Miért rendeltek el rendkívüli állapotot az Unió keleti határán? 

MAG2021. nov. 3.Zeöld Zsombor

Ha esetleg az Európai Unióval való vita nem okozna elég fejfájást Lengyelországnak, 2021 augusztusa óta Varsónak Belorusszal is egyre intenzívebben kell foglalkoznia. Az ok biztonságpolitikai: a belorusz hatóságok tömegével kezdték átengedni az országba illegálisan érkező, főleg iraki, szír, afgán, közel-keleti, 20-30 év közötti férfiakat Lengyelország, Lettország és Litvánia irányába, lengyel vádak szerint államilag segítve őket.

Idén augusztus elején a lengyel határőrség több mint 300 illegális menekültet tartóztatott fel a keleti határon, s ezzel párhuzamosan a lengyel kormány a hónap közepén tájékoztatást adott arról: két hét alatt összesen majdnem kétezren próbálkoztak meg illegálisan átkelni a belorusz-lengyel határon.Közülük majdnem 1200-at visszafordítottak, a többieket idegenrendészeti létesítményekbe irányították.

A hónap során átlagosan 20-50 fős csoportokban, napi rendszerességgel kísérelték meg az illegális belépést a több mint 400 km hosszú közös határon – ezek a tavalyi évben összesen 122 fős illegális határátlépést megpróbálókhoz képest kiemelkedően magasak, 2021. október közepére elérve a 19,5 ezer határátlépési kísérletet.

A tényleges számokról ugyan sporadikus adatok jelentek meg, de a lengyel-német határszakaszon a német szövetségi rendőrség 2021 augusztusában 200 külföldit tartóztatott fel, ez a szám szeptemberben az 1500-at, október első hetében pedig a 600-at haladta meg.

A lengyel hatóságok 1000 határőr bevetésével, kerítésépítéssel - a mintát gyakorlatilag a magyar-szerb határ szolgáltatta, a szögesdrót és kerítés kombinációja -, 

illetve jogi eszközökkel (rendkívüli állapot bevezetése 2021. szeptember 2-ától) reagáltak a kialakult helyzetre.

Utóbbit összekapcsolva a 2021. szeptemberben később megvalósított Zapad 2021 ("Nyugat 2021") közös orosz-belorusz hadgyakorlattal.

A rendkívüli állapot az érintett térségben (a teljes belorusz–lengyel határszakaszon, illetve a litván-lengyel határszakasz egy részén) a gyülekezési jog felfüggesztésével járt, illetve a korlátozták a határról és az ott lévő helyzetről tudósítani akaró média munkáját is. A rendkívüli állapotot először harminc napra, majd október 1-je után még két hónapos időtartamra terjesztették ki.

Valószínűsíthetően a Zapad 2021 hadgyakorlat időzítése miatt Varsó a migrációs nyomást egyértelműen egy orosz hátterű hibrid nyomásgyakorlás egyik elemeként értékelte (hibrid alatt a nem pusztán katonai, hanem egyéb – pl. társadalmi, információs stb. – eszközökkel végrehajtott, egy ország biztonságát aláásni célzó műveleteket értve).

A lengyel kormány többször mutatott be olyan felvételeket, illetve közölt olyan információt a közvéleménnyel, melyek szerint a belorusz hatóságok szervezetten szállítják a területükön tartózkodó illegális menekülteket a lengyel határhoz. Felmerült az, hogy Minszk őket nem csak élelemmel és – katonai – ruházattal látja el, hanem az illegális menekültek által az EU-ba való eljutásért kifizetett 2-14 ezer amerikai dollár egy részét is bevételként könyveli el – utóbbi Varsó szerint a belorusz elnöki adminisztrációhoz, a minszki reptérhez és a belorusz légitársasághoz, illetve a belorusz KGB-hez kerül.

A szervezettséget az is alátámasztja, hogy külföldi állampolgárok Beloruszba turistavízummal tudnak eljutni.

Mitigálni próbálva egyes belorusz lépéseket, a lengyel hatóságok SMS-ben kommunikálnak az országba átlépni szándékozókkal („A belarusz hatóságok hazudtak nektek, a határt lezártuk”), illetve a visszatoloncolások mellett már a belépési kísérleteket is megelőzni próbálják, növekvő belorusz provokációk mellett (október közepén lengyel katonákra lőttek rá a határ túloldaláról).

A belpolitikai mezőben az eseményeket a sajtó vérmérséklettől és politikai irányultságtól erősen függően kommentálta.

A lengyel belpolitikába visszatért Donald Tusk érdekes módon a kérdést biztonságpolitikai aspektusból kezelte („ha ma odamegyek a lengyelekhez, és azt mondom: meg akarom nyerni a választásokat, és felelősséget vállalni az országért, akkor a lengyeleknek biztosnak kell lenniük abban, hogy mindenekelőtt száz százalékban vagyunk felelősek Lengyelország biztonságáért”), propagandának titulálva azonban a rendkívüli állapot bevezetését.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az emberi dimenzió kimaradt volna: az időjárásnak is köszönhetően az elmúlt másfél hónapban többen haltak meg (köztük gyerekek is) a Lengyelországba illegálisan belépni akarók közül, mely esetek az alapvetően társadalmilag szolidáris lengyel közvéleményt akár befolyásolhatták is. Ebből az összefüggésből tekintve valószínűleg nem véletlen, hogy a lengyel határőrség október végén arról is hírt adott, hogy a Lengyel Evangélikus Egyház segélycsomagokat küldött (a cikk menekültekről adott hírt).

A probléma a humanitárius szempontot is figyelembe véve az, hogy Varsó mindent megtesz annak érdekében, hogy már az illegális határátlépést is megakadályozza, a belorusz fél viszont aktívan akadályozza a visszafogadást az országba – így az átlépni kívánók a két ország között, a „senkiföldjén” maradhatnak.

Közben a határőrség úgy hirdet meg felvételt a szervezetbe, hogy Varsó (ellentétben Rigával és Vilniusszal) nem kérte az egyébként varsói központú európai határügynökség, a Frontex segítségét, illetve legutoljára 2021. október 29-én az örmény féllel kötött az illegális menekültekről szóló visszafogadási megállapodást.

Ugyanezen a napon döntés született a fizikai határvédelem megerősítéséről 1,6 milliárd zloty PLN értékben (kb. 125 milliárd forint, a parlamenti vitában az ellenzék felhozza a humanitárius dimenziót, azonban a fizikai védelem szükségességéről nincs vita a felek között).

A szerző Lengyelország szakértő.