Kihívások a költségvetés tervezésében - elemzést adott ki az ÁSZ
HírekA középtávú költségvetési tervezés miként tudja támogatni az éves költségvetés tervezése során az Alaptörvény adósságszabályra vonatkozó rendelkezésének érvényesülését – ezt vizsgálta meg az Állami Számvevőszék elemzése.
A középtávú költségvetési tervekben meghatározott célkitűzések és az éves központi költségvetés információi, valamint ezek rugalmas összehangolása befolyásolja az adott ország nemzetközi és hazai megítélését, meghatározza az állami szerepvállalás, a központi költségvetés és a fejezeti gazdálkodás kereteit.
A kormányzat 2015-től kezdődően előbbre hozta az éves költségvetés teljes tervezési folyamatát, lehetővé téve az éves költségvetés korábbi elfogadását. Ezzel megnövekedett felkészülési időt biztosított a költségvetési törvény következő évi végrehajtásához is.
A középtávú tervezés az éves költségvetési tervezés kiindulópontját jelenti, azonban az éves tervezés során természetesen igazodni kell a változó körülményekhez is, ezért a középtávú és az éves tervadatok között szükségszerűen eltérések lehetnek.
Az ÁSZ szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a középtávú tervezés fejezeti szinten történik, így nem azonosítható be, ha a középtávú és az éves tervezés fejezeti adatai közötti eltérések esetleg hosszabb távú szakpolitikai célkitűzések érvényesítésére vezethetők vissza.
Az sem, ha az adott fejezet tartalmi, szerkezeti módosulásából fakadnak. A szakértők kiemelik, hogy ez nem kellőképpen támogatja a stratégiai tervezési szempontok nyomon követését és érvényesítését. Emiatt korlátozottan járulnak hozzá az éves költségvetés egészét érintő célkitűzések stratégiai tervezéséhez, ami az Alaptörvényben rögzített adósságszabály érvényesítését is érintheti.
Az elmúlt években a tervezés pontosságát a változó körülmények és a COVID-19 járvány okozta gazdasági sokkhatásokon túl, a hazai költségvetésből megelőlegezett uniós támogatások megtérítésének időbeli bizonytalansága is nehezítette.
Ennek ellenére a gyorsan változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodott az éves költségvetés tervezése. A 2021-ben megemelt államháztartási hiány megteremtette a költségvetési mozgásteret a pandémia okozta negatív gazdasági hatások mérséklését célzó gazdaságvédelmi intézkedések végrehajtásához.
A következő néhány év nagy kihívása lesz a COVID-19 járvány kezeléséhez szükséges intézkedések miatt megbomlott költségvetési egyensúly fokozatos helyreállítása. Mind a bevételek prognosztizálása, mind a kiadások ütemezése annyira összetett feladat, hogy sikeresen nem oldható meg ad hoc jelleggel, egymástól elkülönült éves tervek sorozataként, hanem célszerű legalább három év távlatában megtervezni az évről-évre megtehető lépéseket. Ezek azután jól megjeleníthetők az éves költségvetésekben. Következésképpen célszerű nagyobb figyelmet szentelni a középtávú költségvetési tervezésnek, módszerei fejlesztésének és finomításának, valamint annak, hogy a középtávú költségvetési tervek előirányzatait miként lehet időtálló módon beépíteni az éves költségvetésekbe.
Az ÁSZ elemzése itt érhető el
