Növeli az állampapír-vásárlást az MNB

Hírek2020. aug. 25.MTI

A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartja a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megtartása mellett a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését - írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklásában, miután a 0,6 százalékos kamatot és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a testület.

A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is - tették hozzá.

A közleményben kiemelték: az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását.

A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól.

A makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják. A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg - tették hozzá.

A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta hazánk makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és belső sérülékenységét - szögezi le a közlemény. Ugyanakkor megjegyzik: 2020 második negyedévében a GDP 13,6 százalékkal csökkent éves összevetésben.

A vártnál gyengébb GDP-adat szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, amelyre a szeptemberi Inflációs jelentésben kerül sor.

A sikeres egészségügyi védekezés változatlanul a gazdasági növekedés helyreállításának alapja - hangsúlyozta a tanács.

A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést.

A tanács szerint a makrogazdasági adatokat az idén jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedéves adatokban érvényesültek leginkább. Az áprilisi mélypontot követően májusban elkezdődött a gazdasági kilábalás. A gazdasági aktivitás érdemi javulása főként a júniusi adatokban tükröződött.

A gazdaság második félévi "V" alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése.

A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet.

A tanács megállapítása szerint 2020 júliusában az infláció a vártnál magasabb, 3,8 százalék, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalék volt.

Az árak gyorsabb emelkedéséhez a gazdaság újraindulásának fázisában jelentősen hozzájárult az aggregált kereslet és kínálat szerkezetének eltolódása. Egyes részpiacokon a koncentráltan megugró kereslet, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat lassú helyreállása volt megfigyelhető. Az indirekt adók változásának hatása további 0,4 százalékponttal járult hozzá az infláció növekedéséhez. Az üzemanyag- és élelmiszerárak alakulása emelte az infláció változékonyságát, miközben a statisztikai jellegű tényezők a szokásosnál nagyobb mérési bizonytalanságot okoznak.

A jegybanki várakozás szerint a fogyasztóiár-index a következő hónapokban jelenlegi szintje közelében alakul, majd a gazdasági élet normál működésének helyreállásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik.

Az előrejelzési horizonton egyre erősebben megjelennek a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai.

A gazdasági védekezés emelkedő költségeinek és az adóalapok mérséklődésének hatására a költségvetés első féléves hiánya a féléves GDP 5,9 százaléka volt. A visszaeső GDP és a magasabb finanszírozási igény miatt az államadósság-ráta a GDP 71,9 százalékára emelkedett, a gazdasági növekedés helyreállásával 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek - áll a tanács indoklásában.

A forint a kedvezőbb pénzpiaci hangulatban az időszak nagy részében a régiós devizákkal együtt erősödött az euróval szemben. A júliusi kamatdöntést követően a hosszú hozamok és a hozamfelárak is csökkentek, azonban az elmúlt hetekben a nemzetközi hozamkörnyezet emelkedésének hatása a hazai hozamok alakulásában is megjelent - írták.

Az MNB a 2020 áprilisában elindított állampapír-vásárlási programmal sikeresen stabilizálta az állampapírpiaci folyamatokat és csökkentette a hozamokat. Az MNB átmeneti szünet után 2020 júliusától újra célzott állampapír-vásárlásokat hajtott végre a 15 év feletti szegmensben annak érdekében, hogy az alapkamat-csökkentés a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön.