A 2021-es év hiánya se nem történelmi, se nem pénzszórás okozta. Jelen írásomban néhány általános félreértést szeretnék tisztázni a tavalyi deficittel kapcsolatban.
Sir Michael (Twitter felhasználói neve @Michael1979) nagyon csalódott volt 2019 elején, amikor a Guiness World Records arról tájékoztatta hivatalos levelében, hogy a társaság nem fogja hitelesíteni világcsúcs-kísérletét.
Sir Michael így hiába memorizálta a geometria egyik legfontosabb értékének, a pi-nek számjegyeit. A szervezet hivatalos indoklása szerint az elutasítás oka kettős volt.
Egyrészt Sir Michael mindössze két tizedesig jegyezte meg a matematikai konstans értékét, mely jóval rövidebb volt, mint az aktuális rekord.
Másrészt még ez a két tizedesjegy sem volt helyes, Sir Michael ugyanis 3,14 helyett 3,11-re emlékezett.
A 2021-es magyar költségvetési hiánnyal kapcsolatban történelmi deficitről és pénzszórásról szóltak egyes írások. Ez a helyzetértékelés hasonlóan komoly, mint Sir Michael világcsúcs-kísérlete. A továbbiakban azt a hat legfontosabb tévedést tekintjük át, mely a tavalyi hiánnyal kapcsolatban el szokott hangozni.
1. A hiány oka a kormány túlzott költekezése volt
A kormányzati kiadások 2021 negyedéveiben 11-26 százalékkal voltak magasabbak, mint a két évvel korábbi békeév megfelelő időszakaiban.
Ezen értékek talán magasnak tűnnek, ám nem azok.
Két éves időtávon sokszor jóval magasabb növekedést mérhettünk korábban.
2006 első negyedévében 34 százalékkal volt magasabb a kiadások szintje, mint két évvel korábban. 2020 negyedik negyedévében 35 százalékkal. Az elmúlt 20 év legnagyobb növekedése azonban még ezt is bőven meghaladta.
2002 negyedik negyedévében 47 százalékkal volt magasabb az államháztartás kiadásának értéke, mint 2000 utolsó negyedévében.
Kijelenthetjük tehát, hogy a 2021-es hiányt első sorban nem a kiadási oldal növekedése, hanem a bevételi oldal gyengesége okozta. A koronavírus a világ minden pontján negatív hatással volt a gazdasági teljesítményre és a foglalkoztatási mutatókra is. Ez pedig csökkentette az államok adóbevételeit.
A kevesebb foglalkoztatott kevesebb személyi jövedelemadót fizetett, kevesebbet vásárolt, így az általános forgalmiadó bevételek is csökkentek, végül a csökkenő bevétel miatt kevesebb nyereségadót fizettek a cégek. Azaz a költségvetési hiány fő okát a járványban és az emiatt kieső állami bevételekben kell keresnünk.
2. Azért volt hiány, mert elköltötték a pénzt, ráadásul rosszul
Ezen állítás hamis voltát már az előző pont is jól mutatja. Nem a költekezés, hanem a bevételek egy részének köddé válása volt a hiány fő oka.
Ez a kijelentés egyébként is komoly tájékozatlanságot mutat. A költségvetés hiánya a kiadások és bevételek különbségéből adódik.
Ha egy államháztartásnak vannak bevételei (és természetesen mindig vannak), akkor a kiadások szintje minden esetben magasabb, jellemzően sokkal magasabb, mint a hiány maga.
Semmi értelme a hiányt kiemelni és külön megvizsgálni, hogy azt mire költötték, ugyanis ez csupán egy matematikai számítás eredménye; nem konkrét költések vannak mögötte, hanem a költések összességnek és a bevételek összességének a különbsége. Ha egy ember két kilogrammal nehezebb egy másiknál, ott sem arról van szó, hogy valamilyen két kilogrammos testrésszel több lenne neki, és el lehet azt dönteni, hogy ez a testrész szükséges-e neki vagy sem, hanem arról, hogy minden szerve, csontja, sejtje együtt összességében nehezebb két kilogrammal.
Azaz értelmetlen kérdés az, hogy a hiányt mire költötték. Csak azt lehet megvizsgálni, hogy a költségvetés kiadásait összességében mire fordították.
3. Soha nem volt ekkora hiánya Magyarországnak
2021-ben a GDP-arányos államháztartási hiány 7,3-7,4 százalék körül alakult. Ennél még tavaly is magasabb volt a költségvetés 8,0 százalékos deficitje. Természetesen ezen értékek nem meglepőek a koronavírus időszakában.
Sokkal meglepőbb volt azonban az, amikor 2002 és 2006 között hazánk lényegében minden évben ilyen, vagy még nagyobb negatív egyenleget halmozott fel (1. ábra), ugyanis azokban az években nemhogy világjárvány nem volt, de dübörgött, csúcsra pörgött a világgazdaság.
Magyarország GDP-arányos hiánya 6,6 százalék volt 2004-ben (Európában csak Görögországban volt ennél rosszabb a mutató értéke), 7,2 százalék 2003-ban (ismét csak Görögország volt mögöttünk), 2005-ben 7,8 százalék (a legrosszabb az egész OECD-ben), 2002-ben 8,8 százalék (csupán India volt ennél felelőtlenebb), 2006-ban pedig 9,3 százalékos volt a magyar deficitmutató értéke (ez nem meglepő módon ugyancsak a világ legrosszabb mutatója volt akkor).
A 2021-es hiány tehát nem csak hogy nem történelmi, de még az elmúlt 20 évben sem lenne dobogós helyezett.
1. ábra: A GDP-arányos magyar költségvetési hiány alakulása. Forrás: OECD.
