MNB: Jók a magyar gazdaság alapjai, a második félévben erősödik a növekedés

Hírek2023. márc. 30.Szabó Anna

A második félévtől gyorsabban csökken az infláció és bővül a gazdasági növekedés - derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentéséből. Az ársapkák kivezetése egy százalékponttal emelheti az inflációt. Erős az export teljesítménye, és magas a beruházási ráta. Az inflációt csökkenti az alacsonyabb szállítányozási és energiaár, és a kisebb fogyasztás.

Nem lettek kisebbek a makrogazdasági kockázatok az elmúlt negyedévben – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója az Inflációs Jelentés mai ismertetésén.

Mint montda, az infláció elérte a tetőpontját, és lassú csökkenésnek indult, elkezdtek csökkenni az élelmiszerárak, de a szolgáltatások árindexe nőtt,

Az év elején tovább hűlt a gazdaság, az év második felében a dinamika élénkülésére lehet készülni.

Az MNB előrejelzése szerint a GDP növekedés

  • idén 0-1,5%
  • jövőre 3,5-4,5%
  • 2025-ben pedig 3,0-4,0 % lehet.

Bizakodásra ad okot, hogy

  • a gazdaság fundamentai jók,
  • a munkaerőpiac feszes,
  • a folyó fizetési mérlegben trendszerű javulás lesz
  • 2022-ről 2023-ra megfeleződik a folyó fizetési mérleg deficitje
  • csökken az infláció

Az inflációról szólva Balatoni András kiemelte: 2022 első feléig a külső felében a külső tényezők határozták meg az inflációt, a második felében pedig a belső tényezők aránya emelkedett.

A feldolgozott élelmiszerek becsült árrésének jelentős emelkedését regisztrálták 2019-hez képest 124 százalékos volt az emelkedés, a piaci szolgáltatásokban pedig volt egy jelentős átárazás az év elején, pl. telekommunikációs szolgáltatásoknál.

Az inflációt csökkentő főbb tényezők:

  • mérséklődtek az energiaárak a háború előtti szintre
  • a szállítási költségek a járvány előtti szintre csökkentek
  • kiskereskedelem forgalma csökken, fegyelmezi az árazási magatartásra
  • csökkennek az inflációs várakozások a vállalatoknál
  • tartós dezinflációs folyamatokra számítanak a vállalatok

Összességében idén 15-19,5 százalékos inflációsra számítanak a jegybank elemzői idén, a nagy szórás azt jelenti, hogy jelentősek a bizonytalanságok

2024-ben 3.5-ig mehet le az infláció üteme, és 2025-ben érhetik el az MNB inflációs célját, ekkor 2,5-3,5 százalék körül alakulhat a drágulás üteme.

Átmeneti a GDP zsugorodása

Idén az év első három hónapjában csökkent a magyar GDP, az év/év indexek is negatívba fordulnak, de a második félévben az erős fundamentumok miatt – elsősorban a munkaerőpiac miatt – de a magyar gazdaásg növekedési képessége 3-4 százalék között van.

Idén a reálkeresetek mellett a fogyasztás volumene is csökken, jövőre már élénkülhet a háztartások fogyasztási kiadása, és a reálbérek bővülő pályára állnak. Idén 14 százalék körüli béremelés várható.

beruházások 4,4 százalékkal csökkennek idén a működési költségek és a bizonytalanság miatt, jövőre már 4,2 százalékos növekedés várható, mert a gazdaság fundamentumai erősek, jók a növekedési kilátások

Balatoni András kiemelte: nominálisan a beruházási ráta magas, 28 százalékos, de ebben az is benne van, hogy drágulás volt az elmúlt időszakban, a reálberuházás szintje ezért alacsonyabb.

A bizonytalanság ellenére az ipari export kilátásai növekedtek, a hazai kivitel növekedése folytatódott - tette hozzá.

Mint mondta, idén a nettó export hozzájárulása pozitív lesz, jövőre pedig már a belső kereslet is pozitívan járul hozzá a GDP növekedéshez

Miért ellenálló a hazai munkaerőpiac?

A munkaerőkereslet továbbra is erős, az üres álláshelyek száma tovább emelkedett, emellett a béremelések továbbra is magas szinten vannak: 10-15 százalékos szinten vannak.

A tavalyi év után idén is jelentősen nőhetnek a bruttó bérek, 14 százalékos lehet a béremelkedés mértéke, fontos tényező, hogy a vállalati profitok teret adnak a munkabéremelésekre.

Az államadósság csökkenő pályán van, és 2025 végére 65 százalékra mérséklődik a GDP arányában az MNB előrejelzése szerint. Ennek része, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya mélypontra süllyedt, a GDP arányában 8,1 százalék volt az energiaárak miatt, idén 3,8 százalékra csökken a folyó fizetési mérleg hiánya

2024-től pozitívvá válik a külső finanszírozási képesség.

Fő kockázatok

A Monetáris Tanács által jelzett legfontosabb kockázatok

- a lassuló globális konjunktúra

- a másodkörös inflációs hatások

- a tőkekivonás a feltörekvő piacokról

- az alacsonyabb fogyasztás.

Kérdésre válaszolva Baksay Gergely, az MNB főközgazdásza kiemelte: az ársapkák kivezetése egy százalékponttal növelhetik az inflációt.