Pleschinger Gyula: Parragh Lászlónak a monetáris politika terén vannak még feltérképezetlen területei

Interjú2021. szept. 1.Szabó Anna

Szeptember 23-24-én rendezik meg a hazai közgazdászok legnagyobb eseményét a Közgazdász Vándorgyűlést, amely idén is főként online formában lesz hallgatható. Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke elmondta: Matolcsy György és Varga Mihály is az esemény fő előadói lesznek. Az elnök, aki az MNB monetáris tanácsának is a tagja, reagált Parragh László, MKIK elnök nemrégiben az MNB-t bíráló megjegyzésére is.

Milyen formában és hol tartják meg idén a Közgazdász Vándorgyűlést?

Őszinte sajnálatomra idén is a tavaly bevezetett formában kényszerülünk megtartani a Vándorgyűlést, aminek most a Larus Központ fog helyet adni.

Sok töprengés után döntött úgy az Elnökség, hogy a járványhelyzettel kapcsolatos bizonytalanságok miatt nem vállaljuk a hagyományos formában történő megrendezést, és most, a negyedik hullámmal kapcsolatos félelmek, találgatások idején igazolva látom a döntés helyességét.

Ugyanakkor – ha a járványhelyzet engedi – az elmúlt évinél egy kicsit „lazább” lesz a szervezés: ha a körülmények megengedik, szigorú biztonsági előírások (védettségi igazolás, távolságtartás) mellett egy nagyjából

száz fős hallgatóság számára lehetőséget biztosítunk a plenáris üléseken és paneleken való részvételre.

Nagyon reménykedtünk abban, hogy egy év kihagyás után újra személyesen találkozhatunk, beszélgethetünk többszáz kollegánkkal, barátunkkal, de úgy tűnik, erre még egy évet várnunk kell. Különösen azt sajnálom, hogy a határon túli magyar közgazdászok képviselői sem lehetnek idén a körünkben.

Persze, ahogy az elmúlt évben, úgy idén is igyekszünk a tagságunkat színvonalas előadásokkal, panelbeszélgetésekkel kárpótolni, melyek a Vándorgyűlés megkezdésétől lesznek hozzáférhetők online formában.

Kik a fő előadók?

Már hagyomány, hogy Matolcsy György, jegybankelnök, Varga Mihály, pénzügyminiszter,  és Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke vezető előadóink között szerepel.

Hozzájuk csatlakozik ebben az évben - Áder János, köztársasági elnök által a klímapolitika ügyében két éve megtartott előadása folytatásaként - Ürge-Vorsatz Diána Professzor, a CEU Éghajlati és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának vezetője, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) harmadik munkacsoportjának alelnöke, egy videoelőadás formájában Kaushik Basu, a Cornell Egyetem professzora, a Világbank korábbi vezető közgazdásza, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság ez évben leköszönt elnöke, Rékasi Tibor, a Magyar Telekom Nyrt vezérigazgatója és Halmai Péter, Széchenyi díjas Akadémikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Professzora.

Milyen főbb témák szerepelnek a programban? 

Minden korábbit meghaladóan, összesen 21 panelbeszélgetés tartunk: a nyitó és a zárópanel után „egyenes adásban” szeptember 23-án cserélnek eszmét a bankvezérek, utánuk pedig megtudjuk, mit okozott a pandémia a munkaerőpiacon, szeptember 24-én pedig a versenyképességi és a 2021-27 közötti fejlesztéspolitikai kilátásokat ismerhetjük meg két panelbeszélgetésben.

Ezeken túlmenően 1, az érdeklődésre méltán számot tartó panelbeszélgetést rögzítettünk és rögzítünk folyamatosan, melyekben a gazdaságpolitika, az államháztartás, egészségügy, sport, demográfia, a fejlődésgazdaságtan, az informatika, a fenntarthatóság, a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem helyzetével és kihívásaival kapcsolatban kaphatunk információkat államtitkároktól, vállalati felsővezetőktől, kutatóktól, elemzőktől, olimpiai bajnokoktól.

Talán nem sértek meg senkit azzal, ha kiemelem az Európai Uniós Szakosztály által szervezett panelbeszélgetést, mely a független és a közös monetáris politika előnyeit, korlátait és az euró bevezetését boncolgatja a bolgár, a horvát, a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar jegybank alelnökeinek részvételével.

Nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezett egy konferenciát a hazai gazdasági helyreállításról, ahol Ön is tartott rövid beszédet. Parragh László, a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara elnöke kritikát fogalmazott meg a jegybanki NHP program - szerinte - gyors kivezetése miatt, szerinte ezzel "válsághelyzetet" idézett elő a jegybank. Kritizálta a forint árfolyamának gyengülését is. Hogyan látja szakmailag az NHP kivezetését?

Én nem tartom elegáns dolognak úgy vitatkozni valakivel, hogy az illető nincs jelen, így nincs lehetőség az érvek ütköztetésére, tehát Parragh László kritikai megjegyzéseit sem szeretném itt kommentálni.

Én azon a bizonyos rendezvényen a Közgazdasági Társaság elnökeként vettem rész, így ebben a minőségemben általánosságban talán annyit kockáztatnék meg, hogy a kereskedelemmel és az iparral kapcsolatos érdekvédelmi, érdekérvényesítési, szervezési, szabályozási, képzési, egyszóval kamarai feladatok ügyében Parragh László kompetenciája megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen.

Ugyanakkor az a benyomásom, hogy a makrogazdaság és a monetáris politika terén még akadnak számára feltérképezetlen területek.

Jó szívvel ajánlanám a figyelmébe a Nemzeti Bank inflációs jelentéseit, a piaci elemzők – Suppán Gergely, Nyeste Orsolya, Németh Dávid, Török Zoltán, hogy csak néhányat említsek példaképpen – értékeléseit, de érdemes átlapozni a hitelminősítők véleményét (a Fitch és az S&P értékelései egészen frissek), vagy az IMF országjelentésének vonatkozó fejezeteit is.

Egy fiatal, jóképességű emberről van szó, akit én személy szerint tisztelek, és akivel – ha kicsit tájékozódik – úgy gondolom, nagyon színvonalas szakmai vitákat tudnánk folytatni.