Megszűnt egy különös eszköz, a betéti kamatsapka

Április elsejétől megszűnt a banki betétekre előírt kamatsapka. Ez a rendelkezés a magánszemélyek nagyobb összegű, valamint a vállalatok és intézményi befektetők betétjeire adható maximális kamatot korlátozta eddig.

A kormány 2022 őszén vezette be a kamatstopot a betétekre, miután a jegybank irányadó kamata 18 százalékra emelkedett, és kiderült, hogy nagyon sokan – főleg intézmények, privátbanki ügyfelek – ebben fialtatták a pénzüket. 

Ez alapján 2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek (majd 2023 végétől a vállalkozások) nem kaphattak a kereskedelmi bankoknál elhelyezett – látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű – betétjeik után a 3 hónapos diszkontkincstárjegy (dkj) aktuális aukciós átlaghozamánál magasabb kamatot.

Az állam azt szerette volna ezzel elérni, hogy a pénzek inkább az állampapírok felé mozduljanak, és így közvetlenül az államháztartást finanszírozzák, a vállalatok pedig inkább beruházásban gondolkozzanak (a magas állampapírkamat csak a lakossági ügyfelekre vonatkozott).

Mostanra azonban értelmét vesztette az intézkedés, hisz a jegybanki alapkamat 8,25 százalékra csökkent, a legutóbbi 3 hónapos aukciós dkj-átlaghozam 6,59 százalékos volt, ennél érdemben többet a bankok sem tudnának adni.