Kihúzza a háborút az orosz gazdaság, hatalmas a külkereskedelmi többletük
HírekA magas energiaárak és az importkorlátozások miatt 1994 óta nem látott külkereskedelmi többletet, 58 milliárd dollárt regisztráltak az orosz gazdaságban az év első három hónapjában, amiből egy hónap már a háborús időszakra esik. Az orosz jegybank közlése szerint elegendő arany és kínai jüan tartalékuk van. Ennek ellenére óriási recesszió vár az orosz gazdaságra idén.
A szankciók hatására az import visszaesése és az energiaárak elszállása miatt az orosz gazdaságban 1994 óta nem látott külkereskedelmi többlet alakult ki idén az első negyedévben - az orosz pénzügyminisztérium állítása szerint.
Az első negyedévben 58 milliárd dollár külkereskedelmi többlet jött össze, ami a tavalyi szint duplája. Az idei év egészében pedig a tavalyi szinthez képest 100 milliárd dollárral magasabb külkereskedelmi többlettel kakulál Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.
Az orosz jegybank legfrissebb közlése szerint elegendő arany és kínai jüan áll rendelkezésükre, a kínai fizetőeszköz tartalékolása az olajeladásoknak köszönhető, a kínaiak ugyanis nagyrészt jüanban fizetnek.
A Nemzetközi Valutaalap eddigi becslései szerint az orosz gazdaságban ennek ellenére idén súlyos, alsó hangon is 11-12 százalékos recesszió várható, de a magas energiaárak gyakorlatilag a Moszkva ellen bevezetett szankciókat is ellensúlyozni tudják a külkereskedelmi bevételek szempontjából.
A devizában lejáró orosz vállalati és állami adósság lejáró részleteinek fizetése továbbra is súlyos probléma, a háború költségei pedig hatalmas terhet jelentenek a költségvetésnek.
Emellett a gyenge rubel, az infláció, az áruhiány, és a reálfizetések csökkenése a lakosság mindennapjaiban okoz súlyos gondokat.
Az orosz állam devizában lejáró adósságaival kapcsolatban a technikai/szelektív fizetésképtelenségét a legtöbb hitelminősítő már korábban jelezte.
A napokban a Standard & Poor's hitelminősítő "szelektív nemteljesítésre" rontotta Oroszország devizaadós-besorolását, mivel megnőtt annak kockázata, hogy Moszkva nem lesz képes és hajlandó teljesíteni a külföldi adósok felé vállalt kötelezettségeit.
A hitelminősítők a szankciók miatt már le is vették Oroszországot a minősített országok sorából.
Az orosz pénzügyminisztérium már korábban közölte, hogy idén nem tartanak államkötvény aukciókat, mert a hozamok csillagászati magasságban lennének.
Az orosz fizetésképtelenség kockázatát biztosító papírok (CDS) olyan magasságba emelkedett, hogy gyakorlatilag biztosra veszik a devizatörlesztések leállását.
Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az orosz államadósság a GDP-hez mérten 20 százalék körül állt tavaly, ami kifejezetten alacsony ráta, és a tartozás nagy része nem devizában denominált.
Az elszigeteltség és a szankciók ellenére az egyetlen mentőöv, hogy az orosz költségvetés legfőbb bevétele az energia eladásából származik, és az olaj ára éves összehasonlításban 60-65 százalékos drágulást mutat, idén pedig 25-30 százalékos áremelkedésnél járunk - az olajár erős volatilitása ellenére.
A Bloomberg számításai szerint csak az Európai Unió napi egymilliárd euróért vásárol Oroszországtól energiát a korábban lekötött szerződések szerint.
Az uráli nyersolajra pedig most Moszkva több fontos vevőjének az olaj világipaci árához képest 25-30 százalékos kedvezményt ad, így az első számú vevője Kína lett, amely egyébként is a világ legnagyobb olajimportőre.
India is hatalmas mennyiségeket kötött le Oroszországtól, annak ellenére, hogy korábban viszonylag kevés olajat vett Moszkvától, leginkább Szaúd-Arábiától vásárolt.
Az indiai importösszetétel változása egyértelműen az orosz árengedménynek köszönhető, ráadásul az indiai olajfinomítók egy része annyira modern, hogy sokfajta nyersolajat - így az oroszt is - képes feldolgozni.
