Mégis bevezetik az állampolgári alapjövedelmet – Európa legnagyobb szociális programja lesz

Hírek2018. dec. 28.Növekedés.hu

Sikerült átverekedni a havi 780 eurós alapjövedelmet Olaszországban, a program áprilisban startol. Ha sikerül, ez lehet Európában a legnagyobb volumenű új szociális kezdeményezés.  Több hónapos kemény alkudozás után sikerült elfogadtatni a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését Olaszországban, amire a karácsony előtt jóváhagyott költségvetésben hét milliárd eurót tettek félre. A 2 százalékos hiánnyal újratervezett költségvetésre az Európai Bizottság is rábólintott,

az alapjövedelem forrása pedig részben a magas, úgynevezett arany-nyugdíjak adóztatása lesz.
A havi 780 eurós állami „fizetést” várhatóan hatmillióan kapják majd április végétől, addig azonban még rengeteg akadályt kell elhárítani, hogy valóban működjön a program, és minél kevesebb legyen a visszaélés. A feltétel nélküli alapjövedelmet
eddig csak kísérleti jelleggel, néhány ezer fő bevonásával és rövid időre vezettek be először Kanadában majd Finnországban, de sehol nem volt folytatása.
Igaz, az olasz rendszer ugyan az egész országra kiterjedne, de nem számít klasszikus értelemben „feltétel nélküli alapjövedelemnek”. Nem jutna ugyanis minden állampolgárnak jövedelmi és vagyoni helyzettől függetlenül, és három munkalehetőség elutasítása után elvehető vagy csökkenthető. A többi kitételt azonban teljesíti:
  1. a jogosultak pénzben és nem utalványban vagy élelmiszerben kapják a juttatást, ami
  2. havonta és állampolgári jogon jár, és
  3. ha szűkösen is, de elegendő az alapvető megélhetéshez.

Kinek járna?

A program sokat változott az új kormány megalakulása óta, és a jövedelemre jogosultak köre egyre inkább szűkült, míg az alapjövedelemre elkölthető éves keret csökkent. Jelenleg évi kilenc milliárd eurót szánnak 2019 és 2021 között a programra, 2019-ben a későbbi bevezetés miatt ez az összeg várhatóan hétmilliárd euró lesz. A legutolsó információk szerint a kormány már hatmillió elektronikus kártyát legyártatott, amivel a jogosultak kérhetik a havi 780 eurós „fizetést”.
Nem háztartásonként, hanem egyénileg jár a juttatás, de figyelembe veszik, hogy egy családon belül az egyik házastárs dolgozik-e, és ha igen, akkor valamivel kevesebb az inaktív házastársnak jutó alapjövedelem.
A vagyoni helyzetet is figyelembe veszik: akinek egynél több lakása van, de nincs munkája, szintén egy csökkentett összegre jogosult (480-500 euró). A családban nevelt gyerekek számától függően az alapjövedelem kiegészül további támogatásokkal. Az alapjövedelmet kérvényezni kell: az eddigi segélyezési tapasztalatok alapján a feltételeknek megfelelő állampolgárok előreláthatólag 80-90 százaléka él majd a lehetőséggel.

Kísérlet, amelyben egy egész ország részt vesz

Az olasz program bevezetése és működőképessége már csak azért is érdekes, mert Európában több baloldali párt is a zászlajára tűzte ezt a követelést, de kormányzati szintre eddig sosem került. Közgazdasági kísérletként nézve pedig a legfontosabb kérdés, hogy mennyire reális az évek óta egy helyben toporgó olasz gazdaság kimozdítása, melyet a fogyasztás fellendítésétől várnak a törvény kidolgozói.
A hagyományosan magas munkanélküliséggel küszködő déli tartományokban egyelőre nem látszik, miként lehet megvalósítani hosszú távon a programot, és három munkalehetőséget felkínálni az alapjövedelemből élőknek.
A legnagyobb problémának egyelőre nem is az anyagi háttér biztosítása, sokkal inkább a munkaügyi központok átalakítása és „beüzemelése” jelenti. Elemzők szerint nem elég a rendelkezésre álló szűk négy hónap a központok megfelelő összekötésére és a rendszer felgyorsítására, ami elvileg a munkalehetőségek felkínálásának alapja lenne, amihez számítások szerint másfél-két évre lenne szükség. A másik probléma a képzési lehetőségek biztosítása:
a jövedelem másik feltétele ugyanis a heti rendszerességű (át)képzés, ami a munkába állást könnyítené.
Azt is lehetetlen megjósolni, hogy alapjövedelem mennyire támogatja majd a feketemunkát, és hogyan hat majd a gazdaságra. Az alapjövedelem ellenzői szerint ugyanis a gazdasági növekedést nem a fogyasztás ilyen jellegű serkentésével, hanem a beruházások emelésével és a vállalati versenyképesség növelésével lehetne fenntarthatóan támogatni.

Politikai nyomásra kikényszerítették 

A tavaly márciusban kormányra került elitellenes Öt Csillag Mozgalom legfőbb programpontjáról eleinte hallani sem akartak Brüsszelben, de még a koalíciós partner, a Matteo Salvini vezette Liga is idegenkedett a bevezetésétől.
A választásokon több mint 30 százalékot szerző Öt Csillag azonban ehhez kötötte a kormányon maradást, ez volt ugyanis a legfőbb választási ígérete,
az alapjövedelmet így gyakorlatilag kikényszerítették. Az olasz politikai paletta ugyanis annyira töredezett, hogy ma az Öt Csillag Mozgalom nélkül gyakorlatilag nem lehet kormányt alakítani, még úgy sem, hogy a márciusi választásokon még gyengébben szereplő Liga ma már 30 százalékos támogatottságnál jár. A koalíciós partner ellenállásának megtörése azt jelentette, hogy a Giuseppe Conte jogászprofesszor vezette kabinet programjába és a koalíciós szerződésbe is be kellett venni az alapjövedelmet. A 2019-es költségvetés brüsszeli elfogadtatása is hónapokig bizonytalanságot hozott: az eredeti tervek szerint 2,8 majd 2,4 százalékos GDP-arányos hiányt nem fogadta el az Európai Bizottság, jogosan arra hivatkozva, hogy
az olasz állam adóssága 2300 milliárd euró, és a GDP-hez viszonyítva a második legmagasabb arány Európában (131 százalék).
Az olasz gazdaság 2019-ben várhatóan mindössze egy százalékkal bővülhet, és még mindig nem érte el a válság előtti szintet, ahogy a munkabérek sem. Az államadósság csökkentése, ami Brüsszel és az euróövezet elvárása lenne, így teljesíthetetlen, az olasz társadalomban felgyülemlett feszültségek és a szegénység növekedésének kezelésére azonban működőképes választ adhat az alapjövedelem - legalább részlegesen. A sikertelensége azonban óriási kockázatokat hordoz: a programmal kampányoló Öt Csillag bukását, és ezáltal kormányzóképtelenséget hozhat, ami kockáztathatja a többi frissen bevezetett jóléti intézkedést is. Szabó Anna