Már nem kell sokat várni az egységes európai fizetési rendszerre

Hírek2020. júl. 15.Sz.A.

Vezető európai bankok elkezdték az új európai fizetési rendszer bevezetési szakaszát, a European Payment Initiative-t, melynek célja egy egységes páneurópai fizetési megoldás létrehozása, és alapja a nálunk is már március eleje óra működő azonnali fizetési rendszer.

Az első hírek az új európai fizetéssel kapcsolatban tavaly novemberben röppentek fel, akkor még “PEPSI” (Pan-European Payment System) projekt néven futott. Akkoriban annyit lehetett tudni, hogy nagyobb bankok elkezdtek dolgozni egy új fizetési rendszer alapjainak lerakásán. Később derült ki, hogy nem „PEPSI”, hanem EPI (European Payment Initiative) lesz. Márciusra tervezték a bejelentését, de ezt a vírus eltolta most júliusra – fejtette ki Czimer József, a CAPSYS tanácsadója az „És mégis mozog a pénz... Aktuális fintech megoldások az európai nagybankoknál” című online szakmai rendezvényen.

A Magyar Közgazdasági Társaság Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztálya által rendezett online szakmai rendezvényén elhangzott: a 16 alapító bank: KBC, Deutsche Bank, Unicredit, BNP Paribas, BBVA, Caixa Bank, Banco Santander, ING, Commerzbank, Deutscher Sparkassen, DZ Bank Group, Group BPCE, Crédit Agricole, Crédit Mutuel, La Banque Postale, Société Générale. Egy új fizetési rendszer létrehozásáról van szó, amely felhasználja az azonnali fizetési infrastruktúrákat. Magyarországon idén március másodikán indult az azonnali fizetési rendszer. Ez egy olyan infrastruktúra, ahol úgynevezett sima átutalások mennek, és nagyon sok lehetőséget ad a fizetési rendszer átalakítására – hangsúlyozta Czimer József.

A szakértő kiemelte,

a 16 bank arra szövetkezett, hogy ezen infrastruktúra felhasználásával egy olyan szolgáltatást hozzon létre, ami kiváltja az eddigi rendszereket, de fel is használja azokat. Alapvetően két ágon indul: a bankkártya és az elektronikus pénztárca területén.

Az EPI célja egy egységes páneurópai fizetési megoldás létrehozása, egységes európai kártya és digitális tárca megoldással, amely egész Európán belül elfogadottságot biztosít a felhasználók számára.

A COVID-19 gazdasági válság hatásával kapcsolatban Gál Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára elmondta, a világjárvány hatásai jelentősek a pénzügyi szektorra nézve.

Lelassul az új pénzügyi szabályozási folyamat, folytatódik a vállalati szintű konszolidáció, az állam és a jegybankok szerepe felértékelődik.

A helyi-regionális pénzügyi központok valószínűleg nagyobb kihívásokkal néznek szembe, mint a vezető nemzetközi pénzügyi központok – tette hozzá.

Gál Zoltán hangsúlyozta, a digitalizáció felgyorsul, különösen a lakossági bankolást érintve. A technológiai/ e-kereskedelmi cégek és a pénzügyi szolgáltatók közötti határok elmosódnak a pénzügyi szolgáltatások nyújtásánál. Nem feltétlen a tipikus FinTech cégek vezérlik ezt az átalakulási folyamatot. A FinTech szektorra gyakorolt COVID válság hatásaival kapcsolatban kifejtette, a Visa és a Mastercard, valamint a Big Tech cégek, mint az Amazon, Facebook, Alibaba veszteségei kisebbek lesznek.

A FinTech start up szektornak egy évtizedes felfutás után komoly kihívással kell szembenéznie: tovább nő a digitális technológiák és megoldások iránti kereslet, de a nagy játékosok pozíciója felerősödik

– mondta Gál Zoltán.