Mol vezér: Egész Európa gazdaságát kormányzati szobákból intézik

Hírek2022. okt. 19.K.M.

El kell fogadni, hogy az energia nem olcsó és ez szemléletváltozást követel a lakosságtól, a vállalatoktól és kormányzattól is - emelte ki Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója a Portfolio a Budapest Economic Forum 2022 konferenciáján. Spórolni kell az energián és nem kinevetni azt, aki például hideg vízzel zuhanyzik.

Jövőre hiányozni fog 35-40 milliárd köbméter földgáz Európában. Ez nem politikai kérdés, emelte ki Hernádi.

Hozzátette: nem az idei tél lesz a probléma, idén még jött az orosz gáz, a jövő év és az utána lévő fog gondot okozni. Nem tudunk kapacitásokat teremteni ilyen gyorsan. Csöveket kell lefektetni, terminálokat kell létesíteni, logisztikai hálózatokat kell létrehozni. Ez idő és pénz.

A földgázt nem lehet megoldani egyik pillanatról másikra, de kőolajban és dízelben valamivel könnyebb a helyzet. Ott a kimaradó orosz importot könnyebb pótolni. Itt sem tudják a közép-kelet-európai országok egyik napról a másikra átállítani a technológiát, amit az elmúlt 50-60 évben használtak, hiszen korábban nem is volt más alternatíva.

Meg kell csinálni ezeket a beruházásokat, a kérdés az, mennyibe fog kerülni. És ezeknek a beruházásoknak meg is kell térülnie - hívta fel a figyelmet az Mol vezető.

Azt is meg kell vizsgálni, mennyi redundáns kapacitást hozunk létre, ne csak tűzoltó munkát végezzünk, hanem biztonságot is növeljünk.

Ma azt tudjuk, hogy az európai dízelgogyasztás 10 százaléka Oroszországból érkezik. Ezt néhány hónapon belül le kell cserélni, de hogy honnan, nem tudjuk még biztosan. Ezeket még fel kell kutatni - emete ki.

Hogy az orosz kőolaj megtalálja a piacát, az biztos. A Távol-Keleten látható, hogy milyen mértékben nő, szinte arányosan nő az orosz olaj jelenléte. Drágább az út, tehát emelkednek a költségek, a működő tőke ott van a hajókban, néhány hétig utazik, megint csak emelkednek a költségek. De megtalálja az utat. Megy az új integráció felé - vélte.

Milyen válaszokat ad erre az Európai Unió?

A német kormány felfuttatta a szénerőművek használatát, azért ez nyomja ki a széndioxidot, az üvegházhatású gázokat - mondta Hernádi.

Ezzel párhuzamosan azt a politikai alkut, amely az atomerőművek bezárására köttetett, elfelejtettük. Ami még nyitva volt, nyitva is marad, és nézik, mit lehet újra üzembe állítani.

Ma Németország elektromos energiaigényének 30 százaléka szénből keletkezik, ez 17 százalékkal több mint az előző évben.

Szénerőművet elő lehet állítani, szénbányákat nehezebb, tehát megnőtt a szén importja. Ma Németország a világ 7. legnagyobb szénfelhasználója.

A tűzifa lett az új arany. Franciaországban 40 százalékkal nőtt a tűzifa ára.

Az Unió alappillérei recsegnek. Európa eltörött. A hetek alatt összelapátolt szankció csomagokat mindenfajta vita nélkül vezetik be. Nem azt a kérdést teszik fel, hogy miért is csináljuk, hanem hogy gyorsan meg kell csinálni, és majd valahol orvosoljuk a felmerülő problémákat - vélte Hernádi.  

De már nem beszélünk az alapértékekről, hol van az ár, tőke, munkaerő szabad mozgása. Csak korlátozások vannak - jelentette ki.

Hol van a költségvetési deficit szabályozása, amely a legfixebb pontja volt az Európai Uniónak. Költsetek többet, probléma van válság van – ez a válasz.

Nincs ez másképp a mi régiónkban sem. Hatósági benzinár, hatósági energiaár, ágazati adók, tűzifakitermelés fokozása. Egész Európában a gazdaság működését kormányzati szobákban intézik.

Ez nem a Mol-ról szól, bár 30 százalékot viszünk el a különadóból, és ha ehhez hozzátesszük a lakossági ársapkát is, akkor már elértük az 50 százalékot. De tudjuk azt, hogy  tényleg válság van, ismerjük a költségvetés helyzetét, és ha ez csak 10-12 évente fordul elő, akkor a Mol lehajtott fejjel, de megcsinálja a saját dolgát.

De ezek átmeneti megoldások, tartós megoldásokat nem jelentenek. Minden elvonás, üzleti döntések alapján meghozott beruházások elől vonja el a forrásokat. Ennek pedig következményei lesznek 5-10 év múlva - jelentette ki Hernádi.

Át kell állítanunk a finomítókat, át kell állítani az elosztórendszereket. Ez pénzbe és időbe kerül. 

Egy energiaimport országban a kormányzati intézkedések csak időlegesek lehetnek. a végén ki kell fizetni a számlát. A végleges biztonságot az energiabiztonság helyreállítása jelenti majd. És ez majd végül az árak letörését is jelenti majd.

Három dolgot kell megoldani:

  • legyen elég energia
  • dollármilliárdokat kell rákölteni az orosz energiafüggés csökkenésére
  • tovább kell menni a zöld átmenet útján, mert különben élhetetlen lesz a bolygó

Először a keresleti oldalt kell rendbe tenni, csökkenteni kell a fogyasztást. El kell fogadni, hogy nem olcsó az energia. Ez egy új szemlélet igényel. Spórolni kell és ezt el kell fogadni. Nem kell azon nevetni, hogy egyesek hideg vízzel zuhanyoznak. Ez a valóság ma. A takarékosság nem bűn, a pazarlás a bűn.

Bővíteni kell a kínálati oldalt. Le kell jönni a gázról, diverzifikálni kell és teret kell adni a megújulóknak.

Hosszú távon új forrásokat kell találni, új alternatív energiaára épülő gazdaságot kell kiépíteni.

Nem lesz könnyű. Irgalmatlan befektetések útján elértük azt, hogy az elektromos árát 9 százalékát adja a nap és szélenergia. A teljes energiamixben ez 1,8 százalékot jelent.

Németország húsz év alatt 84-ről 76 százalékra csökkentette a fosszilis energiából előállított energiát. Sokkal nagyobb lépésekkel kell menni. És ez ránk is igaz, ha nagy ütemben akarunk menni, akkor egy évi GDP-vel lehetne az egész magyar gazdaságot megújulóra. Ha ezt elosztjuk 30 évre, akkor évente a GDP-nek 3 százalékát kellene arra fordítani, hogy  megújulóra térjünk át.

Oroszországtól sem fogunk tudni könnyen megszabadulni, a fosszilistől sem fogunk tudni könnyen megszabadulni. Ott marad a piacon és lesz egy versenyára az orosz energiahordozóknak is.

De azt tudni kell, hogy a zöld átmenethez szükséges nyersanyagok termelésében az oroszok a top3 termelő között vannak, és itt vannak közel. Vagy választhatjuk a másik nagy zöld finomítót, Kínát.  

Tehát nem szabad minden hidat felégetni - emelte ki

Erősíteni kell az észak-déli energiafolyósót. Az észak-déli forgalom nagyon alacsony. A magyar külkereskedelmi forgalomból nem éri el az öt százalékot. A németeké 21 százalék. Kis országok vagyunk, össze kell fognunk.

Ha nem járjuk ezt az utat, akkor ebben a két pólusú világrendben nem a nyertes oldalon fogunk állni.

Be kell illeszkednünk az új rendszerbe, és ebből a leg többet kihozni - mondta végül az elnök-vezérigazgató.