság által ellátott feladatot központi költségvetési szerv vett át. Az átsorolás a vállalkozások beruházási teljesítményére jellemzően csökkentőleg, míg a költségvetési szervek beruházásaira növelőleg hatott.
• Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 24%-kal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől.
• A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenháromban csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a tárgynegyedévben a fejlesztések 6,3%-kal növekedtek.
• Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egyszámjegyű, a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedésével magyarázható, amelyet főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott.
• A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult.
• Növekedés jellemezte továbbá a gumi-, műanyag- és építőanyagipar, az elektronikai ipar, valamint a gép, gépi berendezés gyártása alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű mérséklődés volt tapasztalható.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 18%-át megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 29%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése határozta meg.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél némileg mérsékeltebben, 27%-kal csökkent, a kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések visszaesése állt.
• A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 11%-os volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése volt.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 21%-kal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók nagymértékben csökkentették az építési, kisebb mértékben az import gépekkel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
• A közigazgatás nemzetgazdasági ág 9,3%-kal növelte a beruházások volumenét, a központi közigazgatási szervek bővülő fejlesztéseinek következtében.