Német választások: Nyertek a szociáldemokraták, de alig maradt le a CDU/CSU

Hírek2021. szept. 26.Sz.A.

Kis különbséggel a szociáldemokrata párt nyerte a parlamenti választásokat 25,7 százalékos eredménnyel. A CDU/CSU sokat vesztett a népszerűségéből, de még így is 24,1 százalékot szerzett. Jól teljesítettek a Zöldek (14,6%), és a szabaddemokraták (11,5%). Nagy eséllyel az SPD alakíthat kormányt a Zöldekkel és az FDP-vel, de még az sem kizárt, hogy a kereszténydemokraták is bekerülnek az új kormányba. A szélsőséges AfD-nek 10,5 százalékra, a Baloldalnak 4,9 százalékra esett a támogatottsága.

A szociáldemokraták szerepeltek a legjobban a német parlamenti választásokon, de a kereszténydemokratáknak nem nagy a lemaradása, mindössze egy százalék körüli a különbség. A ZDF információi szerint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 25-26 százalékon állnak, a CDU/CSU pedig 24-25 százalékot érhetett el.

Összességében az előző választási eredményekhez képest az SPD 5-6 százalékkal jobban szerepelhetett, a kereszténydemokraták pedig sokat - akár 8-9 százalékot is - veszíthettek a támogatásukból.

Ez részben annak is köszönhető, hogy Angela Merkel személyére korábban olyanok is szavaztak, akik egyébként más pártokat részesítettek volna előnyben, de a kancellár-asszony személye miatt a CDU/CSU-ra voksoltak.

A ZDF este 8-kor közölt adatai szerint a Zöldek 14,4 százalékot kaphattak, ami 5,5 százalékos emelkedést jelent, a szabaddemokraták (FDP) 11,7 százalék környékén teljesíthettek (1 százalék körüli javulás), a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pedig 10,7 százalék körüli támogatást szerezhetett, tehát kissé gyengültek.

Armin Laschet, a CDU/CSU kancellár-jelöltjeArmin Laschet, a CDU/CSU kancellár-jelöltje

A Baloldal 5 százalék körül áll, ami 4 százalékos csökkenést jelent, és még az sem vehető biztosra, hogy bejutnak a Bundestagba.

Az idősebb generáció szavazott legnagyobb arányban a szociáldemokratákra és a kereszténydemokratára, a fiatalok körében a Zöldek népszerűsége nagyon megnőtt.

A fővárosban az országos átlagnál kevesebbet érhetett el az SPD (23%) , de a CDU sokkal kevesebb támogatást, mindössze 17 százalékot kaphatott, és sokat erősödtek a Zöldek (22%) és a Baloldal (14%) - az első adatok szerint.

A következő kancellár személyéről - a szociáldemokrata Olaf Scholz jelenlegi pénzügyminiszter, vagy a kereszténydemokrata pártvezető Armin Laschet - a parlament dönt majd, és a koalíciós tárgyalások hetekig is eltarthatnak.

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje, jelenlegi pénzügyminiszter
Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje, jelenlegi pénzügyminiszter

A lehetséges koalíciók a következők a pártok színei alapján:

közlekedési jelzőlámpa: SPD, FDP, Zöldek

Jamaika zászló koalíció: CDU/CSU, FDP, Zöldek

Kenyai zászló koalíció: CDU/CSU, SDP, Zöldek

Nemzeti zászló színei: CDU/CSU, SPD, FDP

Piros-piros-Zöld: SPD, Baloldal, Zöldek (erre van most a legkisebb esély)

- Bajoroszágban nagyot bukott a CSU, ez brutálisan rossz eredmény - hangzott el a Magyar-Német Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) választási estjén. - Az nem lehet jó eremény, amit Armin Laschet pártelnök mondott, hogy megakadályozták a Baloldal kormányra kerülését - mondta Holm Putzke, a Passaui Egyetem professzora, az MCC vendégoktatója.

A CSU sokezer párttagot vesztett, és az utóbbi hónapokban a pártszövetség támogatottsága is sokat, több mint 10 százalékpontot esett.

A kereszténydemokratáknak a jelek szerint nem sikerült mobilizálni a saját táborukat, nem volt elég hívószó, hogy a Baloldal visszatérése valós veszély lenne.

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy pártját illeti meg a kormányalakítás joga. "A választók azt akarják, hogy a következő kancellárt Olaf Scholz-nak hívják" - fogalmazott.

A CDU/CSU-nál a 25 százalék alatti eredmény az 1949 óta működő pártszövetség leggyengébb választási szereplése, messze elmarad az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százaléktól.

Armin Laschet szerint a CDU/CSU-ra adott minden egyes szavazat "egy baloldali kormány ellen leadott szavazat, ezért mindent megteszünk azért, hogy az uniópártok vezetésével alakuljon szövetségi kormány".

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint nagy a választások tétje, mert Európa irányvonala forog kockán. Két évvel ezelőtt Olaf Scholzot még leszavazták pártelnökként az SPD-ben, és ha most ő lesz a kancellár, akkor egy Magyarország és Lengyelország ellenes politika lehet.

Ha - az SPD előnye ellenére a koalíciós tárgyalások nyomán - mégis Laschet lehet a következő kancellár, akkor a bizalomra építve képes lehet arra, hogy összehozza  a különböző pártokat.

Kiemelte: Angela Merkel feladatát jobban is el lehetett volna látni, de nagyszerű teljesítményt nyújtott abban, hogy összetartsa az EU-t anélkül, hogy közös koncepció mögötte lett volna.

A Nézőpont Intézet vezetője még kitért arra is, hogy a francia választások lesznek még meghatározóak az európai politika döntései számára.

A CDU/CSU szavazói közül sokan átmehettek a zöldekhez vagy a szabaddemokratákhoz - mondta el Werner Patzelt, a Drezdai Műszaki Egyetem professzor emeritusa, az MCC vendégoktatója. Mint mondta, a koalíciós tárgyalásokon sok múlik a türelmen és a taktikázási technikákon, a szabaddemokratákon, és van esély, hogy a CDU bekerüljön a koalícióba.

Egy biztos: az elkövetkezendő hetekben bizonytalanság lesz, hogy ki vezesse Európa legnagyobb országát, és Németország nem marad kormány nélkül - hangzott el az előzetes eredményeket elemző panelbeszélgetésen.