4. A hiány nemzetközi tekintetben is kimagasló
A COVID minden ország költségvetésére hasonlóan pusztító hatással volt, mint a magyarra. Számos állam nálunk sokkal rosszabb mutatókkal vészelte át a 2020-2021-es időszakot (2. ábra).
Szemben a hazai 8,0, majd 7,3-7,4 százalékos hiánnyal Belgium 9,1 és 8,1 százalékos, Franciaország 9,1 és 8,0 százalékos, Görögország 10,1 és 9,6 százalékos, Izland 8,6 és 11,6 százalékos, Olaszország 9,6 és 9,4 százalékos, Spanyolország 11,0 és 8,1 százalékos, az Egyesült Királyság 12,9 és 9,1 százalékos, az USA szinte hihetetlen, 15,4 és 12,5 százalékos negatív egyenleget ért el ebben a két évben.
A magyar költségvetés hiánya mind 2020-ban, mint pedig 2021-ben alacsonyabb volt, mint az OECD átlag.
2. ábra: Egyes országok GDP-arányos deficitje 2020-ban és 2021-ben. Forrás: OECD.
5. Kisebb hiány jobb lett volna
Az előző pont már sejtteti, hogy a világ kormányai valószínűleg nem véletlenül engedték el a gyeplőt mind 2020-ban, mind pedig 2021-ben.
Azaz egy magas hiány nem feltétlenül volt negatív hír ezekben az években.
Hogy ez mennyire így van, azt nem nehéz logikai úton sem belátni. Kisebb hiányt kétféleképpen lehetett volna elérni, a bevételek növelésével, vagy a kiadások csökkentésével.
Első lényegében adóemelést jelentett volna, mely a járvány által sújtott gazdaságban tömeges vállalati és magán csődöket vont volna maga után.
A második opció a támogatások és juttatások megkurtításán keresztül vezetett volna ugyanoda. Ez esetben lemondhattunk volna a munkahely-védelem, az adócsökkentések pozitív hatásáról, csökkenteni kellett volna a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak fizetését.
Abban, hogy hazánkban – szinte egyedülálló módon – ma többen dolgoznak, mint a COVID kirobbanása előtt, abban, hogy a családok bevételei a válság ellenére növekedtek jelentős szerepe van a költségvetési hiánynak.
Egy kisebb hiány komoly, akár katasztrofális negatív hatással járt volna mind a gazdaság, mind pedig a társadalom tekintetében.
Mi magyarok nem csak racionális érvek alapján tudhatjuk, hogy válság idején nem szerencsés megszorítani.
A 2008-09-es válság idején ugyanis megtapasztalhattuk, milyen pusztító hatása van annak, ha egy kormány recesszió közben próbálja csökkenteni az államháztartási hiány mértékét.
Az akkor alkalmazott prociklikus gazdaságpolitika a közgazdasági tankönyvek tanításai szerint sem helyes válasz ilyen esetben.
A mostani kormány által követett anticiklikus gazdaságpolitika előnyét szakkönyvek és szakcikkek tömegei is igazolják.
6. A hiány miatt mind szegényebbek lettünk
Ezen állítás valótlansága lényegében egyenesen következik a fentiekből. A hiány nem ok, hanem következmény volt.
A COVID következménye.
Emiatt lettünk mi állampolgárok, illetve a magyar és minden más gazdaság is szegényebb. A bezárások és leállások miatt emberek tömegei veszítették, illetve (kormányzati intézkedések hiányában) veszíthették volna el az állásukat. A dolgozók jelentős részének csökkent volna a jövedelme. Cégek tervezett bevételei váltak köddé egyik napról a másikra.
Mind szegényebbek lettünk, amint az első ember elkapta a koronavírust. Az államháztartási hiány ezen veszteség számszerű értéke.
A kormányzat előtt két út állt.
Vagy hagyja a veszteségeket a magángazdaság szintjén, azaz nem vezet be hitelmoratóriumot, nem védi meg a munkahelyeket, nem csökkenti az adókat és a járulékokat, vagy átvállalja, állami szintre emeli a költségeket.
Első esetben a fenti veszteségek egyéni és vállalati szinten jelentkeztek volna. Ott, ahol ez a legnehezebben viselhető el. Hiszen itt nem csak a kieső bevételek jelentenek gondot, hanem az is, hogy egy ilyen helyzetben áthidaló forrásokat sem nagyon kap az adott szereplő. Ugyan mely bank adna hitelt egy válság idején egy munkanélkülinek?
A második verzió egyértelműen kedvezőbb megoldás. A munkahelyek megmaradnak, a cégek tovább tudnak működni, a krízis miatt hiányzó likviditás pedig könnyen finanszírozható, hiszen az állam jó adós, krízis idején is hitelképes (legalábbis sokkal inkább, mint a magánszemélyek).
Összefoglalás
A 2020-21-es költségvetési hiányok okait nem az állami költekezésben, hanem a koronavírus-válság gazdasági rombolásában kell keresnünk.
Bár a kormányzati kiadások is növekedtek, a bevételek kiesése nagyobb mértékben magyarázza a magyar deficit mutatót.
A 2021-es hiány ráadásul semmiképpen nem nevezhető történelminek. 2002 és 2006 között lényegében minden évben körülbelül ekkora, vagy akár magasabb deficitje volt az országnak.
A magyar hiány szintje az elmúlt két évben nemzetközi összehasonlításban sem tekinthető magasnak, szemben a 2002-2006-os időszakkal.
A magas hiány ráadásul most közgazdasági elméletek szerint is szükséges volt.
A magyar kormány anticiklikus gazdaságpolitikája sokat tett azért, hogy a pandémia miatti veszteségek elviselhetőek és finanszírozhatóak legyenek.
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy tanszékének docense